NYÍLT LEVÉL
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetõjének,
dr. Feldmájer Péternek

Mazsihisz elnök:
dr. Feldmájer Péter
Telefon: 413-5511
Email: drfeldmajerelnok@mazsihisz.com

Levélcím: 1075 Budapest, Síp u. 12. 5. postafiók 333.
Központ: Telefon: 413-5500, Fax: 342-1790

Tisztelt dr. Feldmájer Péter!

A segítségét szeretném kérni egy felettébb kínos és kényes ügyben. Az alábbi internetes cikkben mélységes megütközéssel és felháborodással olvastam arról, hogy egy héber nyelvû újság igen alantas hangnemben tudósít a vörösiszap-kiömlésérõl, ami Magyarországnak egyelõre beláthatatlan és felmérhetetlen károkat okozott. Tudatában vagyok annak, állami vezetõinknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint ilyen cikkekkel foglalkozzanak. Így megteszem - talán elsõk között - nem helyettük, de minden jóérzésû és tisztalelkû magyar ember helyett.

Mivel nem értek héber nyelven, hinnem kell Hering József úr újságírói fordításának, akirõl tudnivaló, hogy sok évet töltött Izraelben, és - tudomásom szerint ma is - kettõs állampolgár.
Ismerve az õ munkásságát, semmi okom kételkedni a tárgyszerû tolmácsolásában.

Nos, ez az elemi felháborodás - úgy gondolom - nemcsak belõlem tör fel, amikor valaki ezt olvassa.
Keresztény emberként nem kívánom az idézett újság munkatársainak és környezetüknek, de más izraeli lakónak sem, hogy hasonló megtörténjen velük. Noha a Tóra azt tanítja, szemet szemért, fogat fogért. De ez nem a békés magyar emberek alapvetõ jellemvonása.

Ezért tehát arra kérem Önt, szíveskedjen eljuttatni az idézett izraeli újság szerkesztõségébe a következõ üzenetet:

"Azok az emberek, akiket most ez a katasztrófa ért, többségük még nem is élt 1945 elõtt. Tény. A veszélyes tározót idegen érdekek miatt építették, nem magyarok szándéka szerint.
Ezért a legkevesebb elvárása ezek után a magyar embereknek, és fõleg a magyar halottak emlékét tiszteletben tartva, hogy ez az újság magyar és héber nyelven jelentessen meg egy cikket, amelyben bocsánatot kér az ártatlan magyar emberektõl. Bocsánatot kér azért a mélységes, oktalan és védhetetlenül aljas megalázásért, amit a magyar nemzet ellen ezzel a cikkel elkövetett.

Amennyiben ezt nem teszik meg - több helyrõl hallott értesülés szerint - kivétel nélkül minden izraeli készítésû és forgalmazású termékre, legyen az ipari, mezõgazdasági, vagy pénzügyi tevékenység, mindaddig bojkott veszélye fenyegethet, amíg ez a bocsánatkérés meg nem jelenik. Ezzel legyenek tisztában a felelõtlen újságírók, akik ezzel egy életre megtanulják, hogy mit tehetnek meg és mit nem. Magyarország ugyanis a magyaroké! Az is marad!"

Tudnia kell, az idézett újság bocsánatkérésrõl szóló elvárást és tiltakozó követelést a lehetõ legtöbb magyarországi tömegtájékoztatási eszközhöz, valamint Magyarországra akkreditált külképviselet részére, a külföldi hírügynökségek magyar szervezeteihez is eljuttatom.

Azt remélem, Ön képes lehet bölcs belátásra bírni az újságírókat. Ebben a hivatásban nagy szerepe van a tárgyilagossággal szemben tanúsított alázatos munkának és magatartásnak. Holmi vélemények, különösen ilyen hangvételû cikkek árthatnak a nemzetközi kapcsolatoknak, nem csupán Magyarország és Izrael között, de más országok és Izrael között is.

