Lázár: változhat a kormány összetétele

Interjúnk tegnapi, elsõ részében a Fidesz frakcióvezetõje megosztotta velünk: tudja, ha a Fidesz képviselõi továbbviszik a "lenyúlás politikáját", akkor "a mi börtönfrakciónk is tetemes lesz". A beszélgetés második, befejezõ része szól Matolcsy leváltásáról, Hoffmann Rózsa sületlenségeirõl, dührohamról és bunkózásról, valamint torkon akad benne Szalai Annamária.
Mi az igazság abból, hogy ciklusfelezõn nagy átalakulás lesz a kormányban?

Modern demokráciában változatlan összetételben nem bír ki négy évet egy kormány. Rengeteg a konfliktus, elhasználódnak a miniszterek. Ráadásul van, aki fizikai és pszichés állóképességgel sem bírja.

Matolcsy György melyik kategória?
Matolcsy is?
Rengeteg a konfliktus, elhasználódnak a miniszterek.
Aki Matolcsy leváltását vizionálja, nagyon messze jár a valóságtól.

Akkor magyarázza el nekem, kérem, miként fordulhatott elõ, hogy a Hír tévé és a Magyar Nemzet nekiugrott Matolcsy torkának. Ekkora uszulást Gyurcsány óta nem produkált a jobbos sajtó.

Demokratikus pluralizmusban élünk.

Az említett két médium tulajdonosa az a Simicska Lajos, aki ott volt a Fidesz alapításánál, Orbán Viktor kollégiumi szobatársa, bizalmasa, barátja, az ország talán legbefolyásosabb üzletembere, a Fidesz Puch Lászlója. Ez az ember nekimegy annak a miniszternek, akit Orbán a jobb kezének nevez? Érthetetlen.

Kattintson ismét hússzor Lázárért - KÉPGALÉRIA (Fotó: Neményi Márton/lapunk)
Hiába próbálkozik, arra az állítására nem fogok rábólintani, hogy Simicska támadja Matolcsyt.

Simicska engedélye nélkül, pláne ellenére aligha jelenhet meg bármi fontos a Magyar Nemzetben és a Hír tévében.

A Fidesz nagy párt, sok nézet, számos érdekcsoport megfér benne, és így van ez a vele szimpatizáló sajtóban is. Az értékviták olykor személyi kérdésekben manifesztálódhatnak. Ilyen például az is, hogy milyen adórendszert alakítsunk ki.

Szóval Simicska más adórendszert akar, mint Matolcsy?

Ez csupán példa volt. A mi pártunk sem homogén tömb, csak mi tudjuk kezelni az ellentéteket, és képesek vagyunk jó kompromisszumokat kötni.

Ezért sem értem a Matolcsy-ügyet.
Orbán ragaszkodik Matolcsyhoz
Aztán mihelyst megszûnik a kormányfõi bizalom, viszontlátásra.
Ami biztos: a magyar kormányzati struktúrában államtitkárt és minisztert a miniszterelnök nevez ki. Aztán mihelyst megszûnik a kormányfõi bizalom, viszontlátásra. És Orbán világosan fogalmazott: ragaszkodik Matolcsyhoz. Megjegyzem, sokak szerint a miniszterelnök bölcsebb, higgadtabb, letisztultabb lett a nyolc év alatt, fõleg ami a döntéshozatalt és a különbözõ szempontok figyelembevételét illeti.

Pár hónapja a frakciósajtóra igazolt a volt Hír tévés oknyomozó újságíró, Krakkó Ákos, találkoztunk is vele az elõszobában. Vele átvették a Matolcsy-anomáliát?

Beszélgettünk.

Mire jutottak?

Arra, hogy a Fidesz hatalmas, bonyolult mozgalommá erõsödött.

Mozgalom! De rég hallottam ezt a szót. Volt ön KISZ-es?
Isten õrizz! Már csak az életkorom miatt sem.

