Tibor bá megjegyzése: az eredeti cikk minden egyes mondata feltételes módban íródott, amit csak néhány esetben hagytam meg. Az angol szöveg nem tûri a nyílt és egyértelmû kijelentéseket, míg magyarban nagyfokú bizonytalanságot sugall. A feltételes mód alkalmazásának azért nincs értelme, mert ami 3 év múltán bekövetkezhet, az két évvel késõbb be fog következni. Az egész
A SPIEGEL ONLINE múlt heti jelentése szerint, egy német katonai agytröszt kianalizálta, hogy a globális gazdaságban milyen változtatást hozhat a „peak oil”. A belsõ használatra szánt dokumentum megrendelése - amit kiszivárogtattak az Interneten - azt jelenti, hogy a Német Kormány komolyan veszi számításba a várható olajkrízist.
A „peak oil” kifejezést az energetikusok arra az idõpontra értik, amikor a kitermelhetõ globális olajmennyiség átlendül a kinyerhetõség maximumán, ami után a termelés folyamatosan csökkenni fog. Egy ilyen csökkenés egy állandó beszerzési krízist eredményezne. Az ettõl való félelem pedig a nyersanyagpiacokon és a tõzsdéken kiszámíthatatlan reakciókat válthat ki. A téma politikailag annyira robbanásveszélyes, hogy még olyan elit szervezet, mint a Bundeswehr is átvette a „peak oil” kifejezés használatát.
A szóban forgó tanulmányt a Bundeswehr Transzformációs Központjának Jövõkutató osztálya készítette. A jövõkutatók egy olyan agytröszt, amelynek feladata a német hadsereg akciótervének a kidolgozása. Az osztály parancsnoka, Thomas Will vezérezredes, drámai megfogalmazást alkalmaz, amikor a nyersanyagok visszafordíthatatlan kimerülésének következményeit ecseteli. Figyelmeztet a globális erõegyensúly kibillenésére, a kölcsönös függõségre épülõ új barátságokra, a nyugati, fejlett országok fontosságának a csökkenésére, a piacok totális összeomlására, és komoly politikai és gazdasági krízisekre.
A SPIEGEL ONLINE a tanulmány autentikusságát - amely nem a széles társadalom részére készült - leellenõrizte kormányköri kapcsolatokon keresztül. Kiderült, hogy az Internetre felkerül anyag még csak „piszkozat” formában létezik és kizárólag tudományos véleményeket tartalmaz, amit a Honvédelmi Minisztérium és egyéb kormányszervek még nem szerkesztettek össze. Megkerestük Will vezérezredest, aki az osztály munkájáért felelõs, de nem volt hajlandó kommentálni az esetet. Nem valószínû, hogy akár a Bundeswehr, akár a Kormány beleegyezne a dokumentum jelenlegi formájában történõ publikálásába. A tanulmány megszületése azonban világosan jelzi, hogy a Német Kormány milyen fontosnak tartja a peak oil kérdést.
A cikk témáját adó kiszivárogtatáshoz hasonló eset történt az Egyesül Királyságban is. A Guardian angol napilap a múlt héten jelezte, hogy az angol Energia és Klímaváltozási Minisztérium (DECC) rendelkezik olyan titkos dokumentumokkal, amelyek bizonyítják, hogy a Kormány sokkal jobban aggódik a nyersanyag-hiány bekövetkezésétõl, mint ahogy azt bevallja. A Guardian szerint a DECC, a Bank of England és a Brit Hadügyminisztérium együtt mûködik az Gyárosok Képviseletével egy olyan terv kidolgozásában, amely az energia-hiány bekövetkeztekor lépne érvénybe. Anglia úgynevezett „peak oil energiakérdés” szakembereinek munkacsoportja által végzett kiértékelésekbe a SPIEGEL ONLINE betekintett. A DECC szóvivõje iparkodott elbagatellizálni a munkát, azt állítva a Guardian riporterének, hogy csupán rutin munkáról van szó, aminek nincs politikai jelentõsége. Valóban a Bundeswehr tanulmánynak nem feltétlenül van politikai következménye, de jól jelzi, hogy a Német Kormány küszöbön álló hiánnyal számol. A német jelentés szerint a peak oil elég nagy valószínûséggel 2010 környékén következik be, míg hatása a nemzetbiztonságra körülbelül 15-30 éven belül várható (szerintem, ez az adat túlzottan optimista, sokkal elfogadhatóbb lenne a 3-5 év.) A katonai elõrejelzés összhangban van a jól ismert nyersolaj szakemberek véleményével, akik szerint a globális olajkitermelés csúcsát vagy már átléptük, vagy még ebben az évben át fogjuk lépni.
A peak oil Németországra gyakorolt gazdasági és politikai hatását, kellõ mélységben most tanulmányozták elõször. Steffen Bukold nyersolaj szakértõ kiértékelte és összefoglalta a Bundeswehr tanulmányát, ami az alábbiakban ismerhetõ meg:

* A nyersolaj fogja meghatározni a hatalmat: A nemzetközi kapcsolatok meghatározásánál az egyik fontos tényezõ a nyersolaj lesz. A nemzetközi kapcsolatokban az olajtermelõ országok relatív fontossága megnövekszik. Ezek az országok ki fogják használni elõnyeiket, hogy külpolitikájukat kiszélesítsék, mint egy új regionális hatalom, egyes esetekben akár globális méretekben is.