Ettõl függetlenül írásomat a Magyar Köztársaság Országgyûlési házelnökének Dr. Kövér László úrnak, Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak, és Dr. Martonyi János Úrnak is megküldöm, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a katasztrófa elhárításának súlyos terheket jelentõ munkálataiból szabadulva mihamarabb kérjenek elfogadható magyarázatot és hatékony intézkedést nagykövetükön keresztül hasonló atrocitások elkerülése céljából. Nem megengedhetõ ugyanis, hogy ez elmaradjon! A tetteiért mindenkinek a világon felelnie kell, és ha ártatlanokra kivetíti a gyûlölködõ izraeli újságíró az általa meg sem élt történelmi események következményeit, akkor tudnia kell, hogy ennek a beszédének, mi lehet, vagy lesz a következménye. Ennek pedig nem sok értelme volna. Elkerülheti mindezt kellõ alázattal, és széles körben megjelentetett, héber, valamint magyar nyelven illõ és kellõ alázattal leírt bocsánatkéréssel. Az újságírói erkölcsi alapvetések legkevesebb ezt az ajánlást fogalmazzák meg hasonló esetekre - legalább is az õ országuk határán kívül mindenhol máshol a világban.

A kedélyek egy ilyen megpróbáltatás idején igen kényes helyzetbe kerülhetnek, ami az emberek szívében nem kívánatos indulatokat ültethetnek.

Kérem ismételten, hogy tisztelje meg a katasztrófában elhunytak emlékét, a szülõföldjükre talán soha vissza nem térõ károsultak tengernyi könnyét és alig elviselhetõ bánatát azzal, hogy segít ezt az üzenetet eljuttatni a Jediot Áháronot szerkesztõségébe!

Megtisztelõ figyelmét, segítségét elõre is megköszönve üdvözlettel:

Lengyel Károly
karolyorama@gmail.com

Ferencváros, 2010. október 6. (az aradi vértanúk emléknapján)
Izraeli zsidók együttérzõ üzenete:
"Csak így tovább, pusztuljanak! A magyarok számára nincs irgalom!"
Tegnap már beszámoltunk róla, hogy az Izraelben megjelenõ legnagyobb példányszámú héber nyelvû napilap jól szerkesztett, informatív beszámolót közölt a dunántúli ökokatasztrófáról, ám az olvasói kommentárokból a legaljasabb magyargyûlölet sugárzott A magyarországi sajtóban, s az élet egyéb terein (beleértve a politikait is) pátyolgatott Izrael, pontosabban annak fajvédõ lakossága újabb beírásokkal "örvendeztette" meg az általa utált magyar népet.

Szemelgessünk az ószövetségi és talmudista szókinccsel, fordulatokkal átszõtt zsidó üzenetekbõl, amelyeket a hazájuk, Izrael legnagyobb lapjában az olvasók jelentettek meg a magyarországi tragédia kommentálására:
1. A Duna vize az általuk (magyarok - H. J.) meggyilkolt zsidók vérétõl is vörös volt. (Náává Álon)

2. Nagyszerû cselekedeteid vannak, Istenünk! Mindent bölcsen cselekedtél! Csak így tovább, pusztuljanak a gójok!!! (El-Mabhúh)

3. Az igen közeli jövõben legyen így Gázában is. (Békeharcos)

5. Nagyszerû!

8. Égjen el egész Magyarország! Antiszemita nép. Kívánom, hogy a létezõ összes átok hulljon a fejetekre, magyarok, zsidógyûlölõk. Dölyfös magyarok, nevettetek a románokon, most fizessetek! (Ádi)

10. Gyilkosok! Bûnözõk számára nincs irgalom. Sajnálom a megsérült országot, a természetet és az állatokat, ám a magyar emberek számára nincs irgalom. A magyar nemzet meggyilkolta, megsemmisítette és elveszejtette szinte az összes zsidóját a második világháború idején. Remélem, hogy a szennyezõdés helyben marad, és nem éri el a Dunát.

11. Ha hinnék Istenben, most azt mondanám, hogy minden tisztelet kijár neki, mert késõn ugyan, de a magyarok megkapták a magukét. A magyarok nagyon kegyetlenek voltak a zsidókkal a második világháború idején és elõtte is, s az antiszemitizmus ott manapság is virul... Tessék, most Isten megadta nekik a méltó választ... (Ráheli, Észak-Izrael)

Fordította és a zsidó humanizmus gyöngyeibõl válogatott: Hering József