Tessék figyelmesen olvasni, mi is a "politika". Hogy lehet a zsidó rosszabbikból mégis jóbik? Acél szentségteleníti az eszközt. Készülnek a zsidó-kóhnbélás fehérnemû-váltásra.
Bár a Jobbikot tartják a legkomolyabb ellenzéki veszélyforrásnak a nagyobbik kormánypártban, a párt szervezetlensége és megosztottsága miatt egyelõre nem dolgoztak ki külön stratégiát a szélsõségesek kezelésére a Fidesz vezetésében. A párt befolyásos képviselõi abban bíznak, hogy az Orbán meghirdette „centrális erõtér” politikája a radikális Jobbikkal szemben is mûködik. Van, aki úgy véli, még jól is jöhet a Fidesznek a Jobbik átmeneti erõsödése, mert ijesztgetni lehet az EU-t, hogy a Fidesznél csak rosszabb jöhet.

„Az esetek 90 százalékában ugyanazt mondják, mint a másik két ellenzéki párt, ugyanazzal a vehemenciával támadnak, legfeljebb az EU- vagy a romakérdésben vallott szélsõséges nézeteik alapján különböztethetõk meg az LMP-tõl és az MSZP-tõl. Ugyanakkor egy sor ügyben szakmailag sokszor felkészültebbek, mint a többiek, nem lehet õket kézlegyintéssel elintézni” – elemezte a Jobbik parlamenti tevékenységét a Fidesz egyik, neve elhallgatását kérõ parlamenti képviselõje, aki arra számít, hogy a 2012-2013-as évben tovább fog növekedni az ellenzéki párt támogatottsága.
Az utóbbi hónapokban több közvélemény-kutató is olyan felméréseket közölt, melyek szerint a Jobbik növelni tudta táborát, megközelítette az 1994 és 2010 között még nagypártként mûködõ, azóta azonban középpárttá zsugorodott MSZP támogatottságát. A Medián februári mérése szerint a szocialisták szavazóbázisa kismértékben zsugorodott, a Jobbiké számottevõen erõsödött, a teljes népesség körében egy százalékkal meg is elõzte az MSZP-t. A magát nemzeti radikálisnak nevezõ pártnak ráadásul jelentõs tartalékai is vannak. A Political Capital a HVG-ben március elején publikált indexe – az úgynevezett Derex-mutató – szerint a szélsõjobboldali eszmék (rendszerellenesség, elõítéletesség, pesszimizmus) iránti keresletet a Fideszben 10, az MSZP-ben 5 százalék.
A Jobbik erõsödését ellentmondásosan ítélik meg a nagyobbik kormánypártban. Fideszes források szerint, míg az MSZP lecsúszását húszéves küzdelem eredményeként, nagy sikerként könyvelik el a párt vezetésében, a Jobbik felemelkedését a szervezeti ereje és a válság miatti kiábrándultság miatt kockázatosnak tartják. Ennek ellenére forrásaink szerint a Fidesz elnöksége kezelhetõnek tartja a jelenséget, ezért továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy 2014-ben egyfordulós legyen a választás.

„Nem a pártok hitbizománya”
„Minden tekintetben más a helyzet, mint 1998 és 2002 között a MIÉP-pel volt. Csurka pártja fõleg idõsekbõl állt, mi voltunk velük szemben a jövõ. Most viszont a Jobbik a fiatalok pártja, és azt hangoztatja, hogy a Fidesz részese az elmúlt húsz év rossz alkuinak, eljárt felettünk az idõ” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz vezetõségének egyik legbefolyásosabb tagja. Erre utal a Tárki januári felmérése is, mely szerint a 37 év alatti szavazók közel harmada szavazna a radikális ellenzéki pártra, miközben a Fidesz tábora ebben a szegmensben fokozatosan csökken.

A hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok szerint a párt stratégiájában a változó trendek ellenére nem következett be változás. Miként egy forrásunk fogalmazott, „Orbán továbbra is úgy véli, hogy a szavazók nem a pártok hitbizományai, ezért nem a pártokkal, hanem a szavazókkal kell a kapcsolatot tartani és visszahódítani õket”. Forrásaink szerint erre utalt a február 8-i egri kihelyezett frakcióülésen is, ahol a miniszterelnök-pártelnök arról beszélt, hogy a választások óta a Fidesztõl elpártolt 15 százaléknyi választóból 10-et biztosan vissza lehet szerezni a ciklus végéig, és az elégedetlenek megosztása a Jobbik, illetve az MSZP között lehetõvé teszi, hogy a kormánypárt a centrumban maradhasson.
Ennek ellenére több fideszes politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kormánypárt vezetésében jobban tartanak a Jobbiktól, mint az MSZP visszaerõsödésétõl, vagy attól, hogy az LMP a közeljövõben szélesebb tömegeket megmozgató néppárttá fejlõdik. Többen is azt mondták, EU-ellenes megszólalásai, „szabadságharcos”, „gyarmatosítós” retorikája arra utal, hogy Orbán Viktor nem szeretné elengedni táborából ezeket a választókat. A százezres tömegeket mozgató Békemenetet pedig úgy ítélik meg a kormánypártban, mint ami szervezeti erõt képes felmutatni a Jobbikkal szemben, és elbizonytalanítja azokat a szavazókat, akiket eddig magával ragadott az ellenzéki párt politikája.

