Görögország múlt hétvégén az Európai Unió segítségét kérte, hogy megállítsa az ország területére érkezõ bevándorló-áradatot. A helyzet felmérése után a Frontex európai határõrizeti ügynökség egységei hamarosan megérkezhetnek a görög-török határra. Az uniós segítség azonban minden bizonnyal nem sokat változtat majd a mostani helyzeten, mivel az ügyben érintett másik fél, Törökország egyelõre nem szigorít.

A gazdasági és pénzügyi válság alatt nyögõ Görögország a múlt hétvégén arra kérte az Európai Uniót (EU), hogy azonnal küldjön a Frontex európai határõrizeti ügynökség gyors beavatkozású egységeibõl (RABIT) több csapatot is a görög-török szárazföldi határ egyik szakaszára, mivel a görög határrendészeti erõk nem tudnak megbirkózni a délkelet-európai uniós tagállamba érkezõ hatalmas számú illegális bevándorlóval. A 2007 óta készenléti állapotban lévõ RABIT egységeket most aktiválják elõször, jelentette be vasárnap az Európai Bizottság (EB). Az EU egészét tekintve idén jelentõsen csökkent az illegálisan belépõk száma, de a határátlépések koncentráltabbakká váltak: a nem legálisan az EU területére érkezettek 90 százaléka Görögország szárazföldi felén lépett be schengeni területre, mely súlyos terhet ró a hellén államra. A BBC tudósítása szerint a görög hatóságok 45 ezer illegális határátlépést regisztráltak az idei év elsõ felében. A helyzet különösen a kelet-trákiai Oresztiada városát övezõ majdnem 13 kilométeres határszakaszon drámai, itt naponta 350-en próbálnak meg bejutni Görögországba Törökország felõl.

Az ANA-MPA görög hírügynökség jelentése szerint Krisztosz Paputszisz antiterrorista és állampolgári jogok biztosításáért felelõs miniszter küldte el az EB-nek a levelet a görög kormány nevében, melyben a kérdés súlyosságára és szélesebb, európai mivoltára hívta fel a figyelmet és kérte az EU segítségét. Cecilia Malström, az EB belügyi biztosa szerint Görögország most hasznát láthatja a közös európai szolidaritásnak. „Azonnal aktiváltam a szükséges mechanizmusokat, hogy az összes érintett partnerrel megbeszéljük a részleteket a vészhelyzet legmegfelelõbb kezelése érdekében. Az illegális határátlépések száma a térségben elérte azt a számot, mellyel Görögország egyedül nem tud megbirkózni” – jelentette ki határozottan Malström. Az uniós biztos hozzátette, hogy a kialakult helyzet humanitárius oldala miatt kifejezetten aggódik.
Ilkka Laitinen, a Frontex vezetõje szerint egy csapatuk már úton is van, hogy felmérje a szituáció súlyosságát, és megtegye javaslatait a gyors beavatkozású egységek számát és technikai felszereltségét illetõen – tudósított a Kathimerini görög napilap. Az EB közlése szerint a RABIT egységek görög fennhatóság alatt mûködnek majd, magukkal vihetik fegyvereiket is, és egy meghatározott idõkereten belül lesznek alkalmazhatóak az idézett görög-török határszakaszon. Az ügynökség munkatársai saját egyenruhát is viselnek majd, ahogy az az idevágó szabályzatban megfogalmazásra került. Tove Ernst, az EB egyik szóvivõje elmondta, hogy a Frontex munkatársai ugyanolyan határõrizeti munkát végeznek majd, mind görög kollégáik, a telepítésükkel kapcsolatos részletek azonban még tisztázásra várnak. A Southeast European Times hírportál jelentése szerint a Frontex mellesleg nemrég nyitott irodát a görögországi Pireuszban, mely az EU egyik legnagyobb kikötõjének számít, hogy helyben próbáljon meg segítséget nyújtani a görög hatóságoknak. Az európai határõrizeti ügynökségnek ez az elsõ irodája varsói központján kívül.

