Bírósági engedély, és mindenféle jogi hercehurca nélkül elrendelheti amerikai állampolgárok likvidálását az Egyesült Államok elnöke. A héten bejelentett döntés fülsiketítõ csönd fogadta, különösen a demokratákhoz közel álló közszereplõk körében, és meglepõen kevesen aggódtak azon, hogy veszélyes ilyen nagy hatalmat adni egy politikus kezébe.

Szabadon gyilkolhat amerikaiakat Obama
Barack Obama: "vádló, bíró, esküdtszék és hóhér lehet egy személyben" (AFP)

Meglepõen csendes maradt az amerikai közélet azután, Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter egy jogi egyetemen mondott hétfõi beszédben ismertette, miért nem alkotmányellenes, hogy az államfõ az igazságügyi rendszer kikerülésével ítélhet halálra amerikai állampolgárokat. Holder régóta várt közlése szerint a kormányzatnak joga van arra, hogy célzott támadással öljék meg saját állampolgáraikat – vádemelés, illetve bíróság és esküdtszék bevonása nélkül, esélyt sem adva a célpontnak arra, hogy bizonyíthassa ártatlanságát. Az álláspontot, amelynek teljes jogi szövege titoksítva van, azután dolgozták ki, hogy tavaly szeptemberben Barack Obama utasítására a CIA megölte a jemeni al-Kaida amerikai származású vezetõjét, és két másik amerikai állampolgárt.

A miniszter közlése szerint az Egyesült Államok elnöke a nemzetbiztonsági tanácsadók ajánlása alapján egyedült dönthet arról, hogy utasítja a CIA-t egy támadásra készülõ, közvetlen veszélyt jelentõ amerikai terrorista meggyilkolására, ha elfogása nem lehetséges. Azaz, ahogy a Salon címû amerikai lap írója, Glenn Greenwald összefoglalta: „az elnök vádló, bíró, esküdtszék és hóhér lehet egy személyben, aki teljes titokban dönt halálbüntetésekrõl”.

Az elnöki kivégzések és az alkotmány
Az amerikai kormányzat álláspontja szerint az eljárás nem alkotmányellenes, és megfelel az amerikai állampolgárokat a büntetõeljárások közben elkövetet túlkapásoktól védõ ötödik alkotmánymódosításnak. Abban az szerepel, hogy „életet sújtó (…) ítéleteket csak a törvénynek megfelelõ eljárás ((due process)) alapján lehet kimondani”. Az igazságügyi minisztérium szerint ugyanis a „megfelelõ eljárás” ((due process)) nem jelent „bírósági eljárást” ((judicial process)).
A minisztérium a Legfelsõbb Bíróság döntésére hivatkozott indoklásában, amely szerint a „megfelelõ eljárás” a körülményektõl függ. Szakértõk azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a kérdéses ítéletben, amelyet a Bush-kormányzat idején hoztak a vádemelés nélküli letartóztatásokról, a Legfelsõbb Bíróság kijelentette: az állampolgárnak lehetõséget kell adni arra, hogy semleges és pártatlan döntõbíró elõtt hallgassák meg ügyét, még akkor is, ha a teljes körû bírósági eljárásra nincsen lehetõség.

A bejelentés, hogy az elnök gyakorlatilag szabad kezet kapott amerikai állampolgárok likvidálására, sokatmondó csönd fogadta a Demokrata Pártban és holdudvarában. A hallgatás különösen beszédes, ha figyelembe vesszük milyen nagy felháborodást okozott körükben, és milyen hevesen ellenezték, amikor George Bush kormánya bírósági eljárás nélkül kezdett el lehallgatni és õrizetbe venni amerikaiakat a szeptember 11-ei terrortámadások után.

A felháborodott emberek között volt akkor egy fiatal demokrata szenátor Illinois államból, bizonyos Barack Obama is, aki egy 2006-os felszólalásában kelt ki a bírósági eljárást nélkülözõ fogva tartások ellen. A szenátor Obama még szörnyûnek nevezte annak lehetõségét, hogy valakit úgy õrizetbe lehet venni, hogy egyetlen lehetõséget sem kap ártatlansága bizonyítására. Az elnök Obama viszont már elfogadja, hogy õ már bármikor titokban kivégzésre is ítélhet embereket.

Négy éve még Eric Holder is nagyon aggasztónak tartotta, hogy a végrehajtó hatalom átlátható jogi eljárás nélkül hallgat le amerikaiakat, miközben a kormányzat azt hangoztatja: „bízzanak bennük”, hogy nem élnek vissza ezzel a hatalommal, és tényleg csak a „rosszfiúkat” figyelik meg. Most azonban már úgy gondolja, az amerikai állampolgárok nyugodtan megbízhatnak a kormányban, hogy tényleg csak a „rosszfiúkat” gyilkolják meg.

Az egyik legrangosabb jogvédõ szervezet, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette az ügyben Obamát támogató embereket, hogy gondolják végig: a következõ elnöknek is megadnák-e azt a hatalmat, hogy bárkit az állam ellenségének deklarálhasson, és elrendelhesse kivégzését. Az ACLU véleménye szerint „kevés dolog van, ami jobban veszélyeztetné az amerikai szabadságjogokat” annál, hogy a kormány bizonyítékok bemutatása nélkül gyilkolhatja állampolgárait.

És, hogy az elnöki hatalom ilyen nagymértékû kiterjesztése mennyire nem verte ki a biztosítékot az amerikai sajtóban jól mutatja, hogy Obama kedden tartott fehér házi sajtótájékoztatóján egyetlen riporter sem tett fel kérdéseket az üggyel kapcsolatban. Fontosabbnak tartották elérni, hogy az újraválasztására készülõ Obama reagáljon azokra a kijelentésekre, amelyeket republikánus kihívói tettek ellene a kampánykörúton.

Forrás: Link