(Ezek is szánalmasak, de az összes "nemzeti" aki most alkotmányozni akar, szintén agyilag zokni, mert nem akarja megérteni, õk csak aláírónak kellenek a zsidók alkotmányához, még ha azt a Szent Korona égisze alatt is akarják nyélbe ütni.)
Az alaptörvény preambulumában hivatkozzon a Szent Koronára – javasolja az ÁSZ elnöke. A szocialisták szerint ez politika, és egy független szervezet vezetõje azt hagyja a politikusokra. A Fidesz szerint viszont az alkotmányról mindenki véleményt nyilváníthat, érkeznek is a javaslatok. A beérkezett vélemények alapján az alkotmány-elõkészítõ bizottság albizottságainak október 20-ig kell elkészítenie az elsõ írásos dokumentumokat.

„Ez politika. És az MSZP arra szólítja fel Domokos Lászlót, az Állami Számvevõszék elnökét, hogy foglalkozzon a feladatával és ne politizáljon” – nyilatkozta lapunknak Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetjének vezetõje, miután tegnap közleményben tudatta: a számvevõszék elnöke súlyos szereptévesztésbe került, amikor az alkotmánymódosításra tett javaslatát összeállította.
Domokos László javaslata – amit megküldött a Salamon László által vezetett parlamenti alkotmány-elõkészítõ bizottságnak – azt tartalmazza, hogy az alaptörvény preambulumában hivatkozzon a Szent Koronára, mint kiemelkedõ történelmi ereklyére, valamint a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában és megszilárdításában.
Lamperth Mónika szerint ez politikai álláspont, ezért ellentétes a számvevõszék elnökének feladatával, funkciójával, és azzal, hogy az ÁSZ független ellenõrzõ testület. Lapunk kérdésére a szocialista politikus egyértelmûvé tette: az ellen nincs kifogása, hogy a számvevõk megfogalmazzák javaslataikat az új alkotmányt illetõen. De Domokos László akkor segítene az alaptörvény elõkészítésének folyamatában, ha a közpénzügyek rendszerszerû, a hatályos alaptörvénybõl hiányzó szabályozására tenne szakszerû, részletes javaslatot – közölte Lamperth Mónika, arra kérve az ÁSZ elnökét, hogy e területen munkálkodjon, és hagyja a politikát a politikusokra.

Salamon László bizottsági elnököt nem értük el. Gulyás Gergely (Fidesz), az alkotmány-elõkészítõ parlamenti grémium alapjogi munkacsoportjának a felelõse viszont kijelentette: az ÁSZ elnökének ugyanúgy joga van elmondania a véleményét a preambulumról és a Szent Koronáról is, mint más szervezetnek, amelyektõl véleményt vár a testület. A felkérés ugyanis nem meghatározott szakterülethez kötött, hanem általánosan érvényes – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely.
Az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkezõ véleményeket nyilvánosságra hozza. A javaslattételre felkértek között szerepel mások mellett a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az ÁSZ elnöke, az ombudsmanok, valamint az MNB, a Költségvetési Tanács, a Gazdasági Versenyhivatal és a PSZÁF elnöke is.
Kovács Tamás legfõbb ügyész törölné az alkotmányból a legfõbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát. Ugyanakkor indítványozza: a fõügyészt az Országgyûlés kétharmados többséggel válassza meg. Emellett Kovács az alkotmányban szabályozná, hogy a parlament elõzetes hozzájárulása nélkül is indíthassanak büntetõeljárást országgyûlési képviselõk ellen, ha az adott bûncselekmény legalább öt évig tartó szabadságvesztéssel büntethetõ.
Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyûlési biztosának az véleménye, hogy nem kell növelni az ombudsmanok számát, de a jelenlegi hivatali apparátust szükséges megerõsíteni.
Az Alkotmánybíróság a népszavazás intézményének teljes körû újraszabályozását kéri az alkotmány-elõkészítõ bizottságtól. A taláros testület tagjai szerint az új alkotmánynak kötelezõvé kellene tennie egyes nemzetközi szerzõdések elõzetes kontrollját.
