Ígéri, ha õ lesz az MSZP új elnöke, a párt nem fog belefulladni az unalomba: újraírnák a párt 20 éves történetét, egyik rendezvény követné a másikat, régi baloldali hagyományokat élesztene fel. Azt mondja, össze tudna hozni egy Békemenet nagyságú tüntetést, mert egy ilyen tömegdemonstráció csak szervezés és pénz kérdése, nem ezen múlik, ki gyõz 2014-ben. Viszont a Jobbiktól komolyan tart, mert szerinte a radikális párt olyan szavazatszerzõ erõvel rendelkezik, amivel a Fidesz már nem, a gödörbõl kimászó MSZP még nem. Interjú Szanyi Tiborral, az MSZP elnöki posztjára pályázó "XIII. kerületi vagabunddal".

hvg.hu: Néhány héttel ezelõtt azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a Fidesztõl eltérõen az MSZP-ben „nem egy karizmatikus vezetõre, hanem sok száz karizmatikus tábornokra” van szükség. Most akkor tábornok vagy kapitány?

Szanyi Tibor: Jól tûröm ezt a „kapitány” elnevezést (nevet). Még a 2010-es kampányban egy YouTube-ra feltett groteszk videónak köszönhetõen ragadt rám az elnevezés. Nem is az ellenség tette ki, hanem az én stábomból valaki. Kapitány, tábornok, az ügy szempontjából mindegy, a lényeg, hogy vezéregyéniség. Én hiszem azt, hogy az MSZP akkor jár jól, ha a frakcióvezetõ, a pártelnök és a miniszterelnök-jelölt három különbözõ személy. Triumvirátusban gondolkodom.

hvg.hu: A középszinteken befejezõdött az MSZP tisztújítása. Hogy látja, a megyei elnökök között van elég „tábornok”, akikkel meg lehet vívni a háborút?

Sz. T.: Sok harcra kész embert látok. Az említett triumvirátusból a frakcióvezetõ személye már biztos, hiszen decemberben Mesterházy Attilát választotta újra két évre a parlamenti képviselõcsoport. A pártelnök személyérõl március 31-én dönt a kongresszus, a miniszterelnök-jelöltünk kérdése pedig hosszabb távon is nyitott, de az a lényeg, hogy egy minél szélesebb spektrumot felölelni képes személyt találjunk. Olyat, aki egyúttal a pártot is fel tudja vállalni. Hogy kit kérünk fel majd erre, az attól függ, mikor kerül sor a döntésre, mert nem biztos, hogy akit ma kéne meghívni, az egy év múlva is nyerõ lenne. Sok függ attól is, hogy merre fejlõdik a párt.

hvg.hu: Ha megnyeri a pártelnökválasztást, meghívná Bajnai Gordont, akit miniszterelnökként még bírált?

Sz. T.: Az elõzõ ciklusban valóban bíráltam a kormányunkat, de azért tegyünk különbséget Gyurcsány Ferenc és Bajnai kabinetje között. 2006 júniusától kezdve a kormányzást belül rendkívül hevesen támadtam, kívül – mondjuk úgy – határozottan kritizáltam. Elképesztõ politikai kísérletnek tartottam a modern baloldaliság és a neoliberális gazdaságpolitika ötvözését. Ezt a Gyurcsány által kitalált egyveleget bizarrnak, groteszknek és kártékonynak tartottam és ezt 2007-ben a nyilvánosságnak is jeleztem. Bajnai esete más: az õ kormányát sokkal baloldaliabbnak tartottam, mint a Gyurcsányét.

hvg.hu: Mitõl volt baloldaliabb?

Sz. T.: Sokkal érzékenyebb volt. Az egyes intézkedéseknél a Bajnaiék adtak arra, hogy a döntéseket hatásvizsgálatok elõzzék meg, megnézték, kit hogyan érint. És igen, sokszor az derült ki ezekbõl, hogy fájni fog, de ezt nem is tagadták le, nem csináltak olyan szemfényvesztést, amit Gyurcsány.

hvg.hu: A Bajnai-kabinet indította el többek között az Út a munkáért programot, amely szigorú feltételeket szabva jelentõsen lefaragta a szociális támogatásokat.

Sz. T.: A modern baloldaliságba nem fér bele az osztogatás. Az egyéni felelõsségnek és a társadalmi szolidaritásnak a modern baloldali gondolkodásban megfelelõ egyensúlyban van.

hvg.hu: Együtt tud majd mûködni gyõzelme esetén azokkal az MSZP-s vezetõkkel, akik hosszú évek óta vezetik a megyei szervezeteket, és akiknek nagy többségét most újraválasztották?

