Bejelentkezés
Közeleg az újabb világválság?
A világgazdaság talpra állásának Achilles-sarka a pénzügyi rendszer stabilizálódása, amiben április óta visszalépés következett be - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban megjelenõ féléves tanulmányából nyilvánosságra hozott elemzésbõl.
Az IMF valamelyest csökkentette a hitelválság okozta teljes veszteségre adott becslését: az áprilisi 2,3 ezer milliárd dollárról 2,2 ezer milliárdra mérsékelte adatát. Ugyanakkor a világ bankrendszere közel négyezermilliárd dollár hitelt görget majd maga elõtt a következõ 24 hónapban.
Az IMF felszólítja a világ országait, hogy fenntartható költségvetési politikát folytassanak és hozzák meg a pénzügyi szabályozási rendszer reformját szolgáló döntéseiket.
Hasonló javaslatokat fogalmazott meg a világ 420 nagy bankját és pénzügyi szolgáltatóját tömörítõ Institute of International Finance (IIF), amely szerint a világ vezetõ országainak meg kellene egyezniük a valutaárfolyamok közös alakításának rendjérõl. Enélkül elharapódzhat a protekcionizmus - nyilatkozta Charles Dallara (képünkön), a szervezet igazgatója, aki hozzátette: a G20 csoport túl nagy kört alkot a hatékony együttmûködés kialakításához, ezért össze kellene állnia az országok egy magjának a probléma megoldásához.
A Bloomberg a G7 országait, továbbá Brazíliát, Oroszországot és Kínát látná ebben a csoportban, miután Dallara 1985-ben - még az USA kormányhivatalnokaként - részt vett az úgynevezett Plaza Accord tetõ alá hozásában, amelyben a G7 - az USA, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország - egyeztették erõfeszítéseiket a jen erõsítése érdekében a dollárral szemben.
Az IIF úgy véli, most már nem elegendõek pusztán a valutaárfolyamokat befolyásoló közös intézkedések, hanem az egyezség részeként az USA-nak például vállalnia kell költségvetési politikája megszigorítását, az európai országoknak pedig a szerkezeti reformok végrehajtását. A szervezet óvja a világ országait attól, hogy eltérõ, egymással versenyzõ, nemzeti pénzügyi felügyeleti rendszereket vezessenek be.
A hét elején Robert Zoellick, a Világbank elnöke azt nyilatkozta, hogy bár egy valutaháború kirobbanását nem tartja valószínûnek, ám a feszültség érezhetõen erõsödik. Ezzel Guido Mantega brazil pénzügyminiszter kijelentésére reagált, aki úgy látja, hogy bizony valutaháborúhoz vezethet, ha a világ országai továbbra is egymástól függetlenül próbálják megelõzni nemzeti fizetõeszközeik felértékelõdését.
Alátámasztja a növekvõ egyensúlytalanságról kialakuló képet az IIF elõrejelzése a világgazdaság tõkeáramlásáról. A szervezet a korábbi prognózisában szereplõ 709 milliárd dollár helyett immáron 825 milliárdra becsüli a feltörekvõ országokba áramló tõke értékét. Az alacsony megtérülési lehetõségek elõl vándorol ezekre a piacokra a pénz, ami a kialakult gazdasági rend felborulásával fenyeget.
Link
Az IMF valamelyest csökkentette a hitelválság okozta teljes veszteségre adott becslését: az áprilisi 2,3 ezer milliárd dollárról 2,2 ezer milliárdra mérsékelte adatát. Ugyanakkor a világ bankrendszere közel négyezermilliárd dollár hitelt görget majd maga elõtt a következõ 24 hónapban.
Az IMF felszólítja a világ országait, hogy fenntartható költségvetési politikát folytassanak és hozzák meg a pénzügyi szabályozási rendszer reformját szolgáló döntéseiket.
Hasonló javaslatokat fogalmazott meg a világ 420 nagy bankját és pénzügyi szolgáltatóját tömörítõ Institute of International Finance (IIF), amely szerint a világ vezetõ országainak meg kellene egyezniük a valutaárfolyamok közös alakításának rendjérõl. Enélkül elharapódzhat a protekcionizmus - nyilatkozta Charles Dallara (képünkön), a szervezet igazgatója, aki hozzátette: a G20 csoport túl nagy kört alkot a hatékony együttmûködés kialakításához, ezért össze kellene állnia az országok egy magjának a probléma megoldásához.
A Bloomberg a G7 országait, továbbá Brazíliát, Oroszországot és Kínát látná ebben a csoportban, miután Dallara 1985-ben - még az USA kormányhivatalnokaként - részt vett az úgynevezett Plaza Accord tetõ alá hozásában, amelyben a G7 - az USA, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország - egyeztették erõfeszítéseiket a jen erõsítése érdekében a dollárral szemben.
Az IIF úgy véli, most már nem elegendõek pusztán a valutaárfolyamokat befolyásoló közös intézkedések, hanem az egyezség részeként az USA-nak például vállalnia kell költségvetési politikája megszigorítását, az európai országoknak pedig a szerkezeti reformok végrehajtását. A szervezet óvja a világ országait attól, hogy eltérõ, egymással versenyzõ, nemzeti pénzügyi felügyeleti rendszereket vezessenek be.
A hét elején Robert Zoellick, a Világbank elnöke azt nyilatkozta, hogy bár egy valutaháború kirobbanását nem tartja valószínûnek, ám a feszültség érezhetõen erõsödik. Ezzel Guido Mantega brazil pénzügyminiszter kijelentésére reagált, aki úgy látja, hogy bizony valutaháborúhoz vezethet, ha a világ országai továbbra is egymástól függetlenül próbálják megelõzni nemzeti fizetõeszközeik felértékelõdését.
Alátámasztja a növekvõ egyensúlytalanságról kialakuló képet az IIF elõrejelzése a világgazdaság tõkeáramlásáról. A szervezet a korábbi prognózisában szereplõ 709 milliárd dollár helyett immáron 825 milliárdra becsüli a feltörekvõ országokba áramló tõke értékét. Az alacsony megtérülési lehetõségek elõl vándorol ezekre a piacokra a pénz, ami a kialakult gazdasági rend felborulásával fenyeget.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. October 11. 09:13:14
- 2010. October 11. 15:39:16
- 2010. October 11. 16:42:31
- 2010. October 11. 22:21:33
- 2010. October 12. 05:44:25
- 2010. October 12. 06:35:25