A Zalai Hírlap próbált utánajárni olvasói információinak, amelyek szerint Nagykanizsára az Orbán-család Fejér megyei bányájából visznek kõzúzalékot.
Ezt az újság kérdésére senki nem erõsítette meg, de nem is cáfolta. Pontos tájékoztatást sehol nem adtak, noha közpénzrõl van szó. A lap szerint a költségek szempontjából mindenesetre találgatásokra adhat okot, ha a szennyvízberuházáshoz nem a zalai, hanem távolabbi megyék bányáiból szállítanak. A Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás projektmenedzsment-vezetõje, Fitos István a Zalai Hírlapnak azt mondta: nincs információjuk arról, hogy a kivitelezõ konzorciumok honnét szerzik be az építõanyagot.
Barabás András, a SADE Magyarország Kft. és az Euroaszfalt Kft. alkotta S-E Nagykanizsa Konzorcium projektvezetõje szerint a kõ zalai szállítmányozón keresztül, környékbeli bányákból érkezik Dél-Zalába. A Szabadics Közmû- és Mélyépítõ Zrt. és a Közgép Zrt. partnerségén alapuló SZK Kanizsa Konzorciumtól pedig azt közölték: több magyar kõbányából vásárolnak kõzúzalékot a beruházáshoz. Miután a kivitelezõk az ország számos pontján dolgoznak egyszerre, keretszerzõdéseik lehetõvé teszik, hogy a bányák helyétõl függetlenül hasonló feltételekkel szerezzék be az alapanyagot. E szerzõdések részleteinek kiadása azonban üzleti titkot sértene.

Fotó: AFP
A Közgép felbukkanása nem meglepõ. A Magyar Narancs néhány hete írta meg, hogy a cég a nagyobb beruházások mellett "arat az önkormányzatok, kisebb állami intézmények által kiírt olcsóbb tendereken is". Az Orbán-kormány felállása óta a Közgép vezette konzorciumok több mint 200 milliárd forintért nyertek el közbeszerzési tendereket. A Közgép – esetenként egyedül, de többnyire egy-egy konzorcium vezetõ cégeként – az elmúlt másfél év alatt több mint 200 milliárd forintnyi állami, illetve önkormányzati megbízást kapott közbeszerzéseken - derült ki a hetilap birtokában lévõ összesítésbõl, melynek tételei egyeznek a Közbeszerzési Értesítõ online adatbázisának számaival.
Mint ismert, az elsõ Orbán-kormány idején az akkori ellenzék sokat támadta a kormányfõt, családja bányaügyei, fõleg a gánti Dolomit Kft. magánosítása miatt, de nagy vihart kavart Zalában a hahóti tõzegbánya esete is. Orbánék családi cége hektáronként alig néhány száz forintot kínált a helyi ingatlantulajdonosoknak, miközben a terület alatt több százmillió forint értékû tõzegvagyon lapult. A hahótiak pereiket azonban sorra elbukták, a bírósági ítéletek szerint Orbánék reális áron jutottak ingatlanokhoz a bányatelken – írta korábban a Népszabadság.
Késõbb az LMP tette szóvá, hogy Magyarországon a (természetvédelmi) törvény erejénél fogva minden láp védett. Ennek ellenére a Zala megyei Szévíz-völgyi lápterületeken több cég engedélyt kapott tõzegbányászatra, köztük a Gánt-Kõ Kft., amely idõsebb és ifjabb Orbán Gyõzõé. Akkor a miniszterelnök testvére munkatársán keresztül szintén a Zalai Hírlapnak azt üzente: nem akarja felvenni a kesztyût , de azt bizton állíthatja, náluk a szabályoknak megfelelõen zajlik a termelés.
Link