Sz. T: Teljesen mindegy, hogy egy választásnak mi az eredménye, az a fontos, hogy demokratikus legyen. Vagy pontosabban fogalmazva ahhoz, hogy el tudjam fogadni egy választás eredményét, ez a legfontosabb szempont. Innen nézve az MSZP a legdemokratikusabb párt ma Magyarországon.

hvg.hu: Ebbe az is belefér, hogy az egyik megyei szervezet most megválasztott elnökét korábban a bíróság könnyû testi sértésért próbára bocsátotta?

Sz. T.: Kirõl van szó?

hvg.hu: A hajdú-bihari szervezet elnökérõl, Huszka Imrérõl, akit 2004-ben még az MSZP-bõl is kizártak, majd pár hónappal ezelõtt visszavettek.

Sz. T.: A demokrácia azt jelenti, hogy mindenki választó és választható. Ha vele szemben nem merültek fel választhatósági problémák, akkor vélhetõen demokratikus döntést hoztak a helyi szocialisták. Egyébként én úgy tudom, hogy a felesége védelmében lépett föl, amibõl ez a könnyû testi sértés lett.

hvg.hu: Baloldali az a párt, amelyiknek olyan vezetõik vannak, mint az 1050 négyzetméteres villát építõ, korábban a Tocsik-ügybe belekeveredett nógrádi Boldvai László, vagy az egykori pártpénztárnok, a baranyai Puch László?

Sz. T.: Boldvait a Tocsik-ügyben felmentették. Persze egy baloldali párt hitelességéhez hozzátartozik, hogy a vezetés összetétele társadalmilag legyen tolerálható. Azt helytelenítem, ha egy szociáldemokrata párt vezetõi ismert üzletemberek. Ez különösen akkor volt szembetûnõ, amikor az MSZP elnöke Gyurcsány Ferenc, a szociáldemokraták vezetõje pedig Kapolyi László volt, mindketten milliárdos üzletemberek. Ezt a túlzást az én gyomrom nem vette be. Az viszont tolerálható, ha egy-két tehetõs ember van a pártban.

hvg.hu: Szigetvári Viktor, az MSZP korábbi kampányfõnöke a Népszabadságnak adott januári interjújában azt mondta, hogy a jelenlegi elnök olyan középvezetõkre támaszkodik, akiknek a mentalitását „a hiteles megújuláshoz meg kéne haladni”.

Sz. T.: Hát igen, gyökeresen másképpen látom az MSZP által követendõ utat, mint Mesterházy. Az élet be fogja bizonyítani, melyik a helyes.

hvg.hu: Irányváltásra van szükség?

Sz. T.: Maximálisan.

hvg.hu: A köztévének adott, január 26-i interjújában még azt mondta, nincs szükség irányváltásra.

Sz. T.: Akkor is, most is azt mondom, ideológiai irányváltásra nincs szükség. Ugyanis a Demokratikus Koalíció távozásával az MSZP egy jól értelmezhetõ baloldali, balközép párttá vált. Bár rengeteg elvégzendõ munka van még, ideológiailag a párt a helyén van. Ugyanakkor én gondoskodni akarok egy nagyon világos kapitalizmuskritikáról is. Továbbá gondoskodni fogok a párt elmúlt 20 éves történetének konszenzuális megalkotásáról. Ezért írtam azt a pályázatomban, hogy vonjuk kérdõre az elmúlt évek szereplõit, de csak kérdõre. Velük együtt akarom feltárni a történetünket, és nem velük szemben, vagy az õ kárukra.

hvg.hu: Ez az elmúlt 20 év hibáinak feltárása lenne?

Sz. T.: Akár. Gyorsan hozzáteszem, hogy nemcsak az MSZP követett el hibákat az elmúlt években. A Fidesz másfél év alatt többet követett el, mint a szocialisták 20 év alatt. Nem pellengérre akarom állítani a pártot. Vannak dolgok, amikkel a jövõnk érdekében szembe kell nézni, így kimondhatjuk, hogy hiba volt ennyire nyomni a neoliberális kurzust. Többet ilyen nem csinálunk, és innentõl kezdve szent a béke. Nem az egyes személyek felelõsségén van a hangsúly, hanem a jövõbeni stratégia kialakítását segítõ tanulságok levonásán.

hvg.hu: Nem lehet, hogy ebben a törekvésében nem lesznek partnerei? Lendvai Ildikó a múlt héten arról írt a Népszabadságban, hogy a hibákkal való szembenézés hiányában fennáll a veszélye annak, hogy „unalom és igénytelenség uralkodhat el” az MSZP-ben.

