Sa¹a Ðogoviæ: Nem állítható helyre a befektetõi bizalom új IMF hitelmegállapodás nélkül
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) sikertelenül zárult februári tárgyalások óta folyamatosan gyengül a szerbiai fizetõeszköz értéke. Azóta szinte mindennapos hírré vált, hogy az euróval szemben a dinár újabb történelmi mélypontra süllyedt. Így volt ez csütörtökön is, amikor az európai valuta középárfolyama elérte a 111,61 dináros szintet. A pénzváltókban az euró eladási árfolyama 112, a bankokban pedig 114 dinár körül mozgott. A statisztikai adatok szerint a dinár értéke az év eleje óta az európai fizetõeszközzel szemben 8,2 százalékot vesztett értékébõl. Annak ellenére, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) az év eleje óta eltelt alig több mint három hónap alatt a dinár védelmében már több mint félmilliárd eurót adott el a bankközi devizapiacon. Tavaly mindössze 90 millió euró került eladásra.

A szakértõk egybehangzónak mondható véleménye szerint a közeljövõben nem is reménykedhetünk az árfolyam stabilizálódásában. Hogy ez konkrétan mit jelent, a dinár további értékvesztését az európai valutával szemben, vagy esetleges visszaerõsödését – miként Sa¹a Ðogoviæ, az IZIT piackutató intézet munkatársa is hangsúlyozza –, az attól függ, hogy sikerül-e a helyreállítani a piac bizalmát. Ez pedig annak a függvénye, hogy sikerül-e „visszaédesgetni” hozzánk az IMF-et, amihez természetesen nem lesznek elegendõek a szép szavak és az üres politikusi ígéretek, hanem konkrét, fájó lépések megtételére lesz szükség, megszorításokra és az úgynevezett nagy ellátórendszerek „reformájára”, ahogy a valóságot elkendõzve mondani szokás. (A nagy ellátórendszerek reformja kifejezés nyíltan sohasem kimondott jelentése az, hogy a költségvetési elosztásban ezentúl kevesebb pénz jut a nyugdíjakra, az oktatásra, az egészségügyre, a közszférában dolgozók fizetéseire, a tudományos kutatásra...) Köztudott, hogy ez a nem kis kihívást jelentõ feladat már a következõ kormányra hárul, ami azt jelenti, hogy leghamarabb az év második felében lehet hozzákezdeni. Feltéve, ha a megalakuló új államvezetésben meglesz a kellõ politikai bátorság. Mellékesen megjegyezhetjük, hogy a jelenlegi kormánynak nem volt mersze e népszerûtlen lépés megtételéhez, és az elõzõnek sem.
Sa¹a Ðogoviæ szerint az új kormány elõtt álló sürgetõ feladatok a következõk: a közszféra reformja, a közfogyasztás és az államadósság csökkentése, a beruházások serkentése, a kivitel növelése és ezzel együtt a külkereskedelmi mérleghiány csökkentése. Az IZIT munkatársa szerint legfontosabb lépés ebben a helyzetben egy IMF-fel kötendõ új megállapodás, ami helyreállíthatná a befektetõk bizalmát országunk iránt. Addig pedig csak olyan ideiglenes hatású intézkedésekkel lehet enyhíteni a helyzeten, amilyen például az alapkamat magas szinten tartása, ez ugyanis növelheti az érdeklõdést a szerb állampapírok iránt. Egy másik, a gazdasági szereplõk által is sürgetett lépés Ðogoviæ szerint az lehetne, ha az SZNB csökkentené a bankok kötelezõ devizatartalékainak elõírt mértékét, mert így nagy mennyiségû euró áramolhatna a devizapiacra, ez pedig jó hatással lenne a dinár árfolyamára.
Link