Tényleg, számít ma még az ideológia? Bõ egy éve ön így nyilatkozott: „Hiszek a liberális kategória létezésében, és sajnálom, hogy a Fideszben ez a szempont nem kap nagyobb hangsúlyt.” 2008 nyarán pedig egy esetleges Fidesz-SZDSZ koalíciót firtató kérdésre azt válaszolta: „Szerintem az országban akkora baj van, hogy mindenkire szükség van. A széles körû összefogásban mindenkinek helye van.”
Rózsa?
A szegregáció és az elitista iskola elfogadásával csak azt a budai keresztény középosztályt lehet kiszolgálni, aki fintorog, ha a gyereke egy szegény családból származó padtársat kap.
Kell az ideológia, és kellenek a liberális értékek is. Itt van például az integráció ügye az oktatásban. Szent meggyõzõdésem, hogy integráció nélkül képtelenség megvalósítani a Fidesz hirdette eszményt: az alulról nyitott társadalmat. Több Orbán-beszéd szólt arról, hogy a középosztály és a legszegényebbek képesek voltak összefogni és változást elérni. E gondolat édestestvére, hogy emberek milliói számára kell biztosítanunk a fölemelkedés lehetõségét. A Fidesz most úgy rendezi át az adórendszert, hogy ha dolgozol, ha tanulsz, ha gyereket nevelsz, ha elfogadod a társadalmi játékszabályokat, akkor kapsz lehetõséget a fölemelkedésre. Ami elképzelhetetlen integráció nélkül, melynek elsõ számú terepe az oktatás. Iskoláinkban olyan osztályokat kell létrehozni, melyekben mindenféle gyerek tanul. Megengedhetetlenek az elitista osztályok.
Olvassa el az elsõ részt is!
Lázár a lenyúlás politikájáról és a börtönfrakcióról, katt.

Ezt mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak is, aki „indokolt esetben” pártolja a szegregációt?

Naná, hogy mondtam. És azt is, hogy a szegregáció és az elitista iskola elfogadásával csak azt a budai keresztény középosztályt lehet kiszolgálni, aki fintorog, ha a gyereke egy szegény családból származó padtársat kap.

A budai keresztény középosztályt? Ez nem lesz népszerû mondat a „választói bázisban”.
Nem. Senkit nem szeretnék megbántani, de nézetem szerint az oktatáspolitikánknak a nehéz helyzetben lévõ, szegény sorsú, tehetséges gyerekeket kell támogatnia. Méltányolom mások nézeteit is, ám nekünk több millió ember számára kell lehetõséget teremteni. Szerintem egy normális szülõ nem engedheti meg magának, hogy a gyereke olyan osztályba járjon, ahol csak magafajtákat lát. Ugyanis nem ilyen a magyar valóság, és legkésõbb a középiskola után szembesülni fog azzal, hogy hárommillióan élnek létminimum alatt. Közpénzbõl közoktatás van, egyenlõ esélyekkel. Akinek ez nem tetszik, fizesse meg a magánoktatást.
Virágozzék minden virág
Adatokkal tudom bizonyítani, hogy a hátrányos helyzetû gyerekeket felvállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik.
Vannak trükkök ennek kijátszására: adj havi ezer forintot, és a gyerekedet, persze némi szelekciót követõen, felvesszük az alapítványi, „fehér” osztályba.

Nálunk, Hódmezõvásárhelyen meg azt csinálták, hogy kineveztek egy intézményt zeneiskolának, ahová aztán válogattak a tanárok. Adatokkal tudom bizonyítani, hogy a hátrányos helyzetû gyerekeket felvállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik.

Tiszta gondolat. De akkor hogy a csudába tud annyi sületlenséget összehordani ebben a témában Hoffmann Rózsa?

Más a véleménye, amit tiszteletben kell tartani.

