Elsõként Azerbajdzsánban nyílik meg az állami hátterû kereskedõház, amelynek feladata a magyar kis- és középvállalati kör piacra segítése a befogadó országban, adott esetben a volt szovjet közép-ázsiai utódállamban. Nagy Róza nemzetgazdasági államtitkár beszélt errõl a minap egy budapesti fórumon, ám a hír nem új - tavaly novemberben Schmitt Pál államfõ jelentette be a tervet hivatalos bakui látogatásán.

A kereskedõházak létesítését a külgazdasági szakma vetette fel jó pár évvel ezelõtt, ha nem is ilyen formában, állítván: szükségük van a hazai tulajdonú kis cégeknek az állami (külkereskedelmi) rásegítésre. Ám kérdés: miért pont Azerbajdzsánban jön létre az elsõ ilyen, amelyet a tervek szerint legalább öt-hat követ belátható idõn belül.



A FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban Azerbajdzsán a hatodik helyen van, s a Dél-Kaukázus államait tekintve ez a legdinamikusabban fejlõdõ relációink. Ezzel együtt is, összegszerûen szinte elhanyagolható a forgalom: tavaly kivitelünk, két éve tartó mérséklõdés után összesen 74,6 millió dollárt tett ki - szemben a teljes magyar kivitel 108 milliárd dollárt meghaladó értékével. Az persze tény, a jelentõs olajkinccsel rendelkezõ Azerbajdzsánban van fizetõképes kereslet, amit az is mutat, hogy a kétoldalú áruforgalom szinte teljes egészében magyar exportból áll.

Ezzel együtt is eléggé érthetetlen, hogy miért pont Azerbajdzsánban létesíti Magyarország az elsõ kereskedõházát, amikor ennél komolyabb felvevõképességgel rendelkezõ, s a kkv-k által szintén nehezen, de legalábbis csak nagy költséggel elérhetõ helyszínt is választhattak volna. Nem szólva arról, hogy nem igazán világos maga a koncepció (amelyrõl még alig jelent meg információ azt leszámítva, hogy közremûködik a konkrét ügyletek lebonyolításában is), beleértve azt is, hogy ez mennyiben jelent majd nagyobb segítséget a kkv-knak, mint amilyen az állandó kiküldött külgazdasági szakdiplomata, vagy a menet közben szép csendben bezárt, inkubátorszerûen mûködött információs pontok.
Magyar-azeri kereskedelem

(millió dollár)

Év export import
2004 10,3 0,13
2005 16,6 0,12
2006 28,3 0,07
2007 45,9 0,16
2008 85,7 0,035
2009 85,7 0,01
2010 77,9 0,37
2011 74,6 0,1

Forrás: KSH
A magyar-azeri forgalomban egyébként döntõen a gépek, gépberendezések (57 százalék), illetve a feldolgozott termékek (37 százalék) tesznek ki. A forgalom bonyolításában szinte egyenlõ arányban vesznek részt a magyar tulajdonú cégek, illetve a külföldi tulajodú vállalatok (45, illetve 47 vállalkozás). A magyar tulajdonú vállalatoknál a kisvállalatok száma meghatározó (26), ugyanakkor az összexport 21 százalékát magyar tulajdonú nagyvállalatok bonyolítják (a kisvállalatok részesedése mindössze 2 százalék). A külföldi tulajdonú nagyvállalatok (17) bonyolítják az összexport 68 százalékát - derül ki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) adataiból. A szolgáltatásexportunk 20 százalékát magyar tulajdonú kisvállalkozások adják (3), 46 százalékát pedig külföldi tulajdonú közép-, s 23 százalékát külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában a magyar-azerbajdzsáni viszonylatban nem szerepel adat kölcsönös mûködõtõke-befektetésekrõl.
Link