De hová tûnt Szetei, a személy-ügyes szakállamtitkári merülõ-forraló(ja)?

Hivatali ciklusának elsõ felében az amerikai államfõ eddig már több homoszexualitását nyíltan vállaló személyt nevezett ki, mint bármely más amerikai elnök az ország történelmében.
Az Egyesült Államok elsõ fekete elnökeként Barack Obama igyekszik sokszínûvé varázsolni a kormányzat szolgálatában álló köztisztviselõk táborát, például azzal, hogy egyre több meleget ültet fontos pozíciókba.

Ez a tendencia is azt mutatja, hogy kezd megvalósulni az a régóta áhított amerikai eszmény, melynek alapja: nem az számít, ki vagy, hanem, hogy miként végzed a munkád. Ezzel a mottóval az amerikai társadalom jelentõs része is egyetért. Egy felmérés szerint a lakosság 70 százaléka ellenzi a hadsereg tagjainak verbuválására vonatkozó, még érvényben lévõ gyakorlatot, azaz azt, hogy a homoszexuálisok csak akkor szolgálhatnak katonaként, ha nem vallják meg nemi irányultságukat. Bár ezt a törvényt a minap egy szövetségi bíró döntése nyomán, miszerint a jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztették, ez még nem jelent biztosítékot a diszkrimináció tényleges megszûnésére.
Obama már több ízben ígéretet tett arra, hogy elnöki ciklusának végéig eltörölteti az általa is igazságtalannak tartott törvényt, a melegjogi aktivisták azonban kifogásolják ezen lépés megtételének halogatását. Másrészt viszont elégedettséggel tölti el õket, hogy az afroamerikai elnök már mintegy 150 homoszexuálist nevezett ki különbözõ fontos pozíciókba - többek között diplomáciai képviselet élére, bizottsági tagnak, állami ügynökség vezetõjének vagy épp a Fehér Ház munkatársának -, és ezen a téren már most túltesz Bill Clintonon, aki két elnöki mandátuma alatt összesen 140 köztudottan homoszexuális közszolgát helyezett különbözõ posztokra. Annak idején még heves vitákat vont maga után egy-egy meleg mivoltát nyíltan vállaló személy kinevezése. 1993-ban például óriási vihart kavart az, hogy Clinton a lakásügyi és városfejlesztési minisztérium helyettes vezetõjének az azonos nemûek iránti vonzalmát bevalló Roberta Achtenberget választotta, aki a melegek közül elsõként töltött be ilyen magas pozíciót. Bár Achtenberget egy republikánus szenátor egyenesen "harcos szélsõségesnek" nevezte, kinevezését végül jóváhagyták, és ezzel, mondhatni, egy új korszak vette kezdetét a meleg társadalomban. Az idõk változását jelzi, hogy a mostani kinevezettek között már alig-alig volt, aki mássága miatt vitát keltett volna.
A Human Rights Campaign nevû, a homoszexuálisok jogait védõ csoport bízik benne, hogy Obama elõbb-utóbb képviseltjeik közül választ majd maga mellé minisztert, tovább erõsítve ezáltal társadalmi elfogadottságukat. Erre a lépésre ugyan még nem került sor, az azonban mindenképp említésre méltó, hogy a közel 2 millió szövetségi dolgozót felügyelõ személyzeti hivatal élére az amerikai elnök a másságát nyíltan vállaló John Berry-t állította. A jelenleg komoly befolyással bíró, Obama által kinevezett meleg alkalmazottak sorát még bõven lehet folytatni: nyíltan beszél homoszexualitásáról például a Fehér Ház környezetminõségi ügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke és az Export-Import Bank vezetõje is.
Shin Inouye, a Fehér Ház egyik szóvivõje megerõsítette, hogy soha nem volt még ennyi homoszexuális az amerikai közélet posztjain, és kiemelte: "Obama büszke arra, hogy kinevezéseivel is tükrözi az amerikai társadalom sokszínûségét."
(MTI)

Forrás: Link