Milliárdos lopások és ügynökök tucatjai tették tönkre a nemzet televízió értékét.

A háttérben más van, mint amit a nézõk elé tárnak.
A legutóbbi kampányban a Jobbikot kirekesztõ cenzúra ismét rávilágított: a közszolgálatiság továbbra is üres és hazug fogalom ma idehaza.

Ennek iskolapéldája a Duna Televízió, a határon túli magyarság egykori tévéje. A csatorna az MSZP-SZDSZ-éra alatt a közpénzek hazavitelének a színhelye lett, nem mellékesen pedig Izrael állam példátlan mértékû népszerûsítése folyt a közszolgálatiság jegyében. Az elmúlt hetek történései arra utalnak: a Fidesz nem készül a régi káderek eltávolítására.

A közszolgálati rádiók és televíziók (m1, m2, mr1, mr2) csak a Legfelsõbb Bíróság jogerõs határozata után voltak hajlandóak a Jobbik kampányfilmjét leadni, amely szerintük sértõ és kirekesztõ, noha -mint az a bírósági határozatból ki is derült- a médiumoknak semmilyen mérlegelési joga nem lett volna. A pártnak így csak a kampány utolsó két napjában volt lehetõsége fizetett reklám formájában is megismertetni célkitûzéseit a közpénzbõl mûködõ médiumokban.

Jobbik: teljesen elhallgatva
A Jobbik sajtóosztálya emiatt statisztikát készített: a pártnak a közszolgálati médiumokban nem csupán fizetett reklámban, de más mûsoridõben sem volt lehetõsége programjának a megismertetésére a választás elõtti hetekben. Ugyanis a csatornákon a Jobbikhoz képest még az LMP is átlagban dupla annyi mûsoridõt kapott a hírekben és a háttérmûsorokban. A kormányzó Fideszrõl és az MSZP-rõl nem is beszélve. Ugyanezen adatokat az ORTT (Országos Rádió- és Televízió Testület) hivatalból készített felmérésének az adatai is megerõsítették.

A „királyi” rádió és tévé következõ cikkünk tárgya lesz. A szintén közszolgálati Duna TV statisztikái a Jobbikkal kapcsolatban a következõk voltak: a május 17-étõl (az új Országgyûlés elsõ munkanapjától) szeptember 19-éig terjedõ idõszakban a Duna Tv esti híradójában 75% volt a kormánypárt megjelenésének az aránya az ellenzéki erõkkel szemben, ebbõl is a Jobbik kaphatta a legkevesebb idõt. Az elmúlt négy hónapban a 17 %-os támogatottságú Jobbik beszédideje a Duna TV mûsoraiban 6 % volt.

A Jobbik teljes elhallgatása egyértelmû. De ha a Fidesz-kormánnyal szemben ellenzékben levõ pártok megjelenéseit összeadva tekintünk a statisztikára akkor is döbbenetes a kép, mivel a nemzetközi közszolgálati normák (történelmi szokásokon alapuló íratlan szabályok, ezt angol kifejezéssel gentlemen’s agreement-nek nevezik) szerint a kormánynak és a kormánypártnak szokott járni harminc-harminc százalék, a maradék az ellenzéket illeti, a pártok támogatottságának az arányában.

A közszolgálatiság semmibevétele a Duna tévénél sem meglepõ. Az elmúlt években az MSZP-SZDSZ felé húztak, a csatorna holdudvara pedig egytõl-egyig balliberális káder volt, vagy épp az eddigi kormánypártoknak is elfogadható, Fidesz-közeli régi „elvtárs”. Elvekrõl a nemzet televíziójaként 1992-ben alapított Duna kapcsán régóta nem beszélhetünk, hacsak a lopást nem tekintjük annak.

Balliberális hatalomátvétel, fideszes asszisztálás
A csatorna eredetileg a határon túli magyarság és világszerte élõ magyarok televíziójaként mûködött a világhírû rendezõ, Sára Sándor vezetésével. Az elõzõ Fidesz-kormány idejéig többé-kevésbé meg is felelt a közszolgálatiság kritériumainak. Az 1998 és 2002 között regnáló Orbán-kabinet csupán a kuratóriumi tagságot tette tele pártkádereivel, így nem volt meglepõ, hogy a nyolc éves balliberális ámokfutás a Duna tévét is érintette: mivel valamennyi régi baloldali pártkatona a helyén maradt, sikerült újakat is kinevezni, így folytatódhatott a nemzet televíziójának a teljes szellemi leépítése. Ez a mai napig tart és Cselényi László elnökletével, valamint a Csoóri Sándor-Balogh Júlia élettársi viszonyban élõ pár háttérbeli lelkes asszisztálásával a mai napig milliárdos pénzeltüntetéseket eredményezett és a magyar helyett az idegen érdekek teljes kiszolgálását. A Cselényi-Csoóri-Balogh Júlia trió mellett persze sok-sok kis káderre is égetõ szükség volt e folyamat véghezviteléhez és a legújabb hírek szerint a korábban több beosztásban is dolgozó Csoóri-oldalborda Balogh Júlia lesz a Duna tévé új elnöke.

