A líbiai konfliktus megoldásában vezetõ szerepet játszó Egyesült Államoknak sem fûlik a foga az intervencióhoz a BBC által megszólaltatott szakértõ szerint.

Annyira súlyos a szíriai válság és egyúttal annyira nagy a tét, hogy a nemzetközi döntéshozók nem akarnak kizárni egyetlen opciót sem az egy éve húzódó konfliktus megoldásával kapcsolatban - írta a BBC brit közszolgálati televízió hírportálja pénteken a szíriai helyzetrõl készített elemzésében.

Az ellenzék által sürgetett külföldi beavatkozás eleve kizárt Oroszország és Kína tiltakozása miatt (az ENSZ Biztonsági Tanácsában Moszkva és Peking többször is megvétózta a Bassár el-Aszad vezette rezsim véres módszereit elítélõ határozatot), bár a líbiai konfliktus megoldásában vezetõ szerepet játszó Egyesült Államoknak sem fûlik a foga az intervencióhoz a BBC által megszólaltatott szakértõ szerint.

Joshua Landi, az Oklahomai Egyetem Közel-Kelet-tanulmányok központjának igazgatója úgy véli, Barack Obama elnök kormánya nem lát nyomós észérvet amellett, hogy a szíriai krízis orvoslásának az élére álljon. Mint mondta, amerikai tisztségviselõk abban egyetértenek, hogy az Aszad-rezsim bukásra van ítélve, és csak korlátozott ideig maradhat hatalmon függetlenül attól, hogy Washington nyújt-e támogatást a szíriai ellenzéknek. "Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak nem sürgetõ nemzetbiztonsági érdeke, hogy beleugorjon egy körvonalazódó szíriai polgárháborúba" - fejtette ki a szakértõ. Hozzátette: a Bassár el-Aszad elnök vezette kormány napjai meg vannak számlálva.

A líbiaihoz hasonló katonai beavatkozás ellen egyébként is számos érv szól. Az egyik legfõbb, hogy a hatalmon lévõ elnököt megdönteni szándékozó ellenzék sokkal megosztottabb Szíriában, mint amilyen az észak-afrikai államban volt. Éppen ezért a rezsim ellen harcoló lázadók fegyverekkel való kisegítése azt a veszélyt rejtené magában, hogy a felkelõcsoportok Aszad távozása után egymás ellen fordulnak, és egy elhúzódó polgárháborúba taszítják az országot. A szíriai rezsim lefejezése külsõ intervencióval így korántsem lenne garancia az öldöklések befejezésére. Landi attól tart, hogy amennyiben megszûnik az erõs központi vezetés Szíriában, az etnikai és vallási megosztottság az irakihoz vagy a libanonihoz hasonló állandósuló konfliktusokhoz fog vezetni.

Steven Heydemann, az amerikai Békeintézet munkatársa hasonló véleményen van, de szerinte "elkerülhetetlen" a konfliktus további militarizálása. Mint mondta, bármennyire is ellenzi a Nyugat és Törökország a felkelõk felfegyverzését, Szíriába folyamatosan áramlanak a fegyverek a környezõ országokból. A szakértõ szerint ennek egyetlen nagyobb veszélye van, mégpedig az, hogy legitimitást ad a fegyveres ellenzéknek, s háttérbe szorítja a politikai ellenzéket, amelyre a lakosság nem úgy tekint, mint a kormányerõkkel szemben védelmet nyújtó tömörülésre.

"Vagyis egyre inkább a felfegyverzett férfiak lesznek azok, akiknek hatalmuk lesz a kormány ellenõrzése alól kikerült területeken, aminek aggasztó következményei lehetnek a jövõre nézve" - fejtette ki véleményét Heydemann. Szerinte az egyetlen járható út most a "militarizálódás menedzselése", amely magában foglalhatná egyebek mellett azt, hogy az ellenzék civil elemeinek - mint amilyen a Párizsban mûködõ Szíriai Nemzeti Tanács újonnan alakult katonai hivatala is - felelõsségi körébe helyezik a fegyveres felkelõk kiképzését, felszerelését és mûködésük hatékony megszervezését.

A szakértõ hozzátette ugyanakkor: nincsenek illúziói azt illetõen, hogy bármely külsõ szereplõ képes lenne hatékonyan irányítani a Szírián belüli eseményeket. A szíriai konfliktus szemlélésekor és a líbiai válsághelyzettel való összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a fontos tényt sem, hogy Damaszkusz - Tripolival ellentétben - politikai és földrajzi szempontból is központi szereplõje az arab világnak, így stabilitása a régió stabilitásának egyik záloga. Könnyen lehet, hogy az Aszad uralmának megdöntése utáni hatalmi vákuum az egész térségben, mindenekelõtt Libanonban és Irakban is bizonytalanságot szül majd.
Link