Vasárnap óta tart Manmohan Szingh indiai miniszterelnök kelet-ázsiai útja, amely szombaton ér véget Hanoiban. Elsõ állomásán, Tokióban Kan Naotóval megállapodtak a kereskedelem bõvítésében, aláírták a gazdasági partnerségrõl szóló egyezményt, miközben szóba került Kína szerepe is. Ezután Malajziában is fontos gazdasági egyezséget kötött és a hét végén Kínával is igyekezett dûlõre jutni.

Október 24-én Tokióban kezdõdött el Manmohan Szingh indiai miniszterelnök kelet-ázsiai útja. A háromnapos látogatás után kedden utazott tovább Malajziába, csütörtökön pedig zárásként Vietnamba érkezett, hogy részt vegyen az India-ASEAN és a Kelet-ázsiai Csúcson. Emellett Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai vezetõvel is sor került egy háromnegyed órás találkozóra. A körút szombaton Hanoiban ér véget, számos kisebb sikerrel.

Egyeznek India és Japán érdekei
Az indiai miniszterelnök kormányzati tisztviselõkbõl, valamint az üzleti élet vezetõibõl álló kíséretével elsõnek Japánba látogatott, ahol Szingh Kan Naotóval kormányfõvel, a gazdasági és a politikai szféra vezetõivel találkozott, valamint a császár és császárné is fogadta õt és feleségét. A két miniszterelnök között bilaterális, regionális és globális témák is szóba kerültek és megállapították, hogy számos téren egyeznek az érdekeik. Megerõsítették, hogy egyaránt támogatják a Kelet-ázsiai Csúcsot, mint nyitott, átlátható, teljes körû és elõretekintõ fórumot, amelynek célja elõremozdítani a globális normák, az univerzálisan elismert értékek érvényesülését, valamint a béke és prosperitás megvalósulását a térségben. Mindketten üdvözölték az ASEAN külügyminisztereinek közelmúltbeli azon döntését, hogy meghívják az Egyesült Államokat és Oroszországot társult tagnak a Kelet-ázsiai Csúcsra.
A két ország közös aggodalmáról, Kínáról is szó esett és a vélemények egyeztek azon a téren, hogy Kína növekedésének békésnek kell lennie és ez nagy odafigyelést igényel. Jelenleg mind India, mind Japán viszonya feszült az egyre öntudatosabb Pekinggel. Újdelhi azért neheztel szomszédjára, mert Kína az utóbbi idõben megerõsíteni igyekszik a pozícióit Dzsammu és Kasmírban, továbbá egyre erõteljesebben követelõzik Arunácsal Pradés tartomány vitatott hovatartozású részével kapcsolatban. Tokió és Peking között pedig a Szenkaku-Tiaojü-szigetek körüli huzavona okoz komoly nézeteltéréseket. Ezért bár a Japán és Kína közti kereskedelem gyorsan nõtt az utóbbi években, Tokió jelenleg más államokkal keres szorosabb kapcsolatot. 2003 óta pedig India a japán pénzügyi segélyek legnagyobb fogadója.

Gazdasági és kereskedelmi elõrelépések
A megbeszélés eredményeként a polgári nukleáris megállapodás megtárgyalásának felgyorsításában és a Kelet-ázsiai Átfogó Gazdasági Együttmûködési Egyezmény megerõsítésében állapodtak meg. Ez utóbbi alapján a két ország közti kereskedelem sokkal nyitottabbá válhat, hiszen az adókat 94%-kal fogják csökkenteni a következõ évtized során. A két miniszterelnök széleskörûen fejleszteni kívánja India és Japán kapcsolatát politikai, gazdasági és biztonsági téren egyaránt, hogy új szintre léphessen a stratégiai partnerségük. Az indiai miniszterelnök szerint Japán útja történelmi eredménnyel járt, a két ország közti stratégiai és globális együttmûködés válhat Ázsiában és a világon is a béke a prosperitás és stabilitás garanciájává.
Hétfõn a két ország aláírta a gazdasági partnerségi egyezményt, amellyel a köztük lévõ kereskedelmet kívánják növelni. A japán és indiai hivatalnokok jelenleg is vizsgálják annak módját, hogyan lehetne megnyitni a dél-ázsiai ország piacait a távol-keleti állam vállalatai elõtt, amik profitálhatnának az alacsony adóból, olcsó munkaerõbõl és az óriási felvevõpiacból adódó lehetõségekbõl. Cserébe pedig Újdelhi hasznot húzhat a beáramló külföldi befektetésekbõl és infrastrukturális fejlesztésekbõl. Japán és India a vízum-procedúra megkönnyebbítésében is megállapodott. A késõbbiekben további egyeztetéseket fognak tartani a korábban aláírt védelmi ás biztonsági keretegyezmény bõvítésérõl.

Erõsödik a gazdasági és védelmi együttmûködés Malajziával is
Malajziában Szingh szintén három napot töltött el és itt ez idõ alatt sikerült az úttörõnek számító Átfogó Gazdasági Együttmûködési Egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat lezárniuk. Az Egyezményt 2011. január 31-ig fogják aláírni és július elsejével lép majd életbe. Eszerint a jelenlegi 10,5 milliárd dollár értékû kereskedelmet 2015-re 15 milliárd dollár értékûre fogják növelni. Szingh kollégájával, Nadzsib Tun Razakkal a katonai együttmûködés, a tengeri biztonság, a terrorizmus, a felsõoktatás és a vízum kérdését is szóba ejtették, valamint a szorosabb együttmûködés mellett döntöttek többek között a védelem és a szénhidrogének felhasználásával kapcsolatban. Összesen hat paktum született különbözõ területeken, mint a tudomány, a technológia, az IT és az egészségügy. Szingh és Nadzsib a stratégiai partnerség kereteiben is megállapodott és lefektették a két ország közti kapcsolat jövõbeni bõvítésének menetrendjét a politikai, az üzleti élet és az egyszerû emberek szintjén is.

A világ elég nagy Kína és India számára
A Hanoiban kezdõdõ Kelet-ázsiai Csúcs melletti kétoldalú találkozón egyeztetett Ven Csia-pao és Manmohan Szingh. A kínai kormányfõ annak a véleményének adott hangot, hogy a világ elég nagy mind Kína mind India fejlõdésének és szerinte erõsíteniük kell a két ország kapcsolatát. A találkozón a vízumkérdés és a gazdasági együttmûködés lehetõségei is szóba kerültek. Indiát aggasztja, hogy Peking augusztus végén nem adott vízumot az egyik kasmíri indiai katonai vezetõnek, míg Kína azt állítja, változatlan a kasmíriak megítélése vízumkérdésekben. Újdelhi attól tart, hogy a szerintük átalakult kínai hozzáállás azt jelenti, a szomszéd nem kíván tovább semleges maradni Kasmír vitájában. A megbeszélésen egyeztetések történtek arra vonatkozóan, hogy Ven még ebben az évben Indiába látogasson. Az indiai miniszterelnök nagy lelkesedéssel fogadta kínai kollégája ezen javaslatát, hiszen a két ország közti ilyen magas szintû megbeszélés igen ritka és a várhatóan decemberi út során több fontos kérdésre találhatnak majd esetlegesen választ.

Forrás: Link