Csoóri példaképei: Rákosi és Che Guevara
Csoór Sándor a fideszes jobboldali értelmiségiek által a piedesztálra emelt költõ. Errõl a piedesztálról az elmúlt években esett le. Versei miatt, melyeket -mint azt a Beke Alberthez és Furkó Zoltánhoz hasonló lelkiismeretes irodalomtörténészek feltárták- Rákosi Mátyáshoz és Che Guevarához is írt, többek között.[1][2] Rákosihoz írt hozsannája tizenegy versszakból áll, és 1953-ban látott napvilágot, amikor Csoóri már huszonhárom éves volt, tehát egyáltalán nem diákkorában élt, mint ahogy a Duna tévében magyarázkodása idején állította. A vers címe: Aranyos madaram. Elõször 1953-ban jelent meg a Föltámadott a tenger címû antológia 46–48. oldalain. Így szól a csasztuska utolsó négy versszaka, amely egy madárkát szólít meg:
„Rákosi elvtársnak szállj az ablakába ,s illendõen, szépen kocogtass be nála. Mondd meg neki, mondd meg, – de ne panaszlóan – hogy betegen fekszem, azért nem hall rólam. Mondd meg neki, mondd meg, így, ahogy üzenem: hogyha felépülök, tüstént fölkeresem és a színe elõtt teszek hitet rája: én leszek a leghûbb ifjú katonája.”.
Ezt és a hasonló csasztuskákat a fideszes körök ünnepelt koszorús költõje úgy írta Rákosi elvtárshoz, hogy egyrészt nem volt kötelezõ, másrészt felnõtt fejjel, tökéletesen tisztában volt az akkori helyzettel (és nem mellesleg cinikus, dicsõítõ verset írt Rákosihoz 1953. július 14-én is, Nagy Imre bukásakor). Csoóri a rendszerváltás után a Fidesz-holdudvar ünnepelt értelmiségije lett, a Duna Tv-nél mára szinte korlátlan hatalmú ideológussá vált. A több milliárd forintból tavaly elindított, idén becsõdölt és megszûnt Nagyítás címû Fidesz-közeli hetilapnak is a szülõatyja (Az Élet és Irodalom inverzének szánták).

Securitatés és Moszados kapcsolat
A Zámolyban született Csoóri Sándor sokadik élettársa Balogh Júlia. Erdélybõl származik, akár a Csoóri-élettárs szûkebb köréhez tartozó Szõcs Géza jelenlegi kulturális államtitkár, vagy a 2005-tõl a Duna tévé tönkretételét és kirablását levezénylõ, nemsokára bemutatandó Cselényi László. Balogh Júliát, a Duna TV eleddig több magas beosztásban is dolgozó vezetõjét (és leendõ elnökét) megvádolták, hogy a Securitate, a ceaucescu-i román titkosszolgálat ügynöke. E vádak alól a mai napig sem tisztázta magát. Balogh Júlia öccse izraeli állampolgár, Magyarországon az izraeli hadsereg egyenruhájában is meg szokott jelenni, információink szerint Moszad-megbízást teljesít hazánkban, ami Simon Peresz felvásárlós tervei után nem tekinthetõ meglepõnek. A Duna TV mûsorpolitikája Balogh Júlia felügyeletének az ideje alatt ezt látszik igazolni. A Dunán és a Duna II. Autonómia csatornákon az összes közszolgálati és kereskedelmi televíziónál nagyobb arányban vetítettek izraeli filmeket, izraelieknek hazánkat bemutató alkotásokat és a zsidóság eredtérõl és történelmérõl szóló mozikat, az apartheid állam politikáját igazoló mûveket.

Az izraeli összefonódások azonban nem állnak meg Balogh Júliánál. A Duna 2005-ben kinevezett elnöke Cselényi László ( aki egyébiránt Sütõ András veje, ám információink szerint a már elhunyt Sütõ ki nem állhatta, mi több, a családjába való szekus beépüléssel is megvádolta) a szürke eminenciás Pekár Istvánt követte a közszolgálati Duna elnöki posztján 2005-ben.

