Chávez és Ahmadinezsád közösen forgatná fel a jelenlegi világrendet.

Az Egyesült Államok és Izrael elleni kirohanásairól hírhedt Mahmúd Ahmadinezsád legutóbbi akciójához ezúttal Hugo Chávez, venezuelai elnök is csatlakozott. A két vezetõ a teheráni találkozójukon megállapodott, hogy le fogják gyõzni a közös ellenségeiket, nevezetesen a nyugati országokat, amelyek kudarcot vallottak Irán elszigetelésében.

A venezuelai államfõ kétnapos látogatása egy újabb láncszem volt Irán demonstrációjában, amellyel az ENSZ-nek és a nyugati államoknak üzent. A dél-amerikai vezetõ látogatására az iráni elnök múlt heti provokatív libanoni látogatását követõen került sor. Ahmadinezsád Libanonban az államfõvel, és az Európai Unió által síita terrorszervezetnek tartott Hezbollah vezetõkkel egyeztetett a „síita tengelynek” nevezett szövetség létrehozásáról. A héten Núri al-Maliki iraki miniszterelnök is Teheránban járt, hogy Irán támogatását kérje a hetedik hónapja húzódó bagdadi kormányalakításhoz.

Atomfront Venezuelával
Chávez, aki Teheránban a nyugati nagyvállalatok által hátrahagyott nagybefektetésekrõl és az olajipari együttmûködés szorosabbra fonásáról tárgyalt Ahmadinezsáddal, a látogatása végén elítélte az Iránnal szembeni katonai fenyegetést, amelyet szerinte az Egyesült Államok és Izrael képvisel, akik meg szeretnék akadályozni, hogy Irán nukleáris tömegpusztító fegyvereket állítson elõ.

Ahmadinezsád azonban már korábban kijelentette a 2010. májusi New York-i atomsorompó értekezleten, hogy nemzete, amely „mindig a szeretetre, együttérzésre és az emberiség békéjére törekedett az atomenergiát kizárólag békés célra fogja felhasználni”. A szép szavak ellenére az iráni elnök békére törekvõ kijelentései gyökeresen ellentmondanak a tömegpusztításra tervezett rakétaprogramjának, valamint a korábbi kijelentéseinek, amelyekben számos formában kijelentette, hogy „Izraelt el kell törölni a térképrõl.”

Az Ahmadinezsád által szorgalmazott „síita tengely” egybevág a legfõbb iráni vezetõ, Ali Hamenei ajatollah álláspontjával, aki azt vallja, hogy a „Közel-Kelet problémájának egyetlen egy megoldása van, a zsidó állam totális megsemmisítése.” Ezt a véleményt osztja Hassán Naszrallah Hezbollah-vezér is. A 2006-os dél-libanoni háború óta bujkáló Naszrallah a tervekkel ellentétben mégsem jelent meg Bejrútban nyilvánosan Ahmadinezsád oldalán, csak az iráni nagykövetség védett falai mögött találkozott az iráni elnökkel. Naszrallah korábban méltatta Izrael szerepét, mondván, „ha a zsidók összegyûlnek egy helyen, a (Hezbollah) helyben tudja üldözni õket.”

Irán új játszmája
Jordánián kívül - aki már régóta aggodalommal követi Irán agresszív térhódítását - a térség többi arab vezetõje számára is vízválasztó pont volt Ahmadinezsád múlt heti libanoni látogatása, amelybõl felismerték, hogy a teheráni rezsim valójában hegemóniára törekszik a régióban – írta a Jerusalem Post izraeli angol nyelvû napilapban megjelent kommentárjában Malcolm Hoenlein befolyásos amerikai zsidó vezetõ.

Hoenlein, a legnagyobb amerikai zsidó szervezeteket tömörítõ bizottság (CPMJO) vezetõje szerint az iráni elnök libanoni útja egy „új játszma” kezdete, mivel Irán ezáltal megvetheti a lábát a Mediterrán-térségben, amire a perzsa állam már évszázadok óta törekszik. Ez a szándék, karöltve a szíriai és gázai összeköttetésekkel, az iraki infrastrukturális beruházásokkal, valamint Szaúd-Arábia keleti tartományaiban érezhetõ jelenléttel, mind alátámasztják Irán törekvéseit a regionális dominanciára – állítja Hoenlein.

Kettõzött amerikai jelenlét
Az Egyesült Államok közben már a második repülõgép-hordozóját, a USS Abraham Lincoln nevû anyahajót is a Perzsa-öböl és az Arab-tenger északi térségébe irányította. A Pentagon kedden jelentette be a hírt, miután a hadihajó lehorgonyzott az haditengerészet Ötödik Flottájának bahreini támaszpontján. A Debkafile izraeli biztonságpolitikai hírportál által idézett katonai források szerint két éve ez az elsõ alkalom, hogy Washington egyszerre két repülõgép hordozót telepít Irán partjai mellé, amivel az amerikai kormányzat lényegében megduplázta a csapásmérõ erejének jelenlétét a térségben.

Bár az amerikai hadügyminisztérium nyilatkozata óvatosan fogalmazott a hadiflotta céljairól és afganisztáni feladatokat jelölt meg a csapásmérõ erõ fõ céljának, az iráni Forradalmi Gárda helyettes parancsnoka közleményt adott ki, amelyben megfenyegette az Egyesült Államokat. „Irán ellenségeinek tisztában kell lenniük az Iszlám rezsim határaival és nem léphetik azokat át – fogalmazott Husszein Szalámi tábornok.

Az ENSZ, Európai Unió és az Egyesült Államok is aggodalommal figyeli Irán állítólagos békés célú nukleáris programját. Irán atom létesítményeit az ország területén szétszórva helyezte el, a stratégiai részeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõreitõl jól elzárva.

Irán az atom létesítmények védelmére öt hadosztálynyi korszerû S-300-as orosz rakétarendszert vásárolt, ám az üzletet az utolsó pillanatban az ENSZ BT szankciója meghiúsította. Venezuelai és egyéb katonai források szerint azonban Irán közvetítõk útján szeretné megszerezni a több milliárd dollár értékû orosz csúcsfegyvereket. Október elején egy rejtélyes robbanássorozat megsemmisítette az atomtöltetek célba juttatására is alkalmas iráni Sehab-3 típusú rakéták egyik bázisát, így a perzsa állam ezeket a fegyvereket is külföldrõl kényszerül pótolni, várhatóan Kínából és Észak-Koreából.

Nyugati értékelések szerint, ha Irán a szankciók miatt nem is tudja beszerezni a jelenleg birtokában lévõ 20 százalékos urán további dúsításához szükséges centrifugákat, amennyiben a Stuxnet kiber-féreg által ideiglenesen lebénított iráni atomlétesítmények újraindulnak, a teheráni rezsim rövid idõn belül több atombomba elõállításához elegendõ plutóniumhoz juthat.

Forrás: Link