(Nocsak! Tán már tud valamit, vagy csak úgy tesz, mintha tudna a kis hun-cut?)
Bár az önkormányzati választásokon elsöprõ gyõzelmet arató Fidesz népszerûsége kikezdhetetlennek tûnik, a tervek kiszivárgásától tartó miniszterelnök-pártelnök még mindig csak közvetlen környezetében bízik. Orbán Viktor csakis szûk stábját és a Fidesz elnökségét avatta be a terveibe, és nehéz küzdelmek árán - egy kritikus pillanatban a lemondását belengetve - tudta elfogadtatni álláspontját pártja vezetõivel.
"Már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sõt az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését, a közteherviselés átalakítását. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk visszafogni a kommunikációt, hogy a megfelelõ hatás érdekében a kellõ pillanatban jelentsük be az intézkedéseket" - beszélt a Hírszerzõnek a nagyobbik kormánypárton belüli tervezési folyamatról egy neve elhallgatását kérõ, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás.
Orbán Viktor miniszterelnök az október 3-i helyhatósági választásokat követõen kommunikációs offenzívába kezdett, melynek egyes elemeit - nagy titkolózás közepette - az elmúlt hónapokban készítették elõ a kormányapparátus nyilvánosságtól elzárt mûhelyeiben. A kormányfõ múlt hét szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén jelentette be, hogy a kabinet 160 milliárd forint összértékû válságadót vet ki a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra, illetve 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelezõ befizetéseit a magánynyugdíjpénztárakba.
Hétfõn a parlamentben - a szükséges törvényjavaslatok benyújtását követõen - a miniszterelnök tovább részletezte a második gazdasági akciótervet, így többek között bejelentette, hogy ösztönözni fogják a munkavállalókat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, és elõkészítik a családi kedvezményeket tartalmazó egykulcsos adórendszer bevezetését.
Villámháború és retorikai offenzíva
"Viktor szerint most villámháborúra kell berendezkedni. A titkolózás fokozza a társadalmi várakozásokat, a sajtó találgat, majd meglepetésszerûen, ömlesztve bejelentjük az intézkedéseket, a két kormánypárti frakció pedig lendületbõl elfogadja a törvényjavaslatokat. Ezzel a határozottságukat és a tettrekészségünket bizonyítjuk" - magyarázta egy neve elhallgatását kérõ fideszes prominens politikus, miért diktál ilyen nagy tempót az utóbbi hetekben a miniszterelnök.
A Hírszerzõnek több vezetõ fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfõbb lépésekrõl, igaz, a szakpolitikai döntések elõkészítésébe - arra hivatkozva, hogy az intézkedésekért a kormányt, és nem a Fideszt terheli a politikai felelõsség - nem vonta be a párt vezetõ testületeit. Viszont a két-háromhetente tartott elnökségi üléseken alaposan kielemezték a várható hatásokat, és több évre elõre kidolgozták a követendõ stratégiát.
Oszd meg és uralkodj
A kabinet elsõ 100 napját értékelõ szeptember 7-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kormánya legfõbb feladatának a középosztály és az alsóbb néprétegek között a tavaszi választásokon létrejött szövetség megõrzését tartja. Korábban Kötcsén is utalt erre, akkor - a rendezvényen jelen levõ médiumok tudósítása szerint - elismerte, arra számít, hogy a kormány intézkedései miatt lesznek, akik csalódnak a Fideszben.

"A fõ kérdés az, hogy kihez pártolnak át a lemorzsolódok. Nekünk az a jó, ha a bizonytalanok számát gyarapítják, de ha már aktívak maradnak, akkor lehetõleg a három ellenzéki párt között szóródjanak szét" - beszélt a várható folyamatokról a Fidesz egyik vezetõje. A kormánypárt több politikusa is azt mondta a Hírszerzõnek, hogy a Fidesz-KDNP által a nyáron megszavazott önkormányzati választási reform - a jelöltállítás feltételeinek szigorítása, a kampány- és az ajánlószelvény-gyûjtési idõszak lerövidítése, a bejutási küszöb emelése - részben azt a célt szolgálta, hogy zsugorítsák az MSZP káderállományát és megakadályozzák az LMP, illetve a Jobbik nagy néppárttá válását.

