Jön a terror része is a dolognak, nem kell aggodalmaskodni!

A kormány nemrégiben 10 milliárd forintból felállított Terrorelhárítási Központja körül rengeteg a kérdõjel. Az illetékesek mélyen hallgatnak arról, hogy mi szükség volt egy ilyen szervezetre, és megérte-e létrehozni. A Miniszterelnökség nem is magyarázkodik.

Szeptember elsején hivatalosan is megalakult Magyarországon a Terrorelhárítási Központ, melynek létrehozásáról egy belügyminisztériumi rendelet döntött. A központ vezetésével Hajdu Jánost, Orbán Viktor személyes testõrét, a Fidesz biztonsági fõnökét bízták meg. A férfit Schmitt Pál tábornokká nevezte ki.

A Terrorelhárítási Központ fõ feladata elemezni és értékelni Magyarország terrorfenyegetettségének helyzetét, koordinálni a megelõzést és az elhárítást, illetve részt venni a "kritikus infrastruktúrák" védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, továbbá a körözött fegyveresek, ön- és közveszélyes állapotban lévõ személyek, emberrablók elfogásában is.

A Terrorelhárító Központ mintegy 600 fõs állománya - terrorelhárítók, titkosszolgálati és rendõrségi specialisták - felel emellett a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelméért is.

Ezeket a feladatokat eddig több szerv látta el, a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt a Köztársasági Õrezred védte, az antiterrorista tevékenység felszámolásával pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Készenléti Rendõrség egyik különleges részlege, a kommandós egységként funkcionáló Terrorelhárító Szolgálat foglalkozott.

10 milliárd forint
Míg a rendõrség 1,5 milliárd forintot kapott a kormánytól, addig a Terrorelhárítási Központ létrehozása 10 milliárd forintba került. Ebbõl kétezer körzeti megbízottat lehetett volna hivatalba állítani.

Kérdés, hogy mennyire volt szükség egy ilyen intézmény létrehozására, szükség volt-e rá egyáltalán? Nõtt hazánk terrorfenyegetettsége? Az antiterrorizmussal megbízott szervezetek nem végezték elég jól a munkájukat? Netán Magyarország soros EU-elnöksége miatt kellett létrehozni?

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértõ szerint Magyarország soros elnöksége csak részint indokolhatja a központ felállítását, az EU ugyanis ilyen esetben minden segítséget megad azoknak országoknak is, ahol nincs ilyen központ.

A háttérben inkább az állhat, hogy a világ egyre több államában értékelik úgy, hogy kell egy olyan központ, ahol minden létezõ információ összefut, itthon pedig a Terrorelhárítási Központ megalakításával ez meg is valósul. A haszna pedig az lesz, hogy így sokkal gyorsabban lehet majd lehet veszély esetén lépni.

"Magyarországon eddig igazán komoly terrorcselekmény nem történt, ám mivel a NATO és az EU tagja vagyunk, nincs garancia arra, hogy ez így is marad" - magyarázta Nógrádi György.

Már elfogtak egy embert!
A Terrorelhárítási Központ eddigi eredményeirõl vajmi keveset tudni. Ami biztos, hogy már hajtottak végre sikeres akciót, a rendõrség felkérésére szeptember 18-án egy nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogtak egy fegyveres rablásért körözött személyt, akit ezután átadtak az illetékes rendõri szervnek. Emellett néhány munkatárs Szudánba utazott egy emberrablást felderíteni.

Hivatalos magyarázat viszont nincs, az illetékes, a Miniszterelnökség nem adott választ arra, hogy miért is kellett ezt a központot ilyen sürgetõleg létrehozni. Az MSZP az intézmény létrehozását kvázi pénzkidobásnak minõsítette, mint mondták: Orbán Viktor és a Fidesz-kormány a Terrorelhárítási Központ létrehozásával elárulta a rendõrséget, becsapta a választóit, ugyanis a központ létrehozására biztosított 10 milliárd forint a rendõrség költségvetésébõl az idei alapfeladatok ellátásához hiányzik.

Forrás: Link