Mindszenty József bíboros teljes körû jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki a Legfõbb Ügyészség a napokban meghozott határozatával - közölte az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyei Hivatal vasárnap az MTI-vel.

Érthetõ Mindszenty hozzáállása. Ilyen nem történt az Egyházzal ezer évig. Bár voltak apró cseprõ atrocitások a világi hatalommal régebben, úgy emlékszem.

"... Kádárék (az apátok) 1971. szept. 28-án azonnal a mi Öregünk után amnesztiát dobott. Az agg fõpap nem fogadta el, hanem rehabilitációért kiáltott a "Justizmord" után.
Összekapkodhatná magát sok komenyista meg egyházi ember is a példáján. Hát, persze a kádárféle világ tudott zsarolni meg igen hitt a szociálizmusában. Aztán a történelem szemétdombjára került."

Sajnos. A kádári "gulyáskommunizmus" minõségileg és tartalmában is különbözött az 56 elõtt proletárdiktatúrától. Csak ezt jobb nem beismerni, mert a végén kiderülne, hogy az egy élhetõ rendszer volt. Az is volt, ráadásul a mainál sokkal jobb. Kivéve talán a Katolikus Egyháznak meg az oligarcháknak és csatolt részeiknek.
Az Egyház meg felköthetné a reverendáját és a FIDESZ is a gatyáját, ha csak a közelébe akarna kerülni... De persze nem akar, megy a saját zsebre dolgozás ezerrel. Meg ezzel a társadalmi modellel valószínûleg nem is tudna, ezért meg se próbálja.

Mint írták, a rehabilitálási eljárás Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére a napokban a Legfõbb Ügyészség határozatával zárult le hivatalosan.
Emlékeztettek arra: a budapesti népbíróság IX. 254/1949 szám alatt folytatott ügyében a Legfõbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértõ elítélések orvoslásáról szólt, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti.
A közlemény felhívja a figyelmet arra: Erdõ Péter úgy nyilatkozott, "ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása", amely reménye szerint "hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez".

A bíboros hozzátette: a rehabilitáció "egyértelmû jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvetõ emberi követelményeinek érvényesítésre".
Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsõpatyon, majd 1917-tõl a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyébõl, szülõfalujába internálták.
1919-tõl Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-tõl plébánosa volt, 1927-tõl a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézõhelyet, 12 iskolát építtetett. Igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki.
Mindszenty Józsefnek meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidó emberek elhurcolása ellen tiltakozott. Október végén, amikor a katonai hadmûveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos gyõri püspök és Kelemen Krizosztom bencés fõapát együttmûködésével, amelyben követelték a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon.
1944 november 27-én letartóztatták és elõbb Veszprémben, majd Sopronkõhidán, végül Sopronban raboskodott, innen térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.
Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a mûvelõdés szabadságát; következetesen kiállt az alapvetõ szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében.
Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án elsõ fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyûlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.
Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-tõl Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsõpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövõképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.
A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külsõ tényezõk megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába, majd Bécsbe ment.
Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erõsítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-tõl, a pápa utasításának megfelelõen, nem használta érseki címét.
Mindszenty József 1975–ben halt meg, Mariazellben temették el, ahol 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsõ Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József teljesen ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.
Link