Nyilatkozatot fogadtak el Szerbia szövetségi állammá alakításának szükségességérõl vasárnap Újvidéken a több nem kormányzati szervezet, politikai erõ és magánszemély kezdeményezésére megtartott 4. Vajdasági Konvenció résztvevõi.

Ismert, a szerb belügyminisztérium képviselõi folyamatos kapcsolatban állnak a vajdasági szervekkel és a helyhatóságokkal, és számos intézkedést foganatosítottak, hogy az egyes településeken felmerült közbiztonsági problémák megoldása az arra hivatott intézmények hatáskörében maradjon. Ivica Dacsics szerb belügyminiszter, Pásztor István és Egeresi Sándor, a vajdasági képviselõház elnöke összegezték azoknak az intézkedéseknek az eredményeit, amelyeket a polgárõrségek megalakítása nyomán felmerült problémák és az azokat kiváltó okok megoldása terén elértek. Megállapították, hogy a polgárõrségek megalakítása nem öltött tömegesebb méreteket.
Pásztor István, a régió legnagyobb magyar pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a fórumon megerõsítette, hogy a VMSZ továbbra is a széles körû autonómiáért száll síkra a jelenlegi alkotmányos-jogi keretek között, s nem azért, hogy Vajdaság Szerbiával egyenjogú köztársaság legyen.

A VMSZ álláspontját a vajdaság.ma címû hírportál beszámolója szerint csatolták a konvenció határozatához. A szövetségi berendezkedést szorgalmazó nyilatkozat voltaképpen azt követeli, hogy „új történelmi megállapodás jöjjön létre Szerbia és Vajdaság között” – írja a hírportál.

„Minden állampolgárnak – úgy a szerbeknek, mint Szerbia és a Vajdaság más népeinek és nemzetiségi csoportjainak – hosszú távú érdeke, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság” és szövetségi berendezkedésû utódállamai után „továbbra is egy közös, szövetségi és demokratikus köztársaságban éljen, amelyet önkéntesen, akaratuknak egy népszavazáson való kifejezésével alakítanak meg” – idézi a nyilatkozatot a Hina horvát hírügynökség.

Túl nagy ár

A határozatban egyebek közt az áll, hogy Vajdaság „nagy árat fizet a Szerbiával való közös életért”, mert évtizedek óta gazdaságilag kizsákmányolt a központi hatalom részérõl, s ezért gyökeres változásokra van szükség.

A dokumentumot Zivan Berisavljevic és Djordje Subotic, az összejövetel koordinációs testületének társelnökei ismertették. Berisavljevic Vajdaság egyik magas rangú tisztségviselõje volt az egykori szocialista Jugoszláviában. Subotic a Vajdasági Klub nevû civil kezdeményezés vezetõje.

Az összejövetelen megjelentek a vajdasági tudományos, kulturális és közélet kiemelkedõ képviselõi is.

A Beta szerb hírügynökség szerint lemondta viszont részvételét a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV), tekintettel a május 6-ra kiírt szerbiai parlamenti választások már megkezdõdött kampányára, valamint a kormányzó Demokratikus Párttal (DS) kötött koalíciós megállapodására. Petar Kuntic, a DSHV elnöke azt üzente, pártja nem gondolja, hogy Vajdaság lakosságának elõnye származna abból, ha Belgrád dominanciáját Újvidék dominanciájával váltanák fel. Ennél fogva inkább a decentralizáció helyi önkormányzatok szintjén való megvalósítását támogatja.

A Tanjug szerb hírügynökség szerint Pásztor István, a VMSZ elnöke vasárnap bejelentette, hogy indulni fog a szerbiai államfõi posztért, ha az elnökválasztást a májusi parlamenti választásokkal azonos idõpontra írnák ki. Pásztor mindazonáltal hozzátette, hogy helyesebb lenne az elnökválasztást 2012 végére kiírni, amikor Borisz Tadic elnök államfõi mandátuma lejár.

Pásztor szerdán még úgy nyilatkozott nem látja reális lehetõségét annak, hogy Szerbiát át lehetne alakítani szövetségi állammá. Pásztor azt mondta, a VMSZ nem támogatja azt a kezdeményezést, hogy vizsgálják felül Vajdaság alkotmányos státusát, és ennek folyományaként hozzák létre a Szerb Köztársaságot és a Vajdasági Köztársaságot, amelyek egyesítésével Szerbia szövetségi, azaz föderatív köztársasággá válna, ahogyan azt több nem kormányzati szervezet, politikai párt és magánszemély indítványozta.
Link