Csak a szokásos, "loptunk, csaltunk, hazudtunk".Az ügy igen komoly elõzményeit a RENDÕR SZAK-SZERVEZETT HÁBORÚ, cyímû könyvben lehet olvasni. A vezetõik majd kivétel nélkül zsidók voltak akkor, viszont Bárdos még mindig a helyén lehet, sõt a jelenlegi Fidesz-zsidók, ál-Pintér legfõbb „stratégiai partnere továbbra is, persze mindenki rovására, de beszéljenek helyettem a tények!

"Képzeld a berekfürdõi üdülõ pere véget ért, és ítéletet hirdettek.
Tudod az elõzményeket. Én építettem, de tudod még a Center13 bt megbízásából. Úgy, mint a BRDSZ tagoknak tudod. Aztán az épületben voltak hibák, amit én sosem vitattam, sõt meg akartam oldani. Csak a BRDSZ IB nem engedte állítólag, hogy megoldjam. Emlékszel, amikor meséltem, hogy 2.500.000 Ft- ért, azaz kettõmillió ötszázezer forintért, eltekintettek volna attól, hogy hibás az épület."

Csak voltam olyan pofátlan, hogy nem adtam oda nekik. Ezek után sok minden történt, amivel meg akarták a tagság pénzét óvni, nehogy már én olyan okos legyek, majd õk megmutatják nekem. Volt IB tag, aki személyesen nekem azt mondta, hogy majd meglátom mi fog történni, mert nem vagyok én olyan ügyes. Persze igaz, õk továbbra is védték a tagság pénzét és többször mentek Berekre tárgyalni, meg egyeztetni, mint haza. Jó ez persze pénzbe került, hiszen le kellett menni. Ja ha már ott vannak vidéken, enni meg muszáj. Hívtak szakértõket, igaz van megbízott építésze is a BRDSZ- nek, aki pénzért dolgozik, de ha baj van õ nem biztos benne, hogy jól dönt, vagyis inkább külsõst hívnak, persze ez sem ingyen jön el, de csak meg érti a tagság, hiszen az õ
érdekük. Ha meg baj van, akkor nézzük, mit tehetünk. Felhívtak telefonon és értesítettek, hogy menjek le az üdülõbe és ott vártak akkor épen 5 fõvel. Beszéljük meg, mit lehet tenni, mondták õk, és neki álltunk tárgyalni. Természetes, hogy hangfelvétel készült végig, igaz megkérdezték, hogy hozzá járulok-e. Természetesen hozzá járultam, mert sosem kellett titkolóznom, nem volt mit, ja meg egyébként is azt mondták, hogy nem azért kell, hogy bíróságon, vagy bárhol felhasználják ellenem, csak így könnyebb megállapodást írni, mert késõbb készül ebbõl egy jegyzõkönyv. Azért késõbb a bíróságon szószerinti nyomtatásban ott volt. Persze utána ettünk egyet, mert nem haragszunk egymásra, csak megoldásra szükség van. Nem én fizettem a kaját, és igazuk volt, mert valamit tenni kell. A szakértõjük mondta a magáét, és én mondtam nekik, hogy semmi baj, kérek én is egy szakértõt és azt természetesen saját pénzembõl, én fizettem. Így volt számunkra késõbb két szakvélemény és nekem egyébként is volt saját véleményem. Na ezek tükrében megint tárgyaltunk. Mégpedig arról, hogy meg kell csinálni, vagyis ki kell javítani a hibát. Ezen a tárgyaláson ott volt a fél IB, a BRDSZ teljes vezetése, az alkalmazottak.
Jogászok, pénzügyes szakértõk, ja meg egy külsõ ügyvédi irodát megbíztak, aki két fõvel megjelent, mert csak a megoldást kerestük közösen. Persze én egy személyben képviseltem magam. Gondoltam én tudom, hogy mit akarok, mit tehetek, mibe egyezhetek bele, hiszen nekem saját pénztárcám van, és nem kell megkérdeznem senkitõl, hogy mit, mikor, mennyiért vehetek. Ezért késõbb sem kérdezhetik meg tõlem, miért döntöttem így. Nincs, aki számon kérjen. Gondolom a BRDSZ-nek azért kell ekkora stáb egy tárgyaláshoz, mert igaz, hogy sokba kerül, de legalább elvész a felelõs egy hibás döntésnél, vagyis a végén még kiderül, hogy olyat tesznek, amihez nem értenek, és mindenhez kell egy szakértõ, egy segítség.
