Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Valóság lett a 60 forintos tojás

Ötven forint alatt már alig kapni tojást, hatvan fölött viszont simán. Utánajártunk, hogy miért lett ilyen drága. Bekukkantottunk néhány ezer tyúk alá és a nem is olyan titokzatos lengyel szálat is felgöngyölítettük. Videóriport.
A legolcsóbb negyvenegynéhány, de alapból lehet kapni hatvan-hatvanötért. Drága lesz idén a húsvét, a tojásár drasztikusan emelkedett. Míg 2011-ben még 30 alatt is lehetett kapni, február végén már a legolcsóbb, legkisebb tojás is többe kerül, mint 40 forint. Bekukkantottunk néhány ezer tyúk alá, meg egy budapesti nagyáruház polcára, hogy rájöjjünk, mitõl.
Mûbalhé, luxus, lengyelek
A Fészek Aranya Kft. egy mélyalmos tojástelep. Több ezer tyúkot tartanak itt, nem luxus–, hanem állatbarát körülmények közt. A telep gazdasági vezetõje, Seszták Miklós szerint az, hogy az EU úgynevezett tyúkjóléti intézkedései miatt drágul a tojás, csak mûbalhé. A termelõket többek közt nagyobb tojóketrecekre kötelezõ uniós rendelet ugyanis 1999-ben született, Magyarországon 2003 óta van érvényben, az idei év elején véget érõ moratóriumról (tehát arról, hogy legkésõbb addig el kell végezni a ketrecek cseréjét) már legalább nyolc éve tudnak a termelõk. Sokan vannak azonban, akik mégsem költöttek rá. Másra kellett a pénz, van ilyen.
A január elsejei határidõt Magyarországgal együtt egyébként 14 tagállamnak sikerült nem betartania. Jött is az EU-s büntetés és a kötelezettségszegési eljárás. Seszták Miklós szerint ennek ellenére nem lehet csak a termelõket vagy csak az uniót hibáztatni, hiszen a takarmányárak drasztikus növekedése, a tojáshiány, az ÁFA-emelés és a dráguló lengyel tojásimport szintén felfelé nyomja az árakat.

Boldog tyúkok, XL-es tojások a galériában! Kattintson a képre!
Fotók: Neményi Márton
A lengyelek képbekerülése már régóta téma a tojásbizniszben. A „polákoktól" érkezõ hatalmas mennyiségû, korábban igen olcsó importtojás ugyanis jócskán befolyásolja a hazai árakat. Mivel Lengyelországban szintén bevezették az EU-s tyúkjólétet, a lengyel tojásár nagyjából két és félszeresére nõtt az év eleje óta, ez pedig megnyomta a magyar tojások árát is.
Hogyé' adja, hogyan tartja, kend?
A boltban már 50-60 forintba kerülõ tojás ára a tyúkból kikerülve jóval alacsonyabb – az áruház polcáig, útközben rakódnak rá a pluszforintok. Nyilván, de hogyan? Kezdjük úgy, mint egy szakácskönyv: vegyünk egy átlag, közepes méretû (hazai) tojást. Amikor a délceg magyar tojóból „kipotyog" még csak kábé nettó 25-26 forintba kerül. Ez a takarmány, a tartás, a madár, az áram, víz költségek összesítése egy tojásra vetítve. A 25-26 forintra aztán rárakódik a csomagolás, szállítás, munkaerõ, satöbbi költsége és az ÁFA. A nagyáruház már 34-35 forintos bruttó áron veszi át a termelõtõl. Itt jön képbe a bolt haszna, mely akár 45-55 százalék is lehet. És lám: megszületik az 50-60 forintos tojás.

A nagyobb méretért kattintson a grafikonra
A tyúkok tartási körülménye is befolyásolja az árat, de az újfajta ketrecek bevezetése óta már szinte elenyészik ez a különbség. Azt, hogy hol éldegél a tojó, a tojáson és a dobozán is lehet látni. Alapvetõen négyfajta módszert tartanak számon, ezekhez kódszámok is tartoznak. A 0 a legdrágábbat, a biotartást jelöli. Az 1-es a szabadon tartást – ez Magyarországon alig létezik (fõleg a vadmadarak betegségei miatt) –, a 2-es a mélyalmost, a 3-as pedig a ketrecest. A mélyalmos azt jelenti, hogy a tyúkok egy hatalmas istállóban négyzetméterenként maximum 9-en éldegélnek. Szûkösen ugyan, de sétálgathatnak, kapirgálhatnak. A „luxusketrecekben" ezzel szemben négyzetméterenként nagyjából 13-14-en zsúfolódnak össze, rácsok mögött élik le életüket. Sok olyan tyúk van, ami nem bírja ezt a bezártságot és kannibállá válik. Nem vicc.
Szép-e? Nagy-e? Rántottának való-e?
Az áruházakban kapható negyvenakárhány forintos tojás a többihez képest ugyan olcsó, de nem biztos, hogy jobban megéri, mint az ötvenvalahány forintos, de nagyobb tojás. Legkevesebb pénzért ugyanis általában csak az úgynevezett S-es méretû tojásokat lehet kapni, drágábban pedig az L-XL-eseket. Minõségi különbség köztük elvileg nincs, a tojásokat tömegük szerint sorolják be a kategóriákba: S az 52 gramm alatti tojásokat jelöli, M az 53-63 grammosakat. Az L-es tojások 63 gramm felett vannak, az XL-esek pedig 73 felett. Tehát míg egy S-es tojásnál egy L-XL-es nagyjából 60 százalékkal nagyobb, az ára 30 százalékkal több.
Rántottát talán az utóbbiból érdemes.
Link