* Az olaj exportálok növekvõ fontossága: Az erõforrásokért folytatott vetélkedés fokozódása az olajexportálók részére azt jelenti, hogy egyre több ország fog versengeni kegyeikért. Az exportálok részére ez egy új lehetõséget biztosít politikai, gazdasági és ideológiai célok elérése terén. Ennek egyenes következménye lehet az olajexportáló országok saját érdekeiknek agresszívebb megvalósítása.
* A politika hatása a piacokra: Az erõforrások beszûkülése visszájára fordíthatja az energiapiac liberalizálását. A globálisan szabadon hozzáférhetõ olajpiac a teljes nyersolaj forgalomnak egyre kisebb hányadát fogja kitenni, mert a kereskedés egyre több kétoldalú szerzõdés alapján fog bonyolódni. Hosszabb távon a globális szabad olajpiac csak szûk keretek között fog létezni.
* A Piac összeomlása: A nyersolajhiány következményei egy sötét jövõt tárnak elénk. Tekintve, hogy az áruk szállításához üzemanyag szükséges, a nemzetközi kereskedelemre hatalmas többletköltség vetíti árnyékát. Ennek következtében alapvetõ fontosságú termékek, például élelmiszerek hiánycikké válnak. Az ipari termelés 95 %-ához közvetlen, vagy közvetett módon szükség van nyersolajra. Éppen ezért közel minden ipari terméknél meglepõen nagy áremelkedések várhatók. Középtávon a globális gazdasági rendszer, és minden piacorientált ország gazdasága össze fog omlani.
* Vissza a tervgazdálkodáshoz (most jött rám a röhögés - kár, hogy Kádár nem élte meg): Mivel gyakorlatilag az összes ipari szektor az olajtól függ, a peak oil a piac részleges, vagy totális összeomlását eredményezheti. Krízis-helyzetben elképzelhetõ alternatíva lehet fontosabb árucikknél a jegyrendszer bevezetése, illetve termelési kvóták kitûzése, vagy hasonló intézkedések meghozatala a szabadpiaci mechanizmusok helyett.
* Globális láncreakció: Az olajellátás struktúrájának átalakítása valamennyi régióban, nem lesz lehetséges a peak oil beköszöntése elõtt. Valószínû, hogy több ország nem lesz képes idõben, vagy kellõ mértékben végrehajtani a szükséges beruházásokat. Amennyiben a világ bizonyos régióiban gazdasági összeomlás következne be, az Németországra is kihatna. Más országokban bekövetkezõ krízisek hatása alól Németország nem tudná kivonni magát, mert szorosan kapcsolódik a globális gazdasághoz.
* A politikai legitimáció krízise: A tanulmány felveti, hogy a demokrácia fenn tud-e maradni? A társadalom egy része elõrelátja a peak oil által beindított felfordulásokat, amelyet a társadalmi rendszer krízise vált ki. Ez viszont teret nyit a társadalmi rendszert megváltoztatni kívánó szélsõségek számára. A legjobban érintett társadalmi osztályok szétesnek, ami szélsõséges esetben nyílt konfliktushoz fog vezetni.
A Bundeswehr Transzformációs Központja által készített tanulmány drasztikus. Ennél is drasztikusabb az energetikusok által, ezen elõrejelzésekre támaszkodó javaslatok a Kormány számára. Véleményük szerint, [óriási találmány!) az olajfüggõ országok külpolitikájukban kénytelenek lesznek engedékenyebbek tenni az olajtermelõ országok felé. A politikai prioritásokat valamilyen mértékben ennek kell alávetni az energiaellátásuk biztosítása végett.
Kiemelendõ Oroszországgal való kapcsolatunk, mert ez alapvetõ fontossággal bír a nyersolaj- és gázbeszerzés terén. Németország részére ez egy kiegyensúlyozott politikát követel meg a kivételezett bánásmódban részesített Oroszország és a keleti szomszédjaink között. Más szavakkal, ha Németország garanciát akar kapni energia ellátására, akkor Moszkva külpolitikai céljait jobban figyelembe kell venni, még akkor is, ha ez veszélyezteti jó viszonyát Lengyelországgal és más kelet-európai országokkal.
A peak oil-nak messze mutató következményei vannak a közel-keleti politikában elfoglalt német álláspontban is. Konkrétabban, a német közel-keleti politikát át kell alakítani az olyan olajtermelõ országok szája íze szerint, mint Irán és Szád-Arábia, melyeknek hatalmas olajtartalékaik vannak a föld alatt. Ez megronthatja a Német-Izraeli viszonyt a politikai változás intenzitásának függvényében.
A SPIEGEL ONLINE megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, de a tanulmánnyal kapcsolatban nem adtak semmilyen felvilágosítást.
Végeredményben a SPIEGEL ONLINE összefoglalásában számunkra nincs semmi új, hiszen a mi álláspontunk már évek óta nagyvonalakban ugyanez. Ennek ellenére jó ilyenrõl tudomást szerezni, mert a magyar társadalom hatalmas hányada vészmadaraknak tart minket. Így legalább világossá vált, hogy egyes országokban, Kormány szinten, a vélemény megegyezik a mienkével.

Forrás: Link