Az Európai Tanács csütörtök éjszakába nyúlóan elfogadta a gazdaságirányítási reformokról készült jelentést és Berlin szorgalmazására megállapodott az EU-alapszerzõdés korlátozott módosításáról egy, az adósságcsõd által fenyegetett euróövezeti tagokat érintõ állandó válságkezelõ mechanizmus létrehozása céljából - írja a Bruxinfo.

Az Európai Unió vezetõi csütörtökön kezdõdött csúcstalálkozójukon jóváhagyták a Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök által vezetett munkacsoport jelentését a gazdaságirányítási reformokról, megnyitva az utat a jogalkotási folyamat elindulása elõtt, amelynek gyorsított eljárásban, 2011 közepére kell eredményt felmutatnia.

A jelentés elfogadásánál is nagyobb figyelem övezte ugyanakkor azt a kérdést, hogy szerzõdésmódosítással vagy anélkül fogadják el második szakaszban az egész gazdaságirányítási reform még egyetlen hiányzó láncszemét, egy olyan állandó válságkezelõ mechanizmus létrehozását, amely lehetõvé tenné az államcsõdbe jutott tagországok rendezett szanálását. Miként Herman Van Rompuy a péntek hajnali órákban sorra került sajtóértekezletén elmondta, valamennyi tagállam egyetértett azzal, hogy szükség van ilyen mechanizmusra, amely a jelenlegi, csak három évre szóló, 440 milliárd euró összegû pénzügyi eszközt váltaná fel.

(Ahogy arról korábban a Portfolio.hu-n arról írtunk, az EU-s csúcsot megelõzõen Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár külön francia-német paktumot kötött két céllal. Az egyik, hogy az eladósodott államokkal szembeni szankciók ne legyenek automatikusak, arról az EU-s tagállamok vezetõinek szavaznia kelljen. A másik, hogy az EU-s szerzõdésekbe foglaljanak bele válságkezelõ mechanizmust az euró védelme érdekében.)

Az állam- és kormányfõk ugyanakkor kezdeti szkepticizmusukat feladva arról is elvi megállapodást kötöttek, hogy az új mechanizmus létrehozására korlátozott mértékben módosítani fogják az uniós szerzõdést. Ez elvileg egy kormányközi konferencia összehívását jelentheti, nagyon szûk mandátummal, amit utólag ratifikálni kell majd minden tagállamban. Van Rompuy egy kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta, hogy nincs szó a Lisszaboni Szerzõdés megnyitásáról, ami sokak félelme szerint parttalan és végeláthatatlan vitákhoz vezethetett volna.

Az Európai Tanács a szerzõdésmódosítás elõkészítése céljából megbízta az Európai Bizottságot, hogy tisztázza az állandó válságkezelõ mechanizmus jellegét és tartalmi jegyeit, Van Rompuy elnököt pedig arra, hogy a feladat ismeretében a decemberi EU-csúcsra terjessze elõ a szerzõdésmódosítás konkrét forgatókönyvét. Az állam- és kormányfõk 2013. közepét szabták meg végsõ határidõként a szerzõdés módosítására, ekkor jár le ugyanis a három évre létrehozott átmeneti pénzügyi eszköz. Értelemszerûen a szöveg kitárgyalása rövidebb idõt venne igénybe, míg a tagállami ratifikációk hosszabb ideig is elhúzódhatnak. Egyelõre nem világos, hogy egyes tagállamokban referendumot is kell-e majd tartani. Az egyik jelölt, Írország esetében erre csak akkor van kötelezettség, ha a szerzõdés módosításával új jogköröket kell átadni az EU-nak.

Diplomaták szerint erre nem valószínû, hogy szükség lesz, ugyanis az állandó mechanizmus létrehozásának jogi alapja a Lisszaboni Szerzõdésnek az a vonatkozó cikke (122/2) lesz, amely "kivételes körülmények esetén" lehetõvé teszi tagállamok kisegítését. Emlékezetes, hogy a jelenlegi szerzõdéses keretek között államadósság átvállalására (bail-out) nincs törvényes lehetõség az euróövezeten belül.

Az Európai Tanács elnöke szerint a szerzõdésmódosítás mellett szóló legfõbb érv az, hogy egy ilyen, az euróövezet fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú mechanizmusnak szilárd alkotmányos alapokon kell nyugodnia minden tagállamban. Ez célzás arra, hogy Berlin azért ragaszkodott a szerzõdés módosításához, mert attól tartott, hogy különben a karlsruhei alkotmánybíróság elõtt nem állna meg a lábán egy ilyen mechanizmus.

Forrás: Link