Sz. T.: Hosszú távon nem tartok ettõl. Persze, lehet dögunalmas pártot is csinálni, én az izgalmas párt híve vagyok.

hvg.hu: Egy "XIII. kerületi vagabund" – ahogy sokan nevezik önt az MSZP-ben –, hogyan pörgetné fel a szocialistákat?

Sz. T.: Szerintem ez egy kedves megszólítás, abszolút vállalom. Ez is garancia arra, hogy az irányításommal izgalmas párt lesz az MSZP-bõl (nevet). Azt mondom, csináljunk rendezvénycentrikus pártot. Tegyük alkalmassá az irodáinkat arra, hogy hétvégenként ott társasági összejövetelek legyenek, szervezzünk kirándulásokat, sportrendezvényeket. Döntõ jelentõséget tulajdonítok a nyári elfoglaltságoknak, amik elsõsorban a fiatalokat vonzzák. Aki ma fontos szereplõ az MSZP-ben, tíz-húsz évvel ezelõtt ilyen táborokban került közel a mozgalomhoz. De tõlem akár munkásdalárdák is jöhetnek, ahogy volt már erre példa a munkásmozgalom történetében (nevet). Minimum havonta legyenek nyitott pártnapok, ahol bármelyik párttag elmondhatja a véleményét. Ezeket a hagyományokat újjá fogom éleszteni.

hvg.hu: Miért tûntek el ezek a pártból?

Sz. T.: Talán a két gyõzelem 2002-ben és 2006-ban elkényelmesítette az MSZP-t. Aztán, amikor rájöttünk 2009 tájékán, hogy elitpolitizálást mûvelünk, már késõ volt. De az igazi csapás 2006 õsze volt: az õszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, majd az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójának félrekezelése, de leginkább az önkormányzati választás elvesztése után már csak a döglõdés volt, 2010-ben pedig a kegyelemdöfést kaptuk meg.

hvg.hu: Miért nem tud két éve kitörni ebbõl a helyzetbõl az MSZP?

Sz. T: A közvélemény-kutatások arra jók, hogy belõlük jó meséket kovácsoljanak. Mesterházy Attila masszív javuló tendenciát olvas ki a felmérésekbõl, ám én ezt önámításnak tartom. Olyanokat hallani, hogy 2010 óta az MSZP az ellenzék vezetõ erejévé vált. Bocsánat, 2010-ben 59 képviselõnk volt, most 48 MSZP-s ül az Országgyûlésben. Azért ezt nehéz úgy értelmezni, hogy mostanra váltunk a legnagyobb ellenzéki párttá. Közben szemet hunyunk afelett, hogy átfabrikálta a Fidesz a választási rendszert, ami szerintem már nem is a kormánypártot, hanem a Jobbikot segíti. Azt nem hiszem el, hogy a Jobbik beérte az MSZP-t, de azt igen, hogy a szavazatszerzõ erejük nagyobb, mint a miénk. Soha nem voltak kormányon, van egyfajta politikai szüzességük, miközben az MSZP-rõl, a Fideszrõl sokan úgy gondolják, hogy leszerepeltek. A pártokban való csalódottságból a Jobbik tud profitálni. Ráadásul nagyon elkötelezett a szavazótábora, fegyelmezetten, tömött sorokban mennek majd el szavazni. És az új rendszerben, aki az egyéni választókerületeket elviszi, az nyert. Tehát lehet, hogy nem a közvélemény-kutatások szerinti legnépszerûbb, hanem a legfegyelmezettebb táborral rendelkezõ párt nyer 2014-ben.

hvg.hu: Egy januári felmérés, az úgynevezett Derex-index szerint az MSZP szavazótáborában az elõítéletesség már-már a Jobbikéval vetekszik. Ez jelentheti-e azt, hogy a Jobbik a szocialistáktól von el további szavazókat?

Sz. T.: Milyen elõítéletesség?

hvg.hu: Bármilyen mássággal szembeni.

