(Nem ám, de még az I. VH sem!)
2010. november 1-én Dmitrij Medvegyev, orosz elnök, elsõként a szovjet és az orosz vezetõk közül, hivatalos látogatást tett a Kuril-szigetcsoport legdélebbi csücskét képzõ Kunasiron. Japán másnap visszahívta moszkvai nagykövetét.

A Kuril-szigetek a történelem során gyakorta cseréltek gazdát, a szigetcsoport több mint két évszázada vitatott terület. 1855-ben kötötte meg Oroszország és Japán a Simodai-szerzõdést, melynek értelmében a négy legdélebbi sziget (Iturup, Sikotan, Kabomai és Kunasir) Japán kormányzás alá került, a másik 52 Oroszországnál maradt, míg Szahalin közös kormányzás alá került. 1875-ben a Szentpétervári-szerzõdés már az összes Kuril-sziget Japánhoz került és 1905-ben, miután vereséget mértek a mély válságban leledzõ cári Oroszországra, a császári erõk elfoglalták Szahalin jelentõs részét is. A II. Világháború végén viszont a Vörös hadseregnek sikerült elfoglalnia az egész szigetcsoportot a háborúban totális vereséget szenvedett Japántól. 1945 óta rendezetlen a négy legdélebbi sziget helyzete, így a két fél békeszerzõdést sem kötött – a II. Világháború, papíron, a mai napig nem ért véget.
A déli Kuril-szigetek ilyen módon a „befagyott konfliktusok” sorát gazdagította: tabu téma, amelyrõl egyik oldalon sem szívesen beszélnek, mivel potenciális konfliktusforrás. Nem csoda, hogy 65 éven keresztül, se szovjet, se orosz vezetõ nem tette be a lábát a szigetekre. A déli területek megtartása mégis létfontosságúnak tûnik sok szempontból: az orosz csendes-óceáni flotta innen tud kihajózni a szabad vizekre és nem elhanyagolható a szigetek gazdasági potenciálja sem. Fontos megjegyezni, hogy Oroszországban, a rengeteg áldozatot követelõ, II. Világháború megnyerése a mai napig az egyik legfontosabb eseménynek számít: a déli Kuril-szigetek ennek a gyõzelemnek egyfajta jelképei. Megtartásuk azonban azért is fontos, mert a különbözõ szeparatista mozgalmak valószínûleg felerõsödnének, ha Japán megkapná a négy déli szigetet. Az utóbbi években számos japán vezetõ „illegitim megszállásnak” minõsítette Oroszország fennhatóságát a – japán terminológiával élve - „északi területek” felett.


Dmitrij Medvegyev az Oroszország-ASEAN-csúcson való részvétele és vietnámi látogatását követõen érkezett Kunasirra, a legdélebbi szigetre ahol három és fél órát töltött. Kan Naoto, japán miniszterelnök hétfõn kiadott nyilatkozatában utalt rá, hogy „mivel Japán azon az állásponton van, hogy a szigetek hozzá tartoznak, az orosz elnök döntése igen sajnálatos számunkra”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint azonban „az orosz elnök saját maga dönti el, hova utazik országán belül”. Medvegyev látogatása során fényképeket csinált, megkóstolta a helyi kaviárt és ígéreteket tett a szigetek gazdaságának fejlesztésére is. Egyes elemzõk szerint az orosz elnök látogatásának inkább belpolitikai okai vannak: az Amerikai Egyesült Államokkal egyre szorosabbá váló kapcsolatok, a NATO-hoz való közeledés sok orosz állampolgárban kételyeket ébreszthet a liberálisnak mondott Medvegyev hazafiságában. Más szakértõk arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz államfõ esetleg egy második ciklus reményében kívánja tovább növelni a népszerûségét kuril-szigeteki látogatásával. A Levada Center legