A NATO új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó fõtitkár-helyettese kifejtette: a kibertámadások ellen nem lehet teljes védelmet biztosítani.

A NATO több mint hat évtizedes mûködése során a hagyományos hadviselési területeken szinte bármilyen támadás veszélyét el tudta rettenteni, azonban egy kibertámadást elhárítani, illetve teljes védelmet biztosítani ellene nem lehet; az ilyen támadások egy része a jövõben is sikeres lesz - mondta el az MTI-nek Iklódy Gábor, a NATO új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó fõtitkár-helyettese.

"Ma már tudjuk, hogy internetes támadásokon keresztül egy országot le lehet bénítani, tönkre lehet tenni" - mutatott rá Iklódy, aki ennek alátámasztására három jelentõs kibertámadást említett meg az elmúlt évekbõl. 2007-ben feltehetõen az orosz kormány megbízásából összehangolt DDoS támadás érte az észt kormányzati hálózatot, illetve az internetes bankrendszert, amelyek ennek hatására elérhetetlenné váltak.

Valószínûleg szintén az orosz kormány volt a megrendelõje a 2008-ban a grúz kormányzati portálokat ért támadásoknak is, amelyek bár önmagukban nem okoztak jelentõs kárt, az orosz katonai hadmûveletekkel együtt jelentõs nyomást gyakoroltak a grúz kormányra. "Ennek alapján késõbb kijelenthettük a 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozón, hogy ma már a modern hadviselés része a kibertér használata, hiszen a grúziai kibertámadás egy katonai hadmûvelet elõkészítése volt" - hangsúlyozta a magyar NATO-nagykövet, aki emlékeztetett a Stuxnet nevû, fõként iráni nukleáris létesítményeket megtámadó vírusra is, amely elsõ ízben okozott fizikai kárt egy ilyen típusú irányító rendszerben.

A NATO a védelemre rendezkedik be

A támadónak mindig elõnye van a védelemmel szemben, de a megelõzést lehet fejleszteni - véli Iklódy. A NATO ennek szellemében jelenleg kizárólag a védelemre igyekszik berendezkedni a kiberhadviselés területén, a legfõbb feladat a tagországok területének, valamint a lakosságnak a védelme. Bár alapvetõen nemzeti hatáskörbe tartozik, hogy az egyes tagországok infrastruktúrája ellen indított kibertámadásokat a hatóságok kivédjék, de a NATO igyekszik kifejleszteni olyan képességeket és mechanizmusokat, hogy miként tudna segítséget nyújtani a tagállamainak egy ilyen offenzíva esetén.
Iklódy Gábor - MTI Fotó: Kovács Attila

Iklódy szerint fontos a kormányzatok és a vállalatok közötti szoros együttmûködés is. "A kormányok egy percre sem szabad, hogy azt higgyék, a kibertér az övék. Ez nem az övék" - jelentette ki a nagykövet.

A közös nemzetközi stratégia kialakításában a fordulópontot a 2010-es lisszaboni csúcstalálkozó jelentette, amely a kiber-kérdést a NATO egyik prioritásaként határozta meg. "A NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen támadás esetén - érkezzen az levegõbõl, szárazföldrõl, az ûrbõl, vagy a kibertérbõl - segítséget tudjon nyújtani a tagországnak. Ezt persze egyszerûbb mondani, mint megvalósítani" - mutatott rá Iklódy.

"A kibertérben nincsenek határok"

Szép fokozatosan, a különbözõ nemzeti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel, illetve magánvállalatokkal együttmûködve a NATO bizonyos nemzeti kommunikációs hálózatokra megpróbál minimumelvárásokat kialakítani - vázolta fel a stratégiát a nagykövet. Elsõsorban azokról a hálózatokról van szó, amelyeken a NATO-val kapcsolatos adatokat, információkat továbbítanak, és amelyek a szervezet mûködése szempontjából rendkívül fontosak.

"A kibertérben nincsenek határok, ráadásul az idõtényezõ is megszûnik, hiszen századmásodpercek alatt mehetnek végbe támadások. Mivel az internet révén szorosan össze vagyunk kötve, nem lehet egyéni megoldásokat kialakítani, ezért nagyon fontos egy erõs nemzetközi együttmûködés megvalósítása" - hangsúlyozta Iklódy.

"Vagy mindenkiben tudatosul, hogy mindannyiunk közös érdeke egy biztonságos kibertér, ahol a kereskedelemtõl kezdve a kultúrán át a demokrácia terjesztéséig minden szabadon mozoghat, vagy ha nem, akkor ez egy nagyon komoly fenyegetést jelent a jövõre nézve" - tette hozzá.
· Olvaso - 2012. March 17. 12:54 · 3 hozzaszolas · 13408 megnyitas ·