Na egyszóval, ez a sok ember meg én tárgyaltunk, aztán megéheztünk és rendeltünk egy
pizzát, persze mindenkinek. Igaz nem szólhat ránk senki, mert megszavazták és enni meg muszáj. Ja és különben sem hagytuk abba, amíg hozták, vagyis dolgoztunk közben, mert inkább kihozatták. Én ekkor már nem kértem. Vagyis éreztem, hogy nekem nem kell már velük eszegetnem. Megszületett a részükrõl a megállapodás, ezt ügyvédjük megfogalmazta, a jogászok megnézték, az IB olvasta, a vezetés ott volt, mindenki aláírta. Ja, csak én nem. Írtak nekem egy ultimátumot. Mondván, ha én adok 2. 500. 000.-Ft-ot, azaz kettõmillió ötszázezer forintot, akkor õk békén hagynak, és nem fordulnak bírósághoz, sem az akkor még jelenlegi cégemmel, sem az elõzõvel szemben. Persze az óta egy sincs. Ezt én nem írtam alá, igaz megmondták, hogy muszáj aláírnom, meg majd meglátom mi lesz, meg mit képzelek én, meg innen addig nem megyünk haza, meg egyéb. Na azért nem írtam alá, mert én akkor egy személyben úgy döntöttem. Igaz késõbb erre a megállapodásra tettem egy ajánlatot, hogy felét kifizetem részletre, vagy megjavítom, vagyis kijavítom az üdülõt. Hát ezt nem fogadta el az IB sem, meg a vezetés sem. Ekkor meghirdették eladásra, és ingatlanközvetítõ irodának adták oda, hogy értékesítse. Közben én kaptam levelet tõlük arról, hogy bírósághoz fordulnak.
Egy újabb állásfoglalást kérni, a bíróság rendeljen ki szakértõt. Gondolom az elõzõ három nem volt hozzáértõ, csak pénzt kapott. Ekkor még úgy gondoltam, hogy nem kellene megvárnom, míg elkezdenek pocskondiázni azok, akik nem is ismernek, nem tudják, ki vagyok, csak az õ, vagyis a BRDSZ verzióját ismerik. Ezért meg akartam vásárolni az üdülõt, 45. 000. 000.-Ft- ért, azaz negyvenötmillió forintért, és errõl készült egy tervezet, melyben írtam azt is, hogy hibásan venném meg az épületet. Erre azt a választ kaptam, hogy nekem nem adják el. Csak mondom még egyszer, ingatlanközvetítõbe ennyiért hirdették, és az interneten. Tehát bárki megvehette volna, ennyiért csak én nem. Akkor arra gondoltam, hogy megveszem, kijavítom, és késõbb eladom, így nagy veszteség nem ér, illetve nem kell esetlegesen pereskednem, és
mindenki megnyugszik. Ja, azt tudod, hogy nekem errõl minden állításomról papír van, és vállalom, amit mondok. Ez, ami igazából kártalanította volna a BRDSZ- t, és a tagok pénzét visszatettük volna a kasszába, illetve nyereséget lehetett volna realizálni, mert az addigi bevételek is a BRDSZ- nél maradtak. Ez nem kellet a vezetésnek, sem az IB- nek. Igaz az IB, az intézõ bizottság, akit a tagok választanak, hogy képviselje õket. A vezetést szintén, és nekik is az lenne a dolguk, hogy a tudásuk legjavát vegyék ilyenkor elõ, és a tagságnak legjobb döntést meghozzák. Csak megjegyzem, többen szóltak hogy ne szórakozzak velük, mert ott mindenki jogász, ügyvéd, meg náluk van a hatalom. Hát ezért is akartam én kifizetni nekik az üdülõt. Miután közölték, hogy nincs szükségük erre a pénzre, és nekem nem adják el az üdülõt, nem