„Kulkától és Dopemantól nem kell tartani”
Bár a Jobbik elsõ sikerét hozó 2009-es európai parlamenti választások után a Fideszhez közel álló – ma kormányzati megrendelések sokaságát elnyerõ – Századvég és Nézõpont Intézet azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik táborát az MSZP-rõl leszakadó szavazók adták, információink szerint a mostani kormánypárt vezetõségében ennél árnyaltabban kezelték a kérdéskört. Úgy tudjuk, egy belsõ használatra készült vizsgálat azt mutatta, hogy a szavazók vándorlása a pártok között többirányú folyamat volt: míg a Jobbikot fõleg azok választották, akik kiábrándultak a Gyurcsány-kormányt megbuktatni képtelen Fideszbõl, ugyanakkor a 2008-as vizitdíjas népszavazással a Fidesz bõvíteni tudta a táborát az egykori MSZP-s szavazókkal.

„Viktor a 2010-es parlamenti választások elõtt és után az MSZP kudarcaként ítélte meg a Jobbik felemelkedését. Nemcsak abból a szempontból, hogy honnan hova vándoroltak a szavazók, hanem azért is, mert úgy látta, a Fidesz nagyarányú gyõzelmével egy húszéves küzdelem zárult le, szervezetileg erõsebbek lettünk, mint az egykoron kiterjedt hálózattal rendelkezõ utódpárt” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrásunk.
A neve elhallgatását kérõ befolyásos politikus szerint a 2010-es közel 53 százalékos gyõzelem, az MSZP 19, a Jobbik 16,6 százalékos eredménye azóta is meghatározó tapasztalat a kormánypárt vezetõségében. A Fideszben úgy gondolják, az eladósodott, egyre inkább az idõsebb választókra támaszkodó MSZP nem lesz képes talpra állni 2014-ig, és a helyét sem veszi át másik párt. „Amíg Kulka János és Dopeman az ellenzék vezetõje, nincs mitõl tartanunk” – fogalmazott viccelõdve az egyik kormánypárti képviselõ. Éppen ezért a hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok úgy vélik, a baloldal felé nem lesz nagy elvándorlás, illetve a 2008 óta megszerzett és most esetleg leváló szocialista szavazók ellenerõ hiányában legfeljebb a bizonytalanok táborát növelik.

„Mûködik a centrális erõtér”
„A felmérések azt mutatják, hogy a jobboldali ellenzékünk a vidéki fiatalok, így többek között a szakmunkás, alacsony végzettségûek körében erõs, és ez hosszú távon nem lebecsülendõ veszélyforrás” – mondta a Fidesz egyik vezetõ politikusa. A neve elhallgatását kérõ parlamenti képviselõ szerint már nem elegendõ a Jobbikkal szemben 2010 elõtt alkalmazott stratégia. „Akkor azt mondogattuk, hogy kiabálni fekve is lehet (ezt Kövér László mondta többször a Jobbik szélsõséges nézeteire utalva – a szerk.), mi viszont kormányra kerülve meg is tudjuk valósítani azt, amit a radikálisok összevissza ígérgetnek.” A kormánypárti politikus szerint a növekvõ kormányellenes harag, a Jobbik retorikája, amivel a Fideszt a „régi világ” letûnõ szereplõjeként igyekszik bemutatni, a stratégia újragondolását tenné szükségessé.
Ám úgy tudjuk, errõl még érdemi vita sem alakult ki a kormánypárt vezetõségében. „Viktor bízik benne, hogy a 2009-es kötcsei találkozón felvázolt ’centrális erõtér’ politikája mûködik és kitart 2014-ig. Amíg komolyabb erõsödést nem mutat a Jobbik, nincs értelme változtatni” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás. Állítólag a miniszterelnök-pártelnök úgy látja, a nemzetközi színtéren még jól is jöhet a Jobbik jelenléte a hazai politikai palettán, mert – ahogy egyik forrásunk fogalmazott –, „az EU-ban úgy látják, hogy nincs alternatíva, ha nincs a Fidesz, a szélsõjobbal kell tárgyalniuk”. Orbán a februári egri frakcióülésen is azt hangsúlyozta, még mindig mûködik a „centrális erõtér”, amely továbbra is megosztja az ellenzéket.