Sz. T.: Azért ezeket a mutatókat mindenféle sunyi kérdésekkel lehet és szokták elõállítani. Az MSZP-n belül is van egy olyan hang, hogy legyünk óvatosabbak a cigánykérdés kezelésével, mert ha túl empatikusak vagyunk, azzal szavazatokat fogunk veszíteni. Én azt mondom, akkor veszítsük is el ezeket a voksokat, mert ezekre nekünk nincs szükségünk. Szerintem millió más dologgal sokkal több szavazatot veszítettünk, azokkal kell tehát foglalkozni. Egy baloldali párt semmilyen kirekesztésnek nem lehet társtettese. Szoktam is mondani, hogy nekem jó életem van Újlipótvárosban, mert ha ott valaki cigányozik vagy zsidózik, akkor azt elõbb-utóbb fejbe vágják az utcán.

hvg.hu: Nem lehet, hogy vidéken ennél komplikáltabb a helyzet? Hogy az elõítéletesség a lecsúszó alsóközéposztály frusztrációjára vezethetõ vissza?

Sz. T.: Ezek a dolgok keverednek, nehéz üstökön ragadni, kit mi vezet.

hvg.hu: Ez volt az a réteg, amely 2002-ben és 2006-ban még fõleg az MSZP-re szavazott, 2010-ben viszont már inkább a Jobbikra.

Sz. T.: Ha egy normális gazdaságpolitikát folytattunk volna, és folytatna most a Fidesz, akkor ez az alsó középosztály nem csúszott volna le, és nem keresne a romló helyzetére téves magyarázatokat.

hvg.hu: Osztogató politikára gondol?

Sz. T.: Ez már a maga elõítéletessége, mert egy normális baloldali párt távol tartja magát az osztogató politikától. A modern baloldali modell alapvetése, hogy „jó idõkben szoríts, nehéz idõkben eressz”. Dél-Amerika ezzel kerülte el a válságot. A másik alapeleme az aszimmetrikus adózási rendszer: alacsony jövedelmi zónákban óvatosan, a magasabb jövedelmi zónákban vastagon kellene adóztatni. A skandináv modell pedig abban hisz, hogy a válságból növekedéssel lehet kitörni, és lehetõleg a nõi munkaerõ helyzetbe hozásával. Hiszen a mai fiatal nõk nagy többsége modern szaktudással rendelkezik, de gyerekgondozási intézményrendszer hiányában otthon reked. Minden hosszú távú gazdaságpolitika a bölcsõde- és az óvodaügy rendbetételével kezdõdik. A XIII. kerületben alanyi jogon jár az ingyenes, jó minõségû bölcsõde. Az óvodánál már egy kis térítés van, de ott is csak a legtehetõsebbek fizetnek. A fiatal nõk így könnyebben tudnak munkát vállalni, ezáltal beáramlás is van a kerületbe, a növekvõ szja-bevételeibõl pedig az önkormányzat könnyebben tudja fenntartani az óvodáit. Ez egy ilyen egyszerû körforgás, és ehhez nem kell osztogatás.

hvg.hu: Ha már a „kapitányt” és a „vagabundot” vállalta, a fordított Kasszandra kifejezés is illik önre?

Sz. T.: Mire gondol?

hvg.hu: Január 5-én egy tévémûsorban azt mondta, „az Orbán-rezsimnek hetei vannak hátra”.

Sz. T.: Ezt továbbra is tartom.

hvg.hu: Azóta eltelt pár hónap, és még mindig a népszerûségi listát vezetõ Fidesz a kormánypárt.

Sz. T.: Továbbra is úgy gondolom, hogy az Orbán-rezsim az emberek lelkében megbukott, túlment azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés, nincs jövõje. A szocialista párt kormánya sem 2010-ben, hanem 2006-ban bukott meg, az másik kérdés, ki meddig agonizál.

hvg.hu: Az MSZP elnökeként tudna akkora tüntetést szervezni, mint a Békemenet?

Sz. T.: Persze.

hvg.hu: Most is az elnökség tagja, eddig miért nem szerveztek ilyet?

Sz. T.: Mert a párt most nem arra van ráállva, hogy masszív tömegtüntetéseket szervezzen. Ne felejtsük el, 2006-ban a Fidesz hatalmas felvonulást szervezett, mi pár tízezreset, mégis az MSZP nyert. 2010-ben viszont két vereség után is megtöltöttük a Sportcsarnokot. Mert ez egy technikai kérdés: elõ kell készíteni, egyeztetni kell a helyi pártszervezetekkel, reklámozni kell, meg kell szervezni a mozgósítást, az utaztatást. A Fidesz is buszok százaival szállította a fõvárosba az embereket. Lech Walesa azt mesélte, a Szolidaritásban állandóan attól szenvedtek, hogy a hatalom folyton rájuk licitált: ha szerveztek egy százezres megmozdulást, akkor az állampárt másnap kétszázezres tömeget vezényelt ki az utcákra. Ez logisztikai kihívás, pénz kérdése, nem más.

Forrás: Link