Negatív hatással lehetnek a kormány és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatára a március 15-ei események - írja a Népszabadság. A lap szerint az, hogy a Toroczkai (Tóth) László vezette szélsõjobboldali tüntetõk megpróbáltak behatolni az IMF budapesti központjába, sokat árt az ország megítélésének. A Valutaalap szerint a Bank Centernél történtek és a kormány IMF-fel szembeni negatív kommunikációja között összefüggés van.

Toroczkai (Tóth) László vezetésével törtek be szélsõjobboldali tüntetõk március 15-én a Bank Center épületébe. A radikálisok a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselõjének akartak petíciót átadni. Amikor kiderült, hogy az IMF delegáltjai nincsenek az épületben, petárdát is robbantottak. Toroczkait (Tóthot) - a Jobbik önkormányzati képviselõjét - azóta kényszerítés kísérlete miatt kihallgatták a rendõrök, többet viszont most nem tudni, az ügy jelenlegi állásáról ugyanis majd csak kedden tud tájékoztatást adni a rendõrség.

A Népszabadság információi szerint Toroczkaiék (Tóthék) akciója nem tett jót a kormány és az IMF viszonyának. A lap úgy tudja, a Valutaalap képviselõi többször is figyelmeztették a kormányt, hogy az ilyen esetek ártanak az ország megítélésének.
Toroczkai (Tóth) a rendõrségi elõállítás után. Félnek tõlük a Jobbik "nyakkendõsei"?

A szélsõjobbos akció kapcsán - amelyben Zagyva Gyula, a Jobbik parlamenti képviselõje is részt vett, és a magát nemzetiszocialistának valló pártszövetséges Tyirityán Zsolt volt a fõszónok - Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a Heteknek azt mondta, nem tudnak olyan pártszabályt írni, mellyel megtilthatnák az ilyen szerepléseket. A lap névtelenséget késõ forrása ugyanakkor arról beszélt, hogy a Jobbik „nyakkendõsei” tartanak a fizikai atrocitásoktól sem idegenkedõ ultraradikálisokat is magába foglaló Zagyva–Toroczkai-féle irányzattól.

Orbán már vár

Nem használnak Magyarország megítélésének az IMF-fel szembeni kormányzati megnyilatkozások sem. A kormánypárti politikusok idõrõl idõre odaszúrnak nyilatkozataikkal a Nemzetközi Valutaalapnak.

„Mindenfajta szamárságokat lehet olvasni a nemzetközi sajtóban, hogy Magyarország nem is akar megállapodni, holott Magyarországnak evidens érdeke volna a megállapodás. Szeretném mindenkinek elmondani, hogy én 2 hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál. Csak nem jönnek, ez a baj, tehát a felelõsség nem a mi oldalunkon van” - fogalmazott például Orbán Viktor miniszterelnök, aki korábban pedig arról beszélt, hogy az IMF mi magunk vagyunk.

"Ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania" - mondta Kövér László, az Országgyûlés elnökeként a Le Monde-nak. Utóbb kiderült: Csád rendkívül kemény feltételekkel kapott hitelt az IMF-tõl - és éppen ez az, amit a kormány el akar kerülni.

Furcsa játszma

Palócz Éva szerint is furcsa játszmát ûz a kormány. A Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy látja, egyelõre türelmesek a piacok, de ez bármikor megváltozhat, és akkor borulhat a kabinet terve.
„Ez a halogató taktika szerintünk a feltételek szempontjából sem kedvezõ, lehet, hogy azt gondolják, hogy halogatjuk, akkor jobb feltételeket tudunk kiharcolni, de valószínûleg rosszabbakat" - fogalmazott a szakértõ, aki szerint az egyedüli ésszerû lépés, ha a kormány megállapodik az IMF-EU kettõssel, mivel a piacokról csak magas kamatok ellenében tudnák finanszírozni az országot, azonban ilyen plusz terhet nem szabad vállalni.

Az elmúlt hónapokban (de nyugodtan lehet éveket is írni) a kormány kereste a lehetõségét annak, hogy milyen pénzügyi centrumokból tudna alternatív forráshoz jutni, praktikusan állampapírt „árultak” kínai és arab befektetõknek, de úgy tûnik, hogy kudarcot vallottak - írja a téma kapcsán a Hetek.

Legutóbb arról szóltak a hírek, hogy az Államadósság-kezelõ Központ jelentõs tételû devizakötvényt igyekszik piacra dobni, azaz a kedvezõ nemzetközi hangulatot kihasználva az IMF–EU-szerzõdés elõtt forráshoz jutni. Mondhatni, függetlenné válni.

Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója a Bloombergnek ezzel kapcsolatosan kifejtette: „Magyarország aláásná a hitelességét, ha még az IMF-hitelrõl szóló megállapodás megkötése elõtt eurókötvényt bocsátana ki”.
Hernádi Zsolt, a MOL és Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója Orbán Viktorral a Videoton díszpáholyában Székesfehérváron.

Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója – szintén a Bloombergnek – fogalmazott úgy, hogy amennyiben Magyarország nem állapodik meg az IMF-fel a pénzügyi védõhálóról, a kormány újabb adók bevezetésére kényszerülhet, hogy egyensúlyba hozza az állami költségvetést. Az üzletember azt is kifejtette, hogy az IMF-megállapodás elérése érdekében üzleti körök nagyon nagy nyomást fejtenek ki Orbán Viktorra.

Mennyi ideje van a kormánynak?

Az Aegon Alapkezelõ szakértõi által készített „Mennyi ideje van a magyar kormánynak megállapodni?” címû tanulmányban az olvasható, hogy 4,54 milliárd eurónyi devizakötelezettsége lesz az államnak az év hátralévõ részében. Más kötelezettségekkel együtt mintegy 5,57 milliárd eurónyi devizaforrásra van szükség az év hátralévõ részében.

Ezzel szemben 1,91 milliárd euró áll rendelkezésre a központi kormányzat likvidálható devizabetétébõl és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap külföldi vagyoneszközeinek értékesítésébõl. Ehhez jön hozzá a kereskedelmi bankok 0,5 milliárd euró összegû törlesztése és az egész évre tervezett 0,8 milliárd eurónyi, nemzetközi fejlesztési intézetektõl felvett hitelek – óvatos becslés alapján kalkulált – idõarányosan még várható része. Ez 3,2 milliárd eurónyi mozgósítható devizát jelent az idén. A hiányzó részt az állam forintforrásokból kell hogy kipótolja, ami így az MNB devizatartalékait 2,4 milliárd euróval csökkentené.

Az elemzés szerint úgy fest tehát, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unió¬val való megegyezés idén, normál piaci körülmények között, pénzforgalmi szempontból nem feltétlenül szükséges. Megállapodás hiányában még legalább 200-250 milliárd forintnyi forrásbevonásra lesz szüksége a magyar államnak az év vége elõtt a meglévõ forintfinanszírozási terv fölött, amelyet reálisan devizában, azon belül is dollárban lehet majd megpróbálni. Megfelelõ piaci környezetben ez a feladat akár megoldható is lehet, ami arra sarkallhatja a kormányt, hogy ezt az utat válassza. „Ez az irány azonban mind kockázatos, mind pedig nagyon drága” – hangsúlyozza az Alapkezelõ elemzése.

Link20120407_toroczkaiek_tovabb_rontottak_a_kormany_es_az_imf_viszonyan