"A Jobbik direkt támadását kerülni kell, mert mindig együttérzést kelt, ha a kicsit a nagy bántja. Viszont a szimbolikus nemzeti ügyek felkarolásával, és a kormányzati tempó fenntartásával elszívhatjuk elõlük a levegõt, mert a szavazóik látni fogják, hogy nálunk van a megoldás" - mondta a radikális pártról az egyik vezetõ fideszes politikus. Egy másik kormánypárti képviselõ szerint az MSZP-t még jó ideig a földön tartja a választási vereség és az elszámoltatási kampány, a vidéken sikertelen, egyelõre szervezetlen LMP pedig még sokáig nem jelent veszélyt a Fideszre, amely így könnyedén megnyerheti a 2014-es választásokat - még ha nem is szerez legközelebb kétharmadot.
A kormánypárt Hírszerzõnek nyilatkozó vezetõi úgy számolnak, hogy jelentõs fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, a lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az elõzõ ciklusban lekötötték. "Ha sikeresek akarunk lenni és annak is akarunk látszani, akkor folytatni kell a villámháborús taktikát, mert a miniszterelnök csak így bizonyíthatja alkalmasságát, illetve így uralhatja a Fidesz a kommunikációs teret" - mondta a párt egyik vezetõ politikusa.
Fékek és ellensúlyok
Csakhogy az utóbbi idõben számos jel arra utalt, hogy a kormányzati apparátus nem tudta felvenni a miniszterelnök diktálta iramot. Az elmúlt hónapokban a tárcák és az államtitkárságok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a költségvetés és az új adórendszer kidolgozásáért felelõs Nemzetgazdasági Minisztérium hónapokig szervezeti szabályzat nélkül mûködött, a miniszter, Matolcsy György tevékenységét pedig még a jobboldali sajtóban is élesen bírálták.
A kormányon belüli zavarokat több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a kiszivárgás megakadályozása érdekében az apparátusnak csak egy szûkebb részét vonták be a döntések elõkészítésbe - mint ahogy a kormánypárti frakciókat is csak az utolsó percben értesítik a tervekrõl -, a tervezésbõl kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok viszont még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.
A nyilvánosságtól elzárt mûhelyek munkáját a közigazgatás mûködését jól ismerõ Gál András Levente, Navracsics közigazgatási államtitkára fogta össze, akit a kormányban többen a miniszterelnök "titkos kancelláriaminiszterének" neveznek. "Majd a költségvetési vita során összecsiszolódnak a tárcák, Gál és Navracsics pedig minden szinten ura lesz a rendszernek" - mondta a Fidesz egyik kormányzati pozíciót viselõ politikusa, hogy mitõl és kiktõl reméli a hatékonyság javulását.
Amikor Orbán belengette a lemondását
"Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan elõre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi" - érvelt rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetõje, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Fideszben nincsenek olyan pártelnöktõl független "erõs emberek", mint akik az MSZP-ben 2009-ben megbuktatták a korábbi miniszterelnököt.
Bár a Fidesz mindig összetartóbb és fegyelmezettebb volt a szocialistáknál, a nyáron a kormánypárt elnökségében is komoly - ahogy az egyik forrás fogalmazott: "lassan gyógyuló sebeket okozó" - konfliktusok voltak az egyes döntésekrõl és kinevezésekrõl. Az országos választmány elnöke, Kövér László a Heti Válasznak adott július végi interjújában elismerte, sokáig ellene volt Schmitt Pál államfõi jelölésének, amivel "saját házelnöki kinevezése ellen dolgozott".
A Hírszerzõ úgy tudja, errõl rendkívül éles vita folyt az elnökségben - páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselõ jelölését szorgalmazták -, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelmûvé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.
Egy, az elnökség megfontolásait ismerõ forrás szerint a kormányfõ végig arra hivatkozott, hogy a válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas idõveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag nemcsak Schmitt jelölésekor, de a többi vitatott kinevezésnél is hasonló érveket hangoztatott a miniszterelnök-pártelnök. "Schmitt a Sándor-palotában, a fideszes Domokos Laci az ÁSZ elnöki székében, Stumpf Pista az Ab-n, Szalai Panni kilenc évre bebetonozva a médiahatóság élén: sokan úgy érzik, hogy a Fidesz telhetetlen. Valószínûnek tartom, hogy Viktor nem érzékelte, ez így együtt túl sok, pedig minden alkalommal figyelmeztettük" - véleményezte a kinevezéseket a párt egyik vezetõ politikusa.
"Csattog az ostor"
Bár a szeptember 5-i kötcsei beszédében Orbán azt mondta, hogy az õszi szezonban jelentõs vitákra, a szigorú költségvetés miatt elégedetlenségre számít, a frakció megalakulása óta rendkívül fegyelmezetten dolgozott, szavazta meg az elé tett javaslatokat. A fegyelem fenntartásáért a képviselõcsoport vezetõje, Lázár János a felelõs, aki a szeptember 9-i tapolcai tanácskozáson bejelentette, a biztonság kedvéért tovább fogja szigorítani a frakciószabályzatot, és szükség esetén "csattogtatni fogja frakcióvezetõi ostorát" is.
Igaz, a párton belüli érdekcsoportokat sértõ reformok még hátravannak. A közigazgatás átalakítása során számos feladatot von majd el a kormány a zömében fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat - ami jelentõsebb viharokat okozhat, mint a költségvetési megszorítások.
A legtöbb vitát várhatóan a képviselõi-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy idõben léptetnének életbe. Állítólag még ezt is jó elõre bekalkulálta a pártelnök, aki ezért ragaszkodott ahhoz, hogy október 3-án a polgármesteri tisztségekért indulók egyben parlamenti képviselõk is legyenek: amikor három év múlva megfelezõdik a frakció, továbbra is biztosított lesz az országgyûlési helyüket elveszítõ káderek egzisztenciája. Igaz, ezzel olyan országosan ismert, befolyásos politikust kényszerítenek majd a váltásra, mint Kósa Lajos, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal.
Az új retorika elégedetlenséget szül
A Fideszben többen úgy vélik, hogy a rohamtempó nem tartható fenn négy éven keresztül. A párt vezetõsége szeretné elejét venni annak, hogy három év múlva a választók a költséges fejlesztéseket (hidak, autópályák, metró) kérjék számon a kormányon, ezért a Fidesz próbálja új mederbe terelni a közbeszédet.

