Adjon az Isten!

Aki ismer az tudja, hogy nem félek õszintén és nagyon világosan, köntörfalazás nélkül elmondani vagy leírni bárkinek a véleményemet amikor azt szükségesnek tartom. Az írást választottam, hiszen "a szó elszáll"… Ezt a levelet ne értsd félre, inkább többször olvasd el és gondolkozz el sorain, mert nem bántó szándékkal vagy rosszindulatból írtam. Szubjektív meglátásaimat, magánvéleményemet, döntésemet és baráti figyelmeztetéseimet írtam le benne. És korántsem csak a saját ügyem miatt írtam, hanem azok érdekében is, akik még hisznek benned és a nemzeti oldalban! Õszinte vagyok és tisztában vagyok azzal, hogy ilyen õszintén csak kevesen mernék közölni veled a problémákat, magánvéleményüket. Levelem olvasása után a késõbbiekben, nyugodt körülmények között pedig ítéld majd meg, milyen emberekre, cselekedetekre lenne szüksége Hazánknak, Nemzetünknek és a Mozgalomnak.
Nem vagyok képes megérteni és emberileg elfogadni sem, hogy válaszra sem méltattál, mikor felajánlottam segítségemet, munkámat, részvételi szándékomat az Egyesületben és a Magyar Nemzeti Gárdában! Szerettem volna tájékoztatást kapni, illetve tudni szerettem volna feladataimat a belépéshez. Hiszen nem a szekér húzza a lovat, nem elõször belépünk valamibe, és utána tudjuk meg, tulajdonképpen mibe is és mit is kell majd csinálnunk, legalábbis normális embereknél ez nem így szokott történni. Ez a tájékoztatás és konzultáció egyébként kötelességed lett volna (olvasd csak el a néhai SzSzSz.-t), hiszen annak idején vezérkari tiszt voltam. Már kezdtem úgy-ahogy eltemetni június elejei jogos sértõdöttségemet az akkor is elmaradt tájékoztatás és egy szintén emberileg elfogadhatatlan eljárási mód miatt. Ezzel kapcsolatos emailemet véleményemmel és kifogásaimmal akkor azonnal megkaptad. Már-már elbizonytalanodtam helyzetértékelõ képességemben, megérzéseimben és megnyílvánulásom helyességében, mikor jött ez az újabb, immáron második méltatlanság. És ezzel a két esettel azt bizonyítottad, hogy munkámra, segítségemre nem tartasz igényt, nem tekintesz az általam közösnek vélt küzdelmünkben partnernek, nem vagy hajlandó még csak kommunikálni sem velem. Persze ehhez jogod van, de nekem is jogom van erre reagálni! Folyamatosan érkeztek hozzám az elmúlt hetek során keletrõl és nyugatról, az egész ország területérõl az aggasztóbbnál aggasztóbb információk. Rothadás, széthullás, igaztalan, rovott múltú bûnözõk és kétes elemek elõretörése, piedesztálra emelése. Önkényesen jársz el, elvársz és követelsz, ugyanakkor nem jutottál el odáig, hogy érezd és tisztában legyél vele: te is felelõsséggel tartozol és kötelezettségeidet be kell tartanod, hiszen egy személyben nem vagy egek és földek ura, egyeztetés nélkül nem döntheszt önállóan mindig és mindenkor. Kár, hogy ez így alakult, mert félek, mindent tévútra fogsz vinni. Tévutakra meg nem lépek. Távol áll tõlem a szándék, hogy fényezzem magam, de azért valamit én is le tudtam tenni az asztalra. Ne felejtsd el, hogy ezideig volt bajtársaimhoz hasonlóan csak és kizárólag áldozatokat vállaltam: kockáztattam a rendõri vegzálásokkor testi épségemet és személyi szabadságomat, a szabálysértési eljárások és bírósági tárgyalás miatt kockáztattam egzisztenciámat, feláldoztam szinte minden szabadidõmet, a büntetésekkel, rengeteg utazással, karitatív adományokkal jelentõsen áldoztam anyagiakban is, és ami a legborzasztóbb, még Családom fenyegetettségét is kénytelen voltam eltûrni! Te pedig öntelt, lekezelõ, elzárkózó és felfoghatatlan magatartásoddal idõnként azt az érzést keltetted, mintha eddigi áldozataim hiába valók lettek volna, hiszen tájékoztatni sem voltál képes közösen végzett dolgainkról, és felajánlásomat válaszra sem méltattad. De ezzel kapcsolatban vígasztal, hogy tökéletesen tudjuk mindketten, az áldozatok milyen ügy érdekében történtek. Hát ki vagy te? Honnan veszed magadnak a jogalapot, bátorságot ahhoz, hogy ezt tedd bárkivel is, nem kommunikálva, nem is válaszolva? Így bánsz mindenkivel, vagy csak engem próbáltál ilyen módon megalázni? Miért, mi az okod erre? Esetleg nem vagy tisztában azzal, hogy ez a viselkedési forma minek is minõsíthetõ? Próbálkozásod nem jött be, nem járt sikerrel. És harmadik ügy sem lesz már.