Elkészítette az alkotmánynyal kapcsolatos javaslatait a Költségvetési Tanács is. Indítványozzák, hogy az alaptörvény rögzítse: a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatja meg az inflációt, valamint a fenntarthatóságot biztosító költségvetési szabályokat tartalmazza olyan törvény, amelyet kétharmados többséggel kell elfogadnia a parlamentnek. Határidõhöz kötnék a költségvetés benyújtásának idejét – a szöveg szeptember 30-át említi példaként –, míg az Országgyûlés december 31-ig döntene annak elfogadásról.
Az Országgyûlés alkotmányelõkészítõ bizottságának tagjai jelenleg az egyes részterületekért felelõs hét munkabizottságban dolgoznak, és a beérkezõ vélemények figyelembevételével alakítják majd ki a saját kompetenciájukba tartozó kérdésekrõl az álláspontjukat – tájékoztatott Bárándy Péter szocialista képviselõ, a grémium alelnöke. A részdokumentumok elkészítésének határideje egyébként október 20. Azt követõen a teljes bizottság feladata lesz, hogy december 15-ig összeállítsa az alaptörvény koncepcióját.
A határidõ ugyan rendkívül szoros, de Bárándy szerint a rendelkezésre álló csaknem két hónap elegendõ ahhoz, hogy minden részletre kiterjedõ, alaposan kimunkált anyagot állítsanak össze. Az egyes frakcióknak ugyanis nyilván nem most kell kialakítania az alaptörvény sarkalatos pontjaival kapcsolatos véleményét. A szocialisták már konzultáltak szakértõkkel, s a koncepciót illetõen határozott álláspontot alakítottak ki. A politikus úgy véli, a többi pártnál is hasonló a helyzet.
A bizottság munkáját könynyítheti – véli Bárándy –, ha az albizottságok mindegyike alternatív javaslatokat terjeszt elõ. Az általa vezetett testület bizonyosan ezt a munkamódszert követi, tehát az egyes részkérdésekben az eltérõ véleményeket azok támogatottságának megfelelõ sorrendben szerepeltetni is fogják. Ha így lesz, Bárándy szerint érdemi munka folyhat.
Más kérdés, hogy minden jel arra mutat: a Fidesz máris kidolgozott alkotmánykoncepcióval rendelkezik – hangsúlyozta a képviselõ. Ezt ugyan határozottan cáfolják – tette hozzá –, de az, hogy a hatályos alaptörvénybõl kivették az alkotmányozást négyötödös többséghez kötõ szabályt, mindenképpen figyelmeztetõ jel.
Arra a felvetésünkre, hogy a szocialistáknak is van koncepciója, amelyhez nyilván ragaszkodni fog, nem vitatta: a Szent-Korona-tan vagy bizonyos vallási utalások alkotmányba emelésével, illetve a világnézeti semlegesség alapelvének elvetésével bizonyosan nem tudnak egyetérteni.
Mindezek kapcsán szerinte éles vita folyik majd a parlamentben, s ha annak más eredménye nem is lesz, anynyi legalább kiderül, hogy az egyes pártok milyen jövõképet kínálnak, miként vélekednek az állam és az egyház szétválasztásáról, illetve a paternalista vagy a szabadelvû államot tartják kívánatos modellnek. A szocialisták egyébként csak akkor nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában – fogalmazott Bárándy –, ha nyilvánvalóvá válik, hogy csak egy ókonzervatív alaptörvény létrehozásához aszszisztálnak.
Az Orbán Viktor miniszterelnök mellett mûködõ alkotmányozó testület tagjai már számos elképzelést megfogalmaztak; Schöpflin György például felvetette: töröljék az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítványt, népszavazást pedig csak morális kérdésekrõl lehessen rendezni. Boross Péter az egyes közjogi tisztséget betöltõ személyek jelölési jogát a miniszterelnökhöz telepítené, és szükségesnek tartaná az Alkotmánybíróság „beavatkozási” terének a szûkítését, valamint a Szent Korona alkotmányban való megemlítését.
Link