Kormánypárti források szerint az új stratégia kidolgozásakor Orbán többször jelezte, hogy mentalitásváltásra van szükség, mert az utóbbi évtizedben - a pártelnök szerint tévesen - Magyarországon a politikai siker mércéjét a nagyszabású beruházások száma és az ezekbe fektetett pénz adja. Ezt a paradigmaváltást célozza a Fidesz országgyûlési választások után kialakított retorikája is, amely a kétharmados gyõzelmet, illetve az október 3-i sikert ("szavazófülke forradalom") korszakhatárként igyekszik bemutatni, amely az új, a politikával szemben támasztott illuzórikus várakozásokkal leszámoló ("Nemzeti Együttmûködési") rendszer kezdetét jelenti.

Ám a pártban sokan elégedetlenek az új retorikával, amit állítólag a Fidesz korábbi - pár szavas szlogenekkel operáló - kampányait tervezõ Habony Árpád, a pártelnök kommunikációs tanácsadója dolgozott ki, aki több mint nyolc éve élvezi Orbán bizalmát.

"Nem túl nagy intellektuális kihívás ezeket a fogalmakat állandóan, napjában többször ismételgetni, de hát át kell vinni valahogy a köztudatba, hogy az Orbán-kormány szakítani akar a régi beidegzõdésekkel" - mondta az új retorikáról egy fideszes parlamenti képviselõ, aki úgy tudja, az elnökségben jelentõs viták voltak arról, hogy célravezetõ-e ez a leegyszerûsített propaganda, és hogy mindenképpen a kormányfõnek kell-e a fõagitátor szerepét eljátszania.
Link