A következõképpen határoztam, melyet ugyan 2010. június 18-án délelõtt 10 órakor megírt és elküldött emailemben bejelentettem neked, de most mégegyszer leírom: Ilyen elõzmények után és körülmények között nem óhajtok a Nemzet, Haza, Család Polgári Egyesület és a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom tagja lenni, ezekbe nem lépek be, és tevékenységemet ezért azonnali hatállyal felfüggesztettem. Ahhoz világosan ismernem kellett volna a célokat, partnerséget és együttmûködést kellett volna tapasztalnom, illetve meg kellett volna bizonyosodnom a Mozgalom vezetõjének igaz voltáról. Hát én sem a balek, sem a hulladéktartóba dobható eszköz szerepét nem vagyok hajlandó betölteni pusztán a kedvedért. Légy korrekt, tartsd magad a médiák elõtt tett kijelentésedhez: bélyegezd meg magad és közöld a nyilvánossággal, hogy egy, a nemzeti radikális oldalon álló személyt nem hagytál dolgozni bár nagyon szeretett volna részt venni a közös munkában, és ezzel határozottan ártottál a nemzeti radikális oldalnak! S vajon hányan lehetnek még, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak? A közeljövõben úgyis kiderül! Hazánknak most nem erre a hõzöngésre, kínlódva vergõdésre van szüksége! Ez értelmetlen, politikailag alapvetõen hibás és nagyon veszélyes! De birkákat biztos fogsz találni hozzá, akik üres fejjel bégetve, önként és boldogan terelhetõk majd általad a vágóhídra. Útjaink itt szétválnak egymástól. Ugyanis nem veszek részt olyasmiben, amirõl tõled még csak egyetlen szóval sem kaptam tájékoztatást! Nem írok alá olyan belépési nyilatkozatot, melyben kijelentem, hogy megismertem és magamra nézve kötelezõnek tartom az egyesület alapszabályát, mikor a kérdéses alapszabályt sohasem láttam! Hazugságra akarsz kényszeríteni? Ne is kísérletezz! (Azokat pedig sajnálom, akiket belekényszerítettél a hazugságba, mert tudatlanok, félnek és gyengék. Tudatlanokra, gyávákra és gyengékre pedig nem lehet alapozni, és ami hazugságra épül, az törvényszerûen elbukik!) Nem fogadok el inkorrekt, megalázó szándékú vezetõt, aki még csak arra sem képes, hogy becsülettel és igaz módon kommunikáljon az õt segítõkkel!
A hazaszeretet, hazafiság nélküled és az általad vezetett Mozgalom nélkül is tökéletesen elképzelhetõ és megvalósítható. Sõt le kell írnom, hogy napjainkban igazából anélkül lehet érdemlegesen cselekedni! Évekkel a rég feloszlatott Magyar Gárda alakulását megelõzõen is ezt az utat jártam már. Hazámért, Nemzetemért többet fogok tudni tenni ha folytatom a munkát, amit a szívem, lelkem és igazságszeretetem diktál. Az emberek között élek, velük töltöm minden idõmet és látom, tudom mire van szükség. S Hazánk ügyeinek és az ezekkel kapcsolatos tennivalók megítélésében sem befolyásol semmilyen agymosás, elvakultság, átragasztott tömegpszichózis. Nem pozíciót hajhászok, nem akarok politikai karriert sem, és éppen ezért nem is vagyok kénytelen értelmetlenül és eszetlenül, ráadásul megalkuvóvá válva igába hajtani magam, szándékosan csúszni-mászni bárki vagy bármi elõtt! Nem fogok kicsinyesen pitizni, nyalni valakinek azért, hogy tehessem amit tennem kell. Röhej is lenne akkor az egész!
Igazából nem ismerem és értem már céljaidat, nincs tudomásom arról, milyen eszközök állnak rendelkezésedre és ezeket hogyan használod, nem látom mit építesz szervezetileg és strukturálisan, s nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy valóban igaz módon folyik még küzdelmed. Viszont jó ideje kifejezetten rossz érzéseim vannak, s a tapasztaltak csak növelik borulátásomat. S ez nem az én hibám. Vezetõként a te feladatod lett volna a tájékoztatás, iránymutatás. A székely rendtartás szerint minden ember egyenlõ. Nincs alább vagy fölébb való, legfeljebb csak a küzdelemben elõrébb való, a csatasorban elõl