Maga az õ frakcióvezetõje. Leültethetné néha a Nagy Imre kanapéra, eszmecserélni kicsit.
Szoktam. És sok mindenrõl meggyõztük már egymást. Egyébként nem vagyok a frakcióvezetõje, mert õ a Keresztény Demokrata Néppárt képviselõje.

Ne haragudjék, úgy hasonlít az a két frakció. Talán majd ha lesz egy kérdés, amiben eltérõen szavaznak, könnyebb lesz a dolgom.

De ennél fontosabb, hogy az integráció kérdésében én nem tudok kompromisszumot kötni, elmegyek a falig. Persze tudom, nagy vitáink lesznek ebbõl a Fideszen belül.

Jobb kedvem lett.

Már megérte.
Visszaéltek a kétharmaddal?
Nekem tiszta a lelkiismeretem.
Rontsunk rajta kicsit. Úgy kétharmadnyit. Még az országgyûlési választások elõtt azt ígérte: ha meglesz a minõsített többség, nem élnek vissza vele.

És? Visszaéltünk?

Ön szerint?

Nekem tiszta a lelkiismeretem.

Domokos László személyében pártembert ültettek az állam legfõbb ellenõre, az Állami Számvevõszék élére.

Az elõdjének, Kovács Árpádnak lejárt a mandátuma.

Amit meg lehetett volna hosszabbítani.
Domokosból jó ÁSZ-elnök lesz.

Lehet. De sosem mossa le magáról a fideszes jelzõt. Ráadásul a mindenki által tisztelt Kovács szívesen maradt volna a poszton.

Külföldön, például Ausztriában is pártfunkcionáriusból lett ÁSZ-elnök.

Nálunk mostanáig nem ez volt a módi.

Nem történt törvénytelenség.
Új a hús
Kétharmados gyõzelmet arattuk, vagyis teljes felhatalmazást kaptunk a választóktól. Következésképpen nekünk kell megoldanunk az ügyeket, és természetesen a felelõsség is a miénk.
Nem állítottam. Amúgy Schmitt Pál köztársasági elnökké emelése is ez a kategória. És az sem volt elegáns, hogy a négyfõs médiatestület összes tagja fideszes. Miként az sem, hogy két Fidesz-jelöltet választottak alkotmánybírónak. Nincs sok nyoma az önkorlátozásnak.

Súlyos problémákat kellett megoldanunk. Két hely is üresen állt az Alkotmánybíróságon, és az ÁSZ, valamint a közmédiumok is a mûködõképességük határára sodródtak, nem volt elnökük.

Mert az elõzõ parlament – részben az akkor ellenzékben lévõ Fidesz miatt – képtelen volt elnököket és alkotmánybírákat választani. Orbán inkább kivárta a kétharmados gyõzelmet, s a maga képére formálta ezeket az elvileg független testületeket.

Kétharmados gyõzelmet arattuk, vagyis teljes felhatalmazást kaptunk a választóktól. Következésképpen nekünk kell megoldanunk az ügyeket, és természetesen a felelõsség is a miénk.

Amihez az is hozzátartozik, hogy példátlanul hosszú, kilencéves mandátumot adnak az új médiahatóság elnökének?
Látom, Szalay Annamária megakadt a torkán.

Meg.

Mi nem egy jól mûködõ rendszert tettünk rosszá, hanem egy rosszul mûködõ rendszert igyekszünk jobbá alakítani. A legjobb tudásunk szerint cselekszünk. A választók nagy változást akartak, mi pedig teljesítjük a megbízást. Húsz évig azt hallottuk, a gazdaságban csak a megszorítás hozhat üdvözülést, és csak egyfajta gazdaságpolitika, csak egyfajta társadalompolitika, csak egyfajta médiapolitika és úgy általában egyetlen járható út létezik. Mi most csupán annyit kérünk, hogy hadd próbáljunk meg valami mást. Hiszünk abban, hogy egy jobb országot hozunk létre.

Hány évre készülnek?