volt mirõl tovább tárgyalni. Rá kellet jönnöm, hogy nem arról van szó, hogy a tagság pénzét visszavegyük, hanem megmutassuk egy egyszerû vállalkozónak, hogy nem szórakozhat velünk, kerüljön ez akármennyibe a tagságnak, majd mi megmutatjuk. És rögtön el is kezdték egy feljelentéssel, személyem ellen a Karcagi kapitányságon. Kezdõdött egy csalással, majd szándékosan elkövetett foglalkozáskörben, meg minden amit irt a btk elõvettek. Persze õk értenek hozzá nekik könnyû. Aztán házkutatások nálam karácsonykor, mert én biztos eldugtam az építési naplót. Persze saját költségemen járkáltam Karcagra, igaz elõttem kérdezték meg tõlük is, hogy kérik e az útiköltség térítést, de nekik nem kellett, mert úgyis a BRDSZ fizeti, hiszen saját költségen be sem mennének dolgozni.
Persze ide is ügyvédet hoztak, egy szembesítésre. Én ott is mindig egyedül jelentem meg, és saját költségemen. Az ügyésznek biztos ez megnyerõ volt, hiszen többször visszaadta a nyomozást, és ennek ellenére mégis a végén minden vádpontban ejtette a vádat, mivel nem volt megalapozott. Na ekkor jött a fekete leves, polgári per a nejem ellen. Követelés 70. 000. 000.-Ft. azaz hetvenmillió forint kártérítés, mert a tagság pénzére, muszáj vigyázni, hiszen erre van felhatalmazásuk, és muszáj képviselni õket. Tudod, azért a nejem ellen, mert õ volt a beltag a cégben és a magánvagyonunkra fájt a foguk. Egyébként is, azért vannak a fizetett jogászok, ügyvédek, hogy minden körülmények közt a legjobb tudásuk szerint járjanak el. De biztos, ami biztos, egy külsõ ügyvédi irodát is megbíztak, hátha akit fizetnek minden nap nem értene hozzá, akkor is biztosra kell menni, mert a tagság mit szólna. Nem lehet, hogy azért, mert spórolunk, esetleg elmenjen egy per. Ezért pénzt, idõt nem spórolva, minden anyagot elõ kellett venni, 6 évre visszamenõleg, bár ez két költözés után elég nehéz volt, de hál istennek, megúszták több ezer oldal fénymásolással és egy pár hét elõkészülettel. Sebaj, mert a pert, ha megnyerjük, a Sáska kifizet mindent. Még lehet jutalomra is jut. A tárgyalásra egyedül mentem, ügyvéd és jogász nélkül. Több nap tárgyalás, közben eltelik egy év, persze idõt kérnek, mert még nem elég a több ezer oldal fénymásolás, majd a bíró egy hetet ad nekik. Újabb ezer oldalt beadnak, és persze nekem is, hogy legyen mit cipelnem. Akkor már két ügyvéd jön, biztosra mennek. Én egyedül voltam akkor is.
Persze elmagyarázták a kamatot is, miért 2003. július 11- tõl kérik, igaz öt évig termelt az üdülõ, míg le nem bontották. Ja, a lebontás az egy kisebb vagyon volt, de sebaj mert azt is majd én fizetem. Közben a bontást is ellenõrizni kell, ehhez sofõr, üzemanyag, autó, kaja, pénz, autópálya matrica . De igaz, megpróbáltak spórolni, mert a faanyagot Fadd- Domboriba szállíttatták, persze külsõs céggel, mert az csak 300 km-re van, igaz ott is maradhatott volna, hiszen ott sem, meg itt sem õrzi senki. Ja, ami hasznos volt, illetve minden azon kívül, az kellett más üdülõk felújításához, meg ezt így legalább már az isten sem tudja megmondani, mi hol van. Radiátorok, víztisztító, kazánok, gépészet, bútorok, klímák, kb. 20. 000. 000. Ft, azaz húszmillió forint érték. Persze ezt nem keresi senki, mert én kifizetem a kártérítést, és minden helyre áll.