A kurátor halála
Cselényi 1987-ben, érdekes körülmények között érkezett át a romániai határon túlról, a valódi körülmények máig nem tisztázottak. Annál a Hamburger Mihálynál lakott Magyarországra átérve, aki izraeli állampolgársággal is rendelkezett. A Cselényit befogadó Hamburger Mihály Hamburger Jenõ Moszkvában elhunyt 1919-es bolsevik zsidó kommün-népbiztos fia. 1956-os besúgó, aki a Szabad Európa Rádiónál csinált karriert. Hamburger 2006-ban a magyar hatóságok által nem vizsgált rejtélyes körülmények között meghalt. Halálakor az Adriai-tengernél Cselényi is jelen volt. Cselényi elnöki kinevezését 2005-ben azóta elhunyt barátja, Hamburger Mihály kurátori szavazata is segítette. Ehhez kellett más kurátorok támogatása is, mert az Eördögh Szilveszterhez hasonló szoclib kuratóriumi tagok mellett például az MDF-es Pálffy G. István is támogatta az eredetileg a Fidesz által futtatni kezdett Cselényi kinevezését. Pálffy G. volt az egyébként, aki a már említett Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapján a lehetõ leghozsannázóbb interjút készítette el a Rákosit dicsõítõ költõvel.

Cselényi aztán 2005-ös megválasztása után olyan munkatársakra támaszkodhatott a Duna tévé leépítésében, mint a már említett, minden vezetõi pozícióban bevethetõ Balogh Júlia, Szekeres László gazdasági alelnök vagy Bódis Gábor hírigazgató, a jugoszláv majd a szerb titkosszolgálattal kitûnõ kapcsolatot ápoló balliberális káder, aki egyébiránt résztvevõje volt Orbán Viktor idei kötcsei polgári piknikjének is. Cselényi a gyurcsányi háttértámogatást maga mögött tudva nem sokat teketóriázott: eltávolítatta a nemzeti hang utolsó bástyáit, olyan újságírókat, mint Kubinyi Ferenc, Szaniszló Ferenc, vagy M. Szabó Imre, de nem engedte levetíteni Koltay Gábor Trianon címû dokumentumfilmjét sem.

Cselényi csúcsfizetése, milliárdok magánzsebekbe
Cselényi fizetésénél (közel hárommillió forint havonta) csak a jegybankelnöké volt magasabb a közszférában, mégis magáról csináltatott közpénzen portréfilmet és saját dokumentumfilmjeit is áterõltette a Duna tévé mûsorán, természetesen busás díjazásért, elvégre az elnöknek jár az appanázs saját filmjeinek a levetítéséért, amelyeknek a hosszú sora a mai napig a Duna tévé honlapján látható. Cselényi idején minimum egymilliárd forint folyt ki az ablakon magánzsebekbe vándorolva és ehelyütt meg kell jegyezni: minden ilyen pénzeltüntetõ külsõ szerzõdést csak az elnöknek, azaz neki volt joga aláírni.

Cselényit nemrég menesztették, ám egy nappal azután, hogy június 22-én közös megegyezéssel távozott a Duna Televízió elnöki székébõl, Szekeres László, az intézmény gazdasági igazgatója megbízási szerzõdést kötött a tévéssel (Szekeres Cselényi már említett megbízható kádere) így megrendezheti és Szíriában leforgathatja Zsoltárok címû filmjét. A Duna tv-hez közel álló forrásaink szerint Cselényi egyébként minden évben Szíriában tartózkodik dokumentumfilm-forgatás ürügyén és tudtával, vagy azon kívül az izraeli titkosszolgálatot segíti a kint végzett terepszemlézõ munkájával. Cselényi László távozása után is folyamatosan szignált szerzõdéseket. A mai napig bejár a Duna tévébe utasításokat osztani. Életrajza máig megtalálható a csatorna honlapján.

Feljelentés kontra örökös tagság
Szabó László, a Duna TV fideszes kurátora feljelentést is tett a Cselényi idején történt visszaélések ügyében, azonban információink szerint Cselényi és társai megúszhatják a milliárdos nagyságrendû lopásokat egy háttéralku miatt, amely megakadályozná Cselényinek és közel húsz káderének az elszámoltatását. Szabó László a pénzek eltûnése miatt megtette feljelentését, az elõrelépés, felelõsségre vonás azonban információink szerint nem valószínû.

Már csak a habot jelentheti a képzeltbeli tortán: a már említett Szekeres László gazdasági igazgató a Duna TV örökös tagjává válhat, derült ki nemrég. A pofátlanságon is túlmenõ örökös tagsággal a megbecsültségen túl havi 250 ezer forintnyi apanázs is jár, méghozzá élethossziglan. A Duna örökös tagja olyan személy lehet, aki legalább tíz éve áll a televízió alkalmazásában, és elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézményben kifejtett tevékenysége során. Ilyen díj korábban nem létezett a tévében.

Ha valóban létezik a háttéralku, akkor hiába akarja állítólag a fideszesek fele eltávolítani és elszámoltatni Cselényit és kádereit, hiába vizsgálódik becsülettel Szabó László kurátor, a Duna tv továbbra is izraeli és egyéb külföldi ügynökök, régi bolsevikok és tolvajok közpénzbõl üzemelõ játszótere marad.

(Horváth Ádám - barikad.hu nyomán Szent Korona Rádió)
pogibacsi, Fri, 2010/10/15 - 22:26

Forrás: Link