Nem hoztak megkönnyebbülést a demokraták számára a legfrissebb amerikai munkanélküliségi adatok. A novemberi választások elõtti utolsó munkaügyi jelentés lesújtó képet fest az amerikai gazdaságról.

Az amerikai munkaügyi minisztérium legfrissebb jelentése szerint szeptemberben összesen 95 ezer állást veszített el az amerikai gazdaság, ezzel a munkanélküliségi ráta változatlan maradt, továbbra is 9,6 százalékon áll, és az elõrejelzések szerint hamarosan 9,7 százalékra emelkedhet.

A hivatalosan regisztrált állástalanok száma ezzel már 14 hónapja 9,5 százalék felett van, amely a leghosszabb ilyen periódus a harmincas évek nagy gazdasági válsága óta. Viszont a hivatalos adatok nem tükrözik igazán az amerikai munkaerõpiac gyászos helyzetét. A kormányjelentés ugyanis nem veszi figyelembe azokat, akik már feladták a munkakeresést, így nem szerepelnek a nyilvántartásban.
Az American Enterprise Institute konzervatív agytröszt elemzése szerint ezért hitelesebb képet kapunk a gazdaság helyzetérõl, ha a foglalkoztatottak arányát vizsgáljuk. A helyzet így talán még elkeserítõbb: a hivatalos adatok szerint a katonai szolgálatot nem teljesítõ felnõtt amerikai lakosság csupán 58,5 százalékának van munkahelye, amely a legalacsonyabb arány 1985-óta.
Elemzõk szerint csekély az esélye, hogy öt évnél hamarabb a válság elõtti optimális szintre, 6 százalék alá csökkenjen a munkanélküliség. A The Washington Post számításai alapján legalább 3 százalékos GDP-növekedés lenne szükséges ahhoz, hogy 2020-elõtt ez megtörténjen, a gazdaság növekedése viszont jelenleg a 2 százalékot sem éri el. Amennyiben ez nem változik, a munkanélküliség 2020-ig akár a 12 százalékot is elérheti.

Mi a megoldás?
A szeptemberi adatok nyilvánosságra kerülése után egyre valószínûbb, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Szövetségi Tartalékalap (Fed) kénytelen lesz újabb gazdaságélénkítõ lépéseket tenni. Ebben bíznak a piacok is, amelyet jól jelez, hogy a bejelentés után a Dow Jones ipari átlagindex 11 ezer pont fölé emelkedett.
A szakértõk szerint azonban hosszabb távon fontosabb, hogy a gazdasági környezet kiszámíthatóbbá váljon a vállalatok számára. A bizonytalanság egyik fõ oka a Bush-kormány által bevezetett adócsökkentések lejárta körüli vita: a demokraták engednék, hogy a leggazdagabbak adókedvezményei elévüljenek, a republikánusok viszont a válság idején minden adóemelést elleneznek. Amennyiben ezt a kérdést sikerülne rendeznie a Kongresszusnak, azzal a vállalatok számára máris egyértelmûvé válna, milyen adóterheik lesznek a következõ évben, így könnyebben eldönthetnék, van-e lehetõségük újabb alkalmazottak felvételére.
Hasonlóan kiemelt fontosságú lenne a közalkalmazotti állások megmentése is, hiszen a szövetségi államok költségvetési hiányuk befoltozása érdekében több ezer közszolgát kénytelenek elbocsátani. Az államoknak nyújtandó szövetségi támogatásokat azonban rendkívül nehéz elfogadtatni a Kongresszusban, számos törvényhozó ugyanis elfogadhatatlannak tartja a hatalmas szövetségi deficit növelését.
A lesújtó gazdasági adatok aligha lepték meg a novemberi választásra készülõ demokrata jelölteket, akik közül sokan várhatóan épp a rekordméretû munkanélküliség miatt buknak majd el a megmérettetésen. A hátra lévõ néhány hét ezen a tényen már nem változtat, viszont az elnökválasztásig hátra lévõ két évnek mindenképp jelentõs javulást kell hoznia ahhoz, hogy Obama eséllyel indulhasson újraválasztásáért.

Forrás: Link