Hozzaszolasok

50 #11 50
- 2012. March 23. 09:47:40
Hullo!

Brutálisabban fogalmazol mint én, de jól látod.Smile
Anyósomnak szoktam mondani, hogy majd amikor a zsidó az utolsó köldökzsinórt is levágja a panelokról, akkor majd meséljen, hogy miként oldotta meg a fûtését, ott ahol még egy kémény sincs. francba
608 #12 608
- 2012. March 23. 10:44:25
Szasztok!
Helyzet, Anyukám vidéken egyedül, vagy városban velem 82 évesen! Közvetlen szomszédja csak a ház mögötti, aki nem is venné észre, ha bemegy hozzá valaki aki nem kívánatos, egyének! Szemben lévõ és a többi házban nem laknak, vagy csak porták vannak! Nem szereti a várost, nem is akarja szeretni, de kénytelen, amíg itt nincsen egyedül!
Ha több kettõnél, megyek én is vidékre, akkor van aki segíti a ház körüli teendõket!
Addig meg mindent elõkészítjük, hogy ugrásra készen álljon ott az önfenntartáshoz!
A tojás nagyon drága lenne, ott, ha bármi baja esne! Mellé, nem enne, inna, eleget. Egy ember élete, lenne az ára!
Most akkor, mi mihez képest drága?

A valós tojás árakat és a biokülönbséget nem tudom, hogyan drágább a bio, ha nem kap tápot, hanem szabadon legel, kapirgál, reggel és este kap szemeset! Véleményem szerint, drága az amit, nem mi csinálunk meg, és másra vagyunk utalva, kényszerítve!

De van erre is megoldás, a csere-bere, adok kapok! Ki minek mestere, ki kell alakítani, a közvetlen környezetünkben, megkeresni, összefogni, segíteni, cserébe tegyen valamit amire szükségünk van, vagy tud benne segíteni!

Erre találták ki a suskát is, Szûcs Karcsi! Isteb nyugosztalja!

Készülök itt Szegeden indítani suska kört!
Tegyétek Ti is!
Akik benne vannak, azt mondják, sokat meglehet "keresni" vele, suskában!
Nincsen lehetetlen és miden rosszban van valami jó! Tessék keresni!Pfft
1977 #13 1977
- 2012. March 23. 12:43:40
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/03/23/rank_zarult_az_unios_tyukketrec/
608 #14 608
- 2012. March 23. 14:59:03
Üdvözöllek Lovagina! Ezt tudom, de nem értem! Minek ez a luxus, a kapirgálóknak,ha itt sem tudnak, a feneegyeazeut meg!

Kihozzák az embert a béketûrésbõl!Angry
Megtojatnám az eusokat, úgy hogy arról kondulna! Becsuknám õket ekkora ketrecbe örökre, betont rájuk! Azt is aki ilyen áron a pénzért szenvedteti az ártatlanokat! Tusolót nem akarnak még, pedig a tyúkok is szeretnek fürödni, igaz fahamuban, homokban!
Azt tiltanám meg, hogy helységben egy éjszakánál többet töltsenek, tápot egyenek, egy gazdánál 200 db-nál több ne lehessen! Csak szabad tartásban lehessen tartani! Kotlóssal keltetni, és vesszõ kosár alatt kegyen a kotló a csibékkel! Kukoricát, és túrót, reszelt burgonyát, fõt tojást kapjanak csemegének!Pfft
1977 #15 1977
- 2012. March 23. 17:27:49
Szia Her!- Mindannyian tudjuk , hogy nem az állatok védelme az igazi indok , ha nem a vállalkozások tönkretétele az eus szabályokkal. ( Nem térnék most ki arra, hogy sok helyütt valóban áldatlan körülmények között tartják az állatokat...) Az emberek védelmében bezzeg nem hoznak hasonló szabályokat , nem érdekes milyen egészségtelen körülmények között laknak - ha van hol - táplálkoznak vagy betegségben ellátatlanul tengõdnek.