A 11 milliós Görögország már hosszú évek óta komoly problémákkal küzd az illegális bevándorlást tekintve. Az egyes becslések szerint 1-1,2 millió fõsre felduzzadt görögországi illegális bevándorló közösség növekedése ugyanakkor tovább folytatódik, ám sokan csak tranzitországként tekintenek a délkelet-európai államra. A helyzet súlyosságát az EU már korábban felismerte, a Kosztasz Karamanlisz elõzõ görög kormányfõ által megkezdett folyamat eredményeképpen a Frontex útján járõrhajókkal és repülõgépekkel igyekeztek segíteni az illegális bevándorlás visszaszorítását az égei-tengeri görög szigetvilág területén.
A probléma drámai romlását az EU mellett már az ENSZ sem nézi tétlenül. Manfred Nowak, a világszervezet speciális megbízottja nemrég tett görögországi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy „nem szabad, hogy Görögország egyedül viselje az illegális bevándorlás problémáját, ez egy európai ügy”. Az ENSZ-megbízott szerint kritikus pontra jutott a görögországi befogadóállomások telítettsége, a rendõri és határrenderészeti erõk teljesítõképessége. Nowak hozzátette, hogy volt olyan, hogy az elfogott bevándorlókat „mocskos, túlzsúfolt” cellákba zárták, akár fél évre is. Nowak emellett felszólította a többi EU-tagállamot, hogy ne alkalmazzák a dublini egyezményt Görögország esetében, mivel az ottani táborokban már egyáltalán nincs hely. A 2003-ban elfogadott dublini egyezmény értelmében az uniós tagállamok a menekültstátuszért folyamodókat visszaküldhetik abba az államba, ahol elõször az EU területére léptek, hogy ott bírálják el kérelmüket. Görögország eközben hatalmas hátralékot halmazott fel a menekültstátuszért folyamodók kérvényeinek elbírálását tekintve is: idén augusztusban 52 ezer kérelem feküldt még a hatóságok asztalain.

A probléma megoldásának kulcsa ugyanakkor nagyobb részben nem Görögország és az EU, hanem Törökország kezében van. A két kontinensen átívelõ, uniós tagjelölt muszlim állam átjáróháza a harmadik országból érkezõ bevándorlóknak, akik Görögországon keresztül Nyugat-Európa, és a jobb megélhetés és életszínvonal reménye felé vennék az irányt. A török hatóságok az utóbbi években több esetben is szemet hunytak az illegális bevándorlók törökországi beáramlása és tevékenykedése felett, az égei-tenger menti kikötõkben „bevándorlónegyedek” is kialakultak, ahová a török rendõri erõk sok esetben be sem mertek menni. Az égei-tengeri ellenõrzés viszonylagos megszigorodásával azonban az illegális bevándorlás volumene a görög-török szárazföldi határon szökött fel. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt hétvégén Athénban járt, ahol a Hürriyet török napilap tudósítása szerint megígérte görög kollégájának, Jéorjiosz Papandreunak, hogy nagyobb mértékben mûködnek majd együtt a görög kormánnyal az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. A kooperációnak azonban ára van: Erdogan cserébe azt várja el Papandreutól, hogy segítsen a török állampolgárokra vonatkozó uniós vízumszabályok könnyítésében.
A görög és török kormány közti együttmûködés kialakulása nem fog egyhamar létrejönni, ha egyáltalán létrejön, az illegális bevándorlás problémája azonban egyre nyomasztóbb a görög határrégiókban. A Frontex – minden valószínûség szerint nem nagy volumenû – beavatkozása ugyanakkor csak tüneti kezelés, a kérdés átfogóbb kezeléséhez Törökország szorosabb bevonására is szükség van, nem is beszélve a távolabbi, „küldõ országok” kormányaival való egyeztetésekrõl. Az illegális bevándorlók meg addig is tovább szenvedhetnek az emberi lakhatásra alkalmatlan táborokban és befogadóállomásokon – ezekbõl csak kilenc (!) található az uniós tagállamban –, a görög rendészeti erõk pedig folytathatják szélmalomharcukat az újabb és újabb beáramló embertömegekkel szemben.

Forrás: Link