Lehúzzák az autósokat?
Egy német tanulmány szerint nem feltétlenül indokolt a mostani üzemanyagár. A benzinár jóval gyorsabban nõ a nyersolajárnál.

Az olajipari konszernek az elmúlt hónapokban jóval mélyebben nyúltak az autósok pénztárcájába, mint azt az olajárak emelkedése indokolta - erre a megállapításra jutott a Bundestag zöldpárti frakciójának készített tanulmányában egy német energiapiaci szakértõ.

A leggyakrabban használt 95-ös oktánszámú szuperbenzin árait alapul véve Steffen Bukold azt találta, hogy az ár az elmúlt három hónapban 11,3 eurócenttel (közel 32 forint) nõtt literenként, miközben a magasabb nyersolajárak, illetve az euró/dollár árfolyammódosulás csupán literenként 6,6 centes (19,6 forint) áremelést indokolt volna. Vagyis literenként 4,7 cent (13,7 forint) az olajkonszerneket gazdagította, ami a német autósoknak összességében 98 millió eurós (28 milliárd forint) többletkiadást jelentett havonta a vizsgált idõszakban.

A Saarbrücker Zeitung szerdai kiadásában megjelent, ezzel foglalkozó cikk szerint az extraprofit nem a benzinkutakat, hanem a finomítókat, és végsõsoron azok tulajdonosait, a nagy olajcégeket gazdagítja.

Azt mi tesszük hozzá, hogy az említett három hónapban Magyarországon 396 forintról 442-re drágult a 95-ös benzin átlagos ára, azaz 46 forinttal kerül most többe.




A hamburgi energiaügyi információs szolgálat, az EID is jó évkezdetrõl számolt be az európai finomítóknál: a bruttó árrés az idei év elsõ két hónapjában tonnánként 44 euró (12800 forint) volt, míg a feldolgozási költségek átlagosan csupán 33 eurót (9600 forint) tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozási költségekhez képest egyharmados, vagyis 33 százalékos árrést sikerült elérni a finomításnál.

Ettõl kissé eltérõ a helyzet a dízelüzemanyag esetében, amelynél a nyereség, bár magas szinten stabilizálódott, nem nõtt számottevõen a vizsgált idõszakban. A dízel technikailag rokon a fûtõolajjal, ezért a dízelpiac alakulására a hideg tél éppúgy jelentékenyen hatott.
Az európai finomítók a benzinfinomításnál fölös kapacitásokkal küzdenek, viszont a dízel esetében szûkös a finomítói kapacitás. A dízel esetében a nyersolajtól a végfelhasználóig egyébként is jelentõsen többet keres az olajipar, mint a benzinnél.

A német Zöldek egyik közlekedéspolitikai szakértõje a Saarbrücker Zeitungnak ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a benzinkutaknál nincs mûködõ verseny, a helyzet javítása érdekében a versenyhivatalnak átfogó jogosítványokat kellene kapnia a szigorúbb ellenõrzésre és a beavatkozásra.
Link