álló, azaz vezetõ. A vezetõtõl megköveteltetik, hogy igaz utat járjon, korrekt legyen és példát mutasson minden körülmények között, vele szemben a legmagasabbak az elvárások. Talán már a Magyarok Istene sem tudja kit vagy mit szolgálsz, minek vagy kiknek az eszköze vagy, s te magad sem látod mennyire torzzá, skizoiddá váltak cselekedeteid. Mitõl torzultál el? Kinek vagy minek a befolyása, irányítása alá kerültél? Elõre féltem ezt a Mozgalmat is! Mert mi is zajlik jelenleg? Elcsépelt és dögunalmas politikai frázisokat pufogtattok, filozófiátok aktuálpolitikai demagógiában merül ki, tényleges tevékenységetek a karitatív jellegûek kivételével nem más, mint cirkusz a plebsnek. Az egész kezd olyan lenni, mint ami ellen eredetileg nemrég még harcoltunk. Majd kiderül, mire lehet ezzel jutni. A Haza és a Nemzet érdekei véleményem szerint most nem ezt igényelnék, mert ez nem elõre mutató út, nem a bajokat orvosló gyógymód. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy egy jó vezetõ tisztában van azzal, hogy az emberei nélkül senki és semmi. Éppen ezért korrekten kell bánjon embereivel, s legfõképpen világosan kell megfogalmaznia egy igaz, harcra és küzdelemre méltó célt, különben emberei csalódnak benne és elfordulnak tõle. Harcolni meg olyankor kell, mikor a Haza érdekei ezt megkövetelik és a helyzet elkerülhetetlenül szükségessé teszi, nem pedig indokolatlanul, alkalmatlan helyzetben pusztán a balhé kedvéért összeugrani akár mindenkivel is! A nagy hadvezérek tulajdonságai közé tartozott a korrektség és tisztesség, s ezek nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy összetartást, egységet és lelkesedést tudtak fenntartani a cél elérése érdekében. Régi mondás, hogy a paraszt is megbecsüli a lovát, igahúzó barmát, hiszen azoktól függ a sorsa, megélhetésének alakulása. Nem vagy korrekt és ha ezen nem változtatsz, óhatatlanul keservesen fogod megtapasztalni, hova juttat ez téged és a jobb sorsra érdemes Mozgalmat. A nemzeti radikalizmust sokan összekapcsolják a Gárdával (bárminek is lesz késõbb elkeresztelve, bármilyen jelmez is lesz ráaggatva). Politikai baklövésként a lehetõ legalkalmatlanabb idõben kiáltottad ki a Nemzeti Gárda Mozgalmat, mely egyértelmûen a Gárda egyenes folytatása (nyugodj bele, a jog is így fog tekinteni rá). Ha ezt tévútra viszed, a teljes nemzeti radikalizmusnak mérhetetlenül fogsz ártani mindenki szemében, s a hatóságok hosszú-hosszú idõn keresztül rád és tevékenységedre hivatkozva fognak a földbe taposni, eltiporni, megsemmisíteni minden igaz, becsületes, jobbító szándékú nemzeti érzelmû megnyilvánulást.
Emberek vagyunk s ezáltal gyarlók. Senki sincsen bûn és hiba nélkül. Hiába hiszi bárki is, igazából nincsen bûnbocsánat csak megbánás. Léteznek jóvátehetetlen bûnök is, ilyet is szinte mindegyinkünk elkövetett már. De vigyázzunk, legyünk lelkiismeretesek és megfontoltak, szándékosan ne kövessünk el jóvátehetetlen bûnöket! Mert megítéltetünk és az idõk úgyis a megérdemelt helyre juttatnak bennünket. Mélyre kerültél és vigyázz, nehogy a hullámok összecsapjanak feletted!




Szebb jövõt!



Dr.Erményi Tibor egykori gárdista, volt vezérkari tiszt

Kelt Bonyhádon, 2010. június 18-án



Adjon az Isten!

Magyar és fõként SZÉKELY ember lévén nem bíróm a sutyorgást. A rothadás és a züllés már rég beférközött a MG-ba de bizzunk benne hogy a józan ész fog gyözni.

Teljesen egyet értek Dr.Erményi Tibor "egykori gárdista", volt vezérkari tiszt levelével, és ha még van egy fikarcnyi kis lehetõség a megtisztulásra akkor azt haladéktalanul meg kell tenni.

Csatolva van hozzám is eljútott bajtársunk levele, ezt mindenkinek el kell olvasnia nemcsak K.R.nek.

SZEBBET, JOBBAT!
Ernõ
-- -----------------------------------------------------------------


Jézus a zsidóknak
"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettõl fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja."
(János evangéliuma 8.44)
Krisztusibb embert! Mûveltebb országot! Életerõs népet! Önérzetes MAGYART!