Na de most jön a fordulat!

A Magyar Köztársaság nevében kihirdették az ítéletet!!!

A Felperes keresetét elutasítom!!! -mondta a bíró, és indokolta.

Az alperes / aki én vagyok/, egy A/4-es lapot adott be a bíróságnak, amin rajta van a BRDSZ pecsétje és a Fõtitkár aláírása, és a BRDSZ jogásza készítette, még 2006 februárban, és ez alapján nem perelhetõ tovább az alperes. Igaz, errõl a papírról mindenki tudott a BRDSZ- nél, aki ott volt az egyeztetõ tárgyalásokon. Az ügyvédek is, meg a jogot végzett emberek is. Persze az akkori IB tagok is. Igaz van pozitívum is az egészben, mert a Bírósági költségeket mindenki maga kell, hogy viselje. Persze az õ költségüket a Magyar Állam az Én Adómból fizeti, mert õk megérdemlik. Az én költségem, szerencsére saját magam képviseltem és csak egy A/4- es oldalt kellett fénymásolnom, így elég alacsony. Sofõrt nem kellett igénybe vennem, az autóm keveset eszik, így az egész történetet meg oldottam nagyjából egy fõnek kifizetett minimálbérbõl. Persze nem az én minimálbérem, hiszen én, az óta is munkanélküli vagyok 3. éve se munkát, sem pénzt nem kapok senkitõl. Segélyt nem kaphatok, mert felszámolás alatt álló cégek vannak a nevemen. Igaz nekem ezért is kellett kis költségvetéssel meg oldanom a képviseletemet. Illetve tudtam, hogy nekem õk nem fizetnek. Aztán meg különben is, én dolgoztam meg azért, amim van, nem herdálhatom el. Nekik most nem is tudom, hogy lesz. Jó ez nem az én dolgom, de képzeld el, épít egy üdülõt 36 millióért, aztán lebontja isten tudja menyiért, elviteti, pereskedik, ügyvédek, munkabérek, nyomtatás, utazás, elkölti a hetvenmilliót, mert úgyis vissza jön, aztán nesze semmi!
Hát megnézném az IB, meg a vezetés, és egyébként azok az egyszerû tagoknak az (akik azért fizetnek, mert majd õket képviseli ez a szervezet, ha baj van) arcát. Ilyenkor ki lehet a felelõs, ki viszi el a balhét. Mert gondolom ez már azért elég nagy kár, vagy csak nekem tûnik olyan soknak 70. 000. 000. Ft, azaz hetvenmillió forint. Jó, lehetne ezt másképpen is számolni, mert ha eladja nekem, és nem büszkék magukra, hogy nekem nem, akkor az már visszament volna a kasszába már 3 éve, akkor még nem volt válság. És a további költségeket sem kellett volna kifizetni, vagyis bontás, szállítás, ügyvédek, munkabérek, fölösleges munkanapok, egyéb. Addig is lehetett volna pénzt keresni a tagságnak egy pályázattal, vagy netán lobbizni az érdekükben valahol. Ha így vesszük, lehet csak 60. 000. 000. a kár, és az már mégis csak tízmillióval kevesebb. Hát az is a tagság közt szétosztva is akár 1200 Ft/fõ lehetne, de ezt már nem biztos, hogy lehetne valakin keresni. Ha ezt én csinálom, azt mondaná az asszony, hogy Hülye vagyok, mert a család vagyonát hûtlenül kezeltem. Biztos, hogy szóvá tenné, mert a családfõ az nem dönthet rosszul. Hiszen felelõsséggel tartozik a családjáért és a döntéseiért. Még az a szerencse, hogy a BRDSZ nem egy nagycsalád, mert a fél IB már nem az, aki akkor volt, aki meg az, az kimagyarázza, így lehet aztán bármire terelni, mert az IB dönt meg országos tanács meg minden. Na de most ki az, aki vállalja, vagy ez úgy lesz, ahogy minden ebben az országban. Ha nyertek volna, biztos lenne kinek jutalmat adni segély formájában. Most ki hoz be otthonról pénzt, mert rosszul döntött. Mert nekem mindent ki kell fizetnem, ha rosszul döntök. Vagy lesz egyvalaki szerinted, aki levonja a következtetéseket, és visszavonul? Vagy netán egyszer kiáll a tagok elé, aztán bocsánatot kér, hogy ne haragudjatok, ez most egy kicsit sokba került, de majd kevesebb segélyt adunk, aztán jut megint az irodába kávéra meg kajára. Volt nekik ott az irodában egy masszírozós relax fotel igaz nem egy nagy tétel az egy félmillióból kijön, azt most nem lenne nehéz átalakítani, kis pénzbõl meglehetne oldani, bár bõrbõl van, de egy pár rézlappal lehetne belõle villamosszéket készíteni. Aztán beleülhet, aki vállalja a felelõsséget, vagy akire kiosztják. Persze, csak ha van, mert ha nincs felelõs, akkor ez is majd megoldódik, azt elcsitul, mert a tagok úgysem tudják, nem fognak demonstrálni, mert sokba kerül. A holló meg nem vájja ki a holló szemét.
Szóval Imi csak ezt akartam most így gyorsan, aztán a többit majd személyesen.

2010-10-10
Üdv: Sáska Gyula