A lengyel zsidók utána francia férgek is idevonaglanak? Ez aztán a "forradalmi" ünnep. Talán még magyar nemzeti is, nem csak tetves zsidó és igazán akkor lenne ünnep, ha a Dunáig elkísérhetnénk a holokamu-túlélõket. A franciák kiadták a jelszót: irány Budapest

”Március 15-én ott leszünk a magyar demokraták oldalán, hogy együtt gyõzzük le a kórt, amely drámai fenyegetést jelent Európa számára" - írják neves francia értelmiségiek abban a felhívásban, amelyet a baloldali Libération hétfõi számában tettek közzé.
Az aláírók között szerepel Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselõ, Patrice Chéreau rendezõ, Caroline Fourest esszéista, Stéphane Hessel diplomata, Mark Hunyadi, a Leuveni Katolikus Egyetem filozófiatanára, Jean-François Julliard, a Riporterek Határok Nélkül korábbi fõtitkára, Axel Kahn genetikus, Léo Kaneman a Genfi Emberi Jogi Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Serge Klarsfeld a franciaországi deportáltak ügyével foglalkozó történész, Ivan Levai újságíró, Sandrine Mazetier párizsi képviselõ, Edgar Morin szociológus-filozófus, Jean-Louis Servan-Schreiber, a Human Rights Watch Franciaország elnöke, Michel Wievorka szociológus, valamint Rajk László, az SZDSZ egyik alapítója.

Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a felhívás szövegét:



A március 15-i nemzeti ünnepen Magyarország az 1948-as forradalomra emlékezik, amelyben annak idején magyarok tömegei követelték a polgárjogi egyenlõséget, a cenzúra eltörlését és a sajtószabadságot.

Most, több mint 150 évvel késõbb ugyanezek a jelszavak lesznek hallhatók Budapest utcáin.

Magyarország ismét drámai idõket él. Nem egészen két év leforgása alatt Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült lerombolnia a demokratikus vívmányokat, hogy felszíthassa a mögötte álló többség nacionalista és populista ösztöneit.

A parlamenti kétharmados többség birtokában Orbán miniszterelnök a nacionalista Nagy-Magyarország iránt érzett nosztalgiát használta fel arra, hogy gyámság alá helyezze a médiát, kiiktassa a hatalmi ellensúlyokat, korlátozza a véleménynyilvánítás jogát, s levezényeljen számos, a kisebbségek szabadságjogait megnyirbáló reformot.

Mi, európai polgárok, ezúttal is félrenézhetnénk. A közösségi intézmények is bemenekülhetnének a tehetetlenség pózába, hagyva, hogy ez az ország hátat fordítson európai elkötelezettségének.

Ám a ma Magyarországon játszódó események nem csak egy országot érintenek. Ez közös tragédia.

A nemzeti problémán túl, a mai magyar valóság egy járványszerû betegség visszatükrözõdése, mely egész földrészünkön végigvonul. Szerte Európában erõsödnek a populista tendenciák, s ezek történelmünk legsötétebb óráit idézik fel.

A nemzeti problémán túl, a mai magyar valóság egész Európa jövõjének kérdését veti fel. Európa nem egy szimpla gazdasági konstrukció, hanem olyan építmény, amely elsõsorban és mindenekelõtt értékeken alapul.

A nemzeti problémán túl, a mai magyar valóság nagy erõvel szólítja fel az egész európai ifjúságot, válasszon, milyen társadalmat kíván felépíteni a jövõben.

Az 1848. március 15-i magyar felkelés része volt egy, az egész földrészünkön végigsöprõ fuvallatnak, a népek tavaszának. 2012. március 15-én ott leszünk a magyar demokraták oldalán, hogy legyõzzük kórt, amely drámai fenyegetést jelent Európa számára.

Tehát nem csupán szolidaritásból, hanem tudatosan megyünk tüntetni Budapestre a MILLA mozgalommal és sok más civil szervezettel. Mert az Európai Unió jövõjét ma nem csak Athénban írják, hanem Budapesten is.
Link