Több fideszes forrásunk szerint e stratégia mentén dolgozták ki a tavaly elfogadott új, egyfordulós választójogi rendszert is. Ezt az õszi parlamenti vitában élesen támadta a Medián egykori vezetõ kutatója, az LMP-s Karácsony Gergely, azt hangsúlyozva, hogy a második forduló lehetõséget teremtene arra, hogy az összes többi párt összefogjon azokban a körzetekben, ahol a Jobbik végez az elsõ helyen. „Karácsony alapvetõen félreérti a rendszer lényegét. Ha az ellenzék továbbra is ennyire megosztott lesz 2014-ben, miközben a kormányellenes harag tovább nõ, akkor könnyen lehet, hogy a második fordulóra az MSZP-s és az LMP-s szavazók is felsorakoznak a második helyen végzõ jobbikos jelölt mögött” – beszélt a Fidesz szempontjairól a párt egyik parlamenti képviselõje.

„A Jobbik bizonytalan”
„Amíg a belsõ konfliktusokat nehezen viselõ, a saját szélsõségesei és parlamenti szakpolitikusai között õrlõdõ Vona Gábor a Jobbik elnöke, különösen nincs mitõl tartanunk” – vázolta az egyik fideszes képviselõ, miért nem lesz képes a radikális jobboldal megerõsíteni és bõvíteni a szervezetét. Egy másik befolyásos kormánypárti politikus szerint – aki hangsúlyozta, évek óta jól ismeri Vonát (a Jobbik vezetõje a 2002-ben Orbán mellett kiálló Szövetség a Nemzetért nevû polgári körben kezdte pályáját – a szerk.) – „Gábor jobban szereti a kávéházi beszélgetéseket, mint a kemény politikai csatákat”.
Ezért több, a hvg.hu által megkeresett kormánypárti befolyásos politikus is azt mondta, a Jobbikkal szimpatizáló, de 2010-ben a Fideszre szavazó választókat további gesztusokkal meg lehet tartani. A megkérdezett fideszesek szerint a kettõs állampolgárság megadása, a Trianon-emléknap bevezetése, az elszámoltatási kampányok, a lex Biszku és az erõt mutató Békemenetek elégségesek lesznek a szavazók megtartására, legalábbis addig, amíg a Jobbik „annyira bizonytalan, mint most”. Példaként a hétvégi gárdaavatást emlegetik a Fideszben, ahol 134 gárdista mellett nagyjából ezer szimpatizáns jelent meg, és a rendõrség fellépése miatt még a Himnuszt sem tudták elénekelni.

Szövetségesbõl ellenfél
„Nem szövetséges, nem barát, hanem legjobb esetben is ellenfél” – ezzel a mondattal jelölte ki a Jobbikkal szemben követendõ stratégiát Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke még 2009 áprilisában egy újbudai lakossági fórumon. A Fidesz 2008 végétõl ellenségként kezelte a Jobbikot, pedig korábban több önkormányzatban is együttmûködtek.

Az SZDSZ-hez köthetõ Republikon Intézet egyik 2009-es elemzése szerint a 2006-os önkormányzati választáson a Jobbik a KDNP-vel 136, a Fidesszel 79 jelöltet támogatott közösen, ezek közül 28 tudott mandátumot szerezni. (Tény viszont, hogy ezek többsége nem volt közös jelölt, hanem a Jobbik állt be mögéjük a kampányban.) Székesfehérváron 2006 és 2009 novembere között közös frakciója volt a két pártnak.

Az ellentétek 2008 végén, 2009 elején mutatkoztak meg, amikor az idõközi ferencvárosi kampányban a Jobbik kopogtatócédula-csalással vádolta a Fideszt. „Ebben az idõszakban ismertük fel, hogy a Jobbik már nem a MIÉP, hanem komoly veszélyforrás” – beszélt errõl az idõszakról a hvg.hu-nak a kormánypárt egyik képviselõje. Bár Vona Gábor 2009 augusztusában még úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik bizonyos feltételek mellett kész lenne tagokat delegálni egy fideszes kormányba, a kétharmados gyõzelem után pártja egyértelmûen ellenzéki pályára állt.

Link