Bejelentkezés
Vörös Imre: alkotmányellenes puccsal élnek Orbánék?
Alkotmányellenes puccsnak tekinthetõ-e, ha a kétharmados többség visszaél a szabad választáson szerzett jogaival? - ezt elemzi Vörös Imre jogász-akadémikus az e heti HVG-ben megjelent írásában. A volt alkotmánybíró szerint a sarkalatos törvények bebetonozó hatása ellenére egy egyszerû többségû kormány sem lesz eszköztelen.
„A kétharmados parlamenti többség nem ad felhatalmazást a 'többség diktatúrájára'. Az alkotmánybíráskodás kialakulását világszerte alapvetõen ez indukálta. A mindenkori parlamenti többség tevékenységét, azt, hogy jogalkotói hatalmával éljen, és ne éljen vissza, azt, hogy a hatalom gyakorlása ne csapjon át visszaélésbe, kizárólagosságba, azt, hogy a többségi akarat érvényre juttatása együtt járjon a kisebbségi érdekek körültekintõ, tárgyilagos mérlegelés szerinti méltányos figyelembe vételével, nos: mindezt az alkotmánybíróságok biztosíthatják” - írja esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus.
A volt alkotmánybíró érvelése szerint „nem a részrõl, hanem az egészrõl van szó. Lehetséges, hogy a médiatörvény, a bírák jogállásáról, az Alkotmánybíróság hatáskörérõl, a büntetõeljárásról szóló törvények rendelkezései önmagukban még akár alkotmányosnak is minõsülnének. A rendszer egésze azonban fogaskerékszerûen egymásba illeszkedõ hatalmi gépezetet, s azt a Kötcsén elõre bejelentett „centrális erõteret” hozta létre, amely nem feltétlenül jogállami és demokratikus”.
„Nehéz nem szembenézni a tényekkel: alapos a gyanú arra, hogy kiépült a kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere. Ezt a köznyelv államcsínynek nevezi. Márpedig sem az egykori Magyar Köztársaságban, sem a mostani Magyarországon nem szabad államcsínyt végrehajtani. Alkotmányosan nem. A legitimitást - a törvényhozási úton végrehajtottságot - ugyanis felülírja az alkotmányosság” - érvel Vörös Imre jogászprofesszor.
Link
„A kétharmados parlamenti többség nem ad felhatalmazást a 'többség diktatúrájára'. Az alkotmánybíráskodás kialakulását világszerte alapvetõen ez indukálta. A mindenkori parlamenti többség tevékenységét, azt, hogy jogalkotói hatalmával éljen, és ne éljen vissza, azt, hogy a hatalom gyakorlása ne csapjon át visszaélésbe, kizárólagosságba, azt, hogy a többségi akarat érvényre juttatása együtt járjon a kisebbségi érdekek körültekintõ, tárgyilagos mérlegelés szerinti méltányos figyelembe vételével, nos: mindezt az alkotmánybíróságok biztosíthatják” - írja esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus.
A volt alkotmánybíró érvelése szerint „nem a részrõl, hanem az egészrõl van szó. Lehetséges, hogy a médiatörvény, a bírák jogállásáról, az Alkotmánybíróság hatáskörérõl, a büntetõeljárásról szóló törvények rendelkezései önmagukban még akár alkotmányosnak is minõsülnének. A rendszer egésze azonban fogaskerékszerûen egymásba illeszkedõ hatalmi gépezetet, s azt a Kötcsén elõre bejelentett „centrális erõteret” hozta létre, amely nem feltétlenül jogállami és demokratikus”.
„Nehéz nem szembenézni a tényekkel: alapos a gyanú arra, hogy kiépült a kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere. Ezt a köznyelv államcsínynek nevezi. Márpedig sem az egykori Magyar Köztársaságban, sem a mostani Magyarországon nem szabad államcsínyt végrehajtani. Alkotmányosan nem. A legitimitást - a törvényhozási úton végrehajtottságot - ugyanis felülírja az alkotmányosság” - érvel Vörös Imre jogászprofesszor.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2012. March 08. 18:35:31
- 2012. March 08. 19:52:48