Ideje lenne megujjazni az eus képviselõket, mint öreganyám tette annó a tyúkjaival , vannak -e tojásaik?
1496 #16 1496
- 2012. March 24. 09:38:59
Nyilasfergeteg!

Lehet, úgy gondolod, az elevenembe tapintottál...
Lehet ismételgetni szlogeneket: Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség...

Nem CSAK rólam van szó! Örök túlélõ-fajta vagyok, mindig megtaláltam a tehetetlenség helyett a cselekvés módját, és ezután is meg fogom találni.

Csak azt ne állítsa senki, hogy egyedül az a megoldás a lehetséges, AMI A TIÉD!
Mindenki maga tudja, mire képes, és mit tud végigcsinálni!
És rajtam kívül még nagyon sokan laknak városban, nem megoldás, hogy mindenki kiköltözik falura! Egyénenkint lehet az, amíg nem tömeges...
Továbbgondolni is lehet... A csürhe, ha nem lesz a városban élelmiszer, vajon honnan fog keríteni? Onnan, ahol van... Meddig érezheted biztonságban Magad?

Ha itt bármilyen balhé elkezdõdik, senki nem lesz biztonságban...
124 #17 124
- 2012. March 27. 07:47:31
Aszfalton nõttem fel, viszont nem felejtem el nagyanyám falusi kis állattartását, ami meghatározta egész világnézetemet ezzel kapcsolatban. Persze ehhez hozzájárul állatszeretetem is.
Hogyan csinálta nagyanyám? 400 négyszögöles kertjének felét bevetette kukoricával, zöldbabbal, krumplival, zöldségfélékkel. Nem sok tyúkot tartott, kb. 15-20-at. Így tehát megvolt, amivel a tyúkokat etette, volt tojás, volt az asztalra a kertbõl való élelem, volt hús. Ha feljött hozzánk, mindig 2 bõrönd élelemmel érkezett.
Nos, ma már én is nagymama vagyok, s kertes házunkban ugyanúgy folytatom ezt a hagyományt. Vannak tyúkjaink, és rengeteg tojás. Tegnap ültettem, mert megkotlott az egyik tyúkocskám. Vannak kecskéink, jelenpillanatban 5 kecskebaba is van, választás után újból lesz tej is. Mondhatom, hogy jó pár éve bolti tojást nem vettünk, tehenet nem látott tejet a kávéhoz csak akkor veszünk, ha már kímélendõ vemhesek a kecskék. Igaz, van gond azért az állattartással, de az a jó. Azt vallom, hogy addig élsz, míg mozogsz, valamint azt is, hogy ahol tej, sajt, tojás, hús van, ott éhendögleni nem lehet, és legalább tudjuk, hogy mit eszünk. A felesleget vagy eladjuk, vagy zöldségfélére cseréljük. Nem azt mondom, hogy olcsó a kukorica, de kibírható. A tojások sárgája olyan gyönyörû, hogy festeni sem lehetne szebbet. Arról meg már nem is beszélek, hogyan lehet elgyönyörködni a kecskegidák ugrabugrándozásán, a kiscsirkék csipegetésén, vagy amikor már nagyobbak, hogyan kakaskodnak egymással a "kamaszok".

Brutális a ketrecekben tartott jószágok látványa. Szerintem nagyüzemi módon is lehetne tyúkot tartani, ha kiengednék õket egy hatalmas területre. Mert mit látok, amikor az enyémeket kiengedem? Rögtön füvet esznek (vitaminszükséglet), utána isznak, s ezután látnak neki a kukoricának. Tehát semmi táp. Viszont indítótápot 1 hetes korukig kapnak, míg meg nem erõsödnek, s ki nem lehet ereszteni õket a kotlóssal.

Ha pedig bárkinek kérdése lenne azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezdje, szívesen válaszolok.

Javasolom, hogy mindenki vegye fel a kapcsolatot vidéki rokonaival, ismerõseivel, akik állattartással is foglalkoznak, hogy biztos forrásból vegyenek asztalra valót. Senki nem fogja megbánni.

Az EU-ból meg sürgõsen ki kell lépni, mert minden híresztelés ellenére nem csõd (senki ne higgye el), hanem kilábalás lesz a sz@rból.

Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésrõl, Ausztriában
internetfigyelo.wordpress.com
Az Európai Unióból való kilépésrõl szóló népszavazás megindoklása: Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott, amelyet nép...

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,944 egyedi latogato