Én négyre. Addig szól ugyanis a mandátumunk.
Húsz év lesz?
Négy évre készülök. Addig szól ugyanis a mandátumunk.
Ehhez képest a frakciójának egyik alig ismert tagja, Gulyás Gergely arról beszélt a minap a köztévében, hogy a külföldön élõ magyaroknak is szavazati jogot adna. Négy évvel ezelõtt a nemzet fõorvosa, Mikola István mondott valami hasonlót, csak egyértelmûbbet: „Ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk, az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és õk szavazhatnának, húsz évre minden eldõlne ebben az országban.” Mi ez a Gulyás-féle mondat? Így próbál kitûnni a 227 fõs frakcióból egy túlmozgásos képviselõ? Netán belsõ titkot fecsegett ki Gulyás? Vagy „felsõbb” utasításra teszteli a népet?

Gulyás Gergely elmondta a saját véleményét.

A nyilatkozat elõtt egyeztetett önnel Gulyás?

Nem! De az alkotmányozás jelenlegi folyamatában mindenkinek lehetõsége van arra, hogy a meggyõzõdésének hangot adjon.

Olvastam egy fórumon, hogy ön gimnazista korában dührohamot kapott, ha jelesnél gyengébb osztályzat került az ellenõrzõjébe. Politikusként is vannak kitörései?
Kizárólag Hódmezõvásárhelyen. Itt a fõvárosban visszafogom magam, mert azt mondanák rám, vidéki bunkó vagyok.

Mi a baj a vidékiekkel? A Fidesz nem vidéki párt?

Nem csak az.

A vezérek szinte mind vidékiek, nem? Vagy már pestiesedtek?
Tápos pestiek
Rossz, de legalábbis népszerûtlen kormányzati ember lenne belõlem, mert dolgoztatnám az apparátust.
A magyar politika a fõvároshoz kötõdik. Ráadásul nagyon különbözik az országos és a helyi közélet. Más az elvi politizálás, és más megcsinálni egy deszegregációs programot, amikor oda kell menni az iskolába, és meg kell gyõzni szülõket, tantestületet. Rossz, de legalábbis népszerûtlen kormányzati ember lenne belõlem, mert dolgoztatnám az apparátust.

Miért, most nem dolgoznak?

Itt más a munkakultúra. Hódmezõvásárhelyen piaci alapon, szolgáltató cégként szerveztem meg a hivatalt, ugyanis nekünk magunknak kell elõteremtenünk kétezer ember munkabérét. A kollégáim sokat dolgoznak, és az átlagnál többet keresnek. Itt, a fõvárosi apparátusokban az átlagnál jobban keresnek az alkalmazottak, és nem kell sokat dolgozniuk. A kormányzat csúcsain, a minisztériumokban – rendszerektõl függetlenül - más a munkamorál, mint kellene. A pesti politikacsinálók körében sok a mellébeszélés, sok a lézengõ ritter. Furcsa ez nekem.

Elmondja ezt a fõnöknek is?
Gyakran.

És mi a reakció?

Egyetért. Én pedig megtanultam az elmúlt négy-öt hónapban, hogy a miniszterelnöknek rengeteg szempontot kell mérlegelnie a döntései elõtt.

Megosztja önnel ezeket a szempontokat?

Idõnként. Ha már türelmetlen vagyok.
Életút
Lázár János Hódmezõvásárhelyen született 1975. február 19-én. Érettségit a városi református gimnáziumban, jogi diplomát Szegeden szerzett.
1995-tõl jogi gyakornok a hódmezõvásárhelyi polgármesteri hivatalban, majd 1997-tõl Rapcsák András személyi titkára. A polgármester 2002-ben bekövetkezett halála óta õ a település elsõ embere.
A Fideszbe 2001-ben lép be, 2002-tõl országgyûlési képviselõ. 2006 és 2010 között a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke.
A 2010-es választásokat követõen õ lett a Fidesz frakcióvezetõje.
Nõs, két fia van.

Forrás: Link