Újra együtt a család. Baján nyaraltak a gyerekek és tegnap Posta-fordultával kerítettük otthonukba apraját és nagyját az utód-kornak. Kicsit kevesebb idõ marad az írásra, de ezt jól viselem, sõt átmenetileg el tudnám képzelni az írásbeli-nélküliséget is, mert néha (de egyre gyakrabban) az az érzés támad fel bennem életre kelve, hogy az alkotás kész, a mûvész megpihenhet - vagy a mû kész és az alkotó lazsálhat. Tudom, hogy ez önzés részemrõl, de nincs mit tenni, mert ami kijár a nemzetnek, az kijár a családnak is. A kiscicák szépen fejlõdnek, Böbe remek anyának bizonyult, de ahogy látom, az apa (vagy apák) nem nagyon jeleskednek a szaporulat utódgondozására. Ilyenek ezek a kan-dúrók! Sebtiben azért ma is megosztok veletek néhány kivilágló bölcseletet, hátha nem élünk hiába. A legéppuskázott rendõr ügye egyre ügye-fogyottabban göngyölítõdik ide-oda, de azért tán látszik –még ha nem is tetszik-, hogy a háttérben a drog dukált, s nem az alul-edukált mundér csorba becsületének védelme. A helyi drogbárók statuáltak példát egy megcsúszott rendõrön, aki hozzányúlhatott a Fideszes droghoz, akinek bárója éppen átvenni készül a környék mák-gyanta exportõri posztját, s ezért kellett neki és ismerõsének halni, még ha korábban esetleg képesek lehettek együtt is hálni. Hatalmi átrendezõdik az ál-Pintér dieler és pénzmosoda felügyelet-hálózata, de ezt a Likud pontosan tudja, mert Alsó-õrs nem is messze fekszik Fel-csúttól, mint amennyire látszik. Az ál-Pintér egyébként is egyre rosszabb kondíciókkal bír és már a látszatot sem tudják vele fenntartani. Magas beosztású források, újságírói berkek rebesgetik, hogy már kezdik kikoptatni a maskarát a rendszerükbõl, mert vállalhatatlanná válik már a látszat is. Megjegyzik, hogy Schmitt Pali beavatós Gabi-Gabi partiján sem vett részt, sem a Kóhn-Sólyom, de egyetlen külhoni releváns személyiség sem, mert egy ideje õk is elkerülik a leprássá váló hazaárulónak sok, zsidónak kevés látszatát keltõ ügynök-elitet. Bergengócián innen, de az Üveghegyeken túl azt pletykálják, hogy meg van billogozva már ez a bagázs és annyira hülyék, hogy ez már fel sem tûnik nekik, s önfeledten hintik a tömjént magukra, miközben a célkeresõ rátapadt a homlokukra. Azt, hogy Sanyi bánnak vége van, már a kezdetekkor tudtuk, de ha a drog-kereskedelmet is a rendõrgyilok-témához illesztjük, érthetjük csak meg, hogy sántít a mundérnak a becsülete, mert itt bizony egy leszámolás felszámolásának lehettünk védtelen tanúi egy svájci zsidó szállal a kézben, melyet mi már egy ideje göngyölítgettünk szépen. Épp most kaptam egy helyi értékelést is a témában, amit ajánlok figyelmetekben Kigyelmeteknek!


„SCHWEIZER WAFFEN TÖTEN WELTWEIT”

A SVÁJCI FEGYVEREK GYILKOLNAK VILÁGSZERTE..!

A magyarországi rendõrgyilkosság sajnos, egy lehetõséget ad arra, hogy foglalkozzunk olyan elhallgatott dolgokkal, ami talán soha nem kerülne napvilágra, ha a svájci reakció nem olyan rasszista jellegû megnyilvánulásokban fejezõdne ki, mint most Szücs Bálint esetében.
A sajtó direktben nem, de a hozzájuk kapcsolódó fórumokban, egyértelmûen kifejezik érzelmüket a magyarok ellen, e csodálatos alpesi ország „ártatlan”, semleges lakosai.
Az országon belüli távolságtartás, úgy kantonokra, mint nyelvterületekre jellemzõ. A rendõrgyilkossággal például, érdemben csak a német nyelvû lapok foglalkoznak. A francia és olasz rész talán meg sem említi.
A korrekt vér svájci, minden gátlások nélkül, leírja, hogy ha a Szücs egy versenyen aranyérmet szerez lõ versenyen, akkor svájci. Ha ugyan ezzel a fegyverrel meg öl valakit, akkor csak egy magyar.
El feledve azt, hogy mint gyerek kényszerült az országba, saját döntése nélkül, még is 33 éves koráig, egy megbecsült, tisztességes emberként élt, szolgálta le a katonai idejét, lett tartalékos katona. Véletlenül sem foglalkozik vele senki, mi kényszerítette gyilkolásra, s majd ön kezûleg saját életének kioltására, vagy egyáltalán, mi lehet az egésznek a háttere. Ha más nem, akkor a svájciak tisztában vannak a homoszexualitás mélységeivel, a jellemzõivel, annak minden jelenségével.
Sokkal több meleg van Svájcban, mint Magyarországon kerékpározni tudó ember. Pedig az sem kevés, ha bele gondolunk, hogy külön kerékpár utakat építenek a magyarok is.
Svájc kényelmesen várja a magyar rendõrség jelentését, annak ellenére, hogy egy állampolgára forog szóban. Miért ez a közöny és mozdulatlanság?
Svájc megtehetné, hogy egy nyomozó csoportot hozzon létre és a magyar hatóságokkal karöltve járnának a dolog végére. De biztos, hogy a svájciak nem akarják ezt? Vagy esetleg a magyarok?
Nem nem... Mind a két ország nem akarja ezt, mert mindkettõnek van takargatni valója.
Egy svájci nyomozó semmiben nem jobb mint egy hazai, csak a különbség, hogy Õ le is írja amit felderít, a magyar meg csak parancsra ferdít.
Bármi legyen is az Alsóörsi ügynek a kimenetele, eredménye, még is fognak a svájciak vizsgálódni, mert a svájci állampolgároknak is tudniuk kell, hogy csak azután ítélkezhetnek a magyarokkal szemben, ha ítéletet hoznak a saját vér svájci állampolgárukkal szemben, aki Magyarországon konzuli feladatokat lát el, s mellette közveszélyes bûnözõket rejteget, akit a saját országa szintén közveszélyesként köröz. Sõt ágyasává teszi, hogy így erõsítse a magyar – svájci diplomáciai kapcsolatokat.
De térjünk vissza a címre. Ez nem egy Svájc ellenes propaganda, csak fel akarja hívni a figyelmet az igazságra. A létezõ kulissza mögötti titkokra. Országosan ragasszák ki ezeket a felhívásokat. ( fotó mellékelve) Garantáltan nem azért kerülnek ki a közterületekre, mert ez valótlan, vagy csak bosszantsák a szemeteseket. Ez tény, ami napról napra együtt él a svájciakkal, csak nem akarnak tudomást venni róla. Meg kell õrizni azt a képet, amit az országba tévedt turista magával vihet és álmodozhat élete végéig. A valóság ennél sokkal brutálisabb. Ha arra térek ki, hogy Svájcban gyártották a legkíméletlenebb taposó aknákat, amit már betiltottak. Vagy olyan vegyi fegyvereket állítanak elõ, a Svájcban termelõ különbözõ kémiai konszernekben, amit szerencsétlen állatokon próbálnak ki és világszerte eljuttatják, hogy öljenek. Õk akik mindenben a nagy állatszeretõk, természetvédõk, a humanitárius példaképek.
De fegyvernek minõsíthetõ még a hitelük, ami lassan de biztosan visz az elszegényedés, az öngyilkosság, a halál felé. Világszerte szét szórt befektetések, Kredit-ek, amik azt hozzák magukkal, hogy amire vissza kerül busás haszonnal Svájcba, addigra ezrek halnak meg.
Az országukon belül is öl a fegyverük. Néhány évvel ez elõtt a Kanton Zug (ejtsd: "Cug")eset, amikor a megyei tanácsban, 16 embert ölt meg egy közülük való ugyan csak tanács tag. Ezzel a felkiáltással németül. „ Most megfizettek ti zugi maffia”. Vagy a bázeli rendõr esete, aki szélvédõn keresztül lõtte agyon a magyar barátnõjét szerelemféltésbõl. Sorolhatnám az eseteket, de nem látom értelmét. Ízelítõnek ennyi is elég, hogy egy picit más szemmel lássa az egyszerû magyar ember a dolgokat és ne csak azt higgye, hogy mi magyarok vagyunk csak ilyen gyilkolós fajta.
Svájcnak nagy elõnye, hogy egy relatív korrekt politikája van és megvédi az állampolgárait. Megvédi a rá irányuló támadásoktól az országot. Ez az rólunk kevésbé mondható el.
Kellemes csemegézést.

Raklap”

Nos, azt hiszem, még a téma nincs lezárva, mert az összes bûnelkövetõ (a halottakon kívül) még szabadlábon „tengõdik”. A másság témájában is egyre pontosabban láthatunk. Zagyva Gyula megnyilvánulásai háborítják fel a liberál-radikális közeget, miközben hatalmas tévedésben vannak. Az egyetlen igazán hiteles ember a Parlamentben nem más, mint Gyula! Igaz, hogy nem túl cizellált és szofisztikája is annyira közérthetõ, hogy már-már alpárba megy át, de ettõl lesz számomra valóban hiteles. Az egyetlen igazán õszinte ember a csapatban Gyula Vulgaris. Nyers õszintesége fájó, de legalább valódi és önzetlen. Jelenleg a társaságból számomra ez egyetlen használhatónak látszó figurának tûnik. Hamarosan kiderül, hogy a betyárjaival képes lesz-e felvenni a lendületet, amikor végig kell terelni a Hollán Ernõn az Exodus önkéntes és önkéntelen szereplõit. Bizony, jól jön majd a Gyula-féle nyers megoldás gyakorlati kivitelezése s nem csak az Indexeseknek, ATV-seknek, hanem soron kívül bármely kis kósza zsiráfnak, aki az állatkertjébõl erre a szent földre tévedt. Én Zagyvának drukkolok, mert ha több lenne belõle a Parlamentben, akkor talán nem hangozna el annyi zagyvaság sem és ki lehetne pofozni a kicsi héber ördögpalántákból az angyali Szent Lelkületet.
Úgy tudom, hogy a Kurultáj is dübörög, mint a gördülõ cirkusz és a nemkívánatos könyvek mellett nem kívánt személyek is ki lettek onnan tiltva. A 91 éves Daka József is kieb lett rudalva. Link
Még Szerencse, hogy ez a komédia nem mehet már sokáig, de üröm az örömben, hogy addig még sokaknak kell a keserû könnyét az orcájáról keszkenõbe felitatni. Az összefogás alakul, de nem ahogy azt sokan elképzelték, hanem úgy, ahogy kevesen már értik. Össze leszünk nyalábolva, mint a tûzrevaló rõzse és a fahasábok, s egy akarat által, egy kemencében és egy gyufa lángjától gyújtva sül meg általunk az ország nemzeti cipója. Na az már nem lesz kóser, erre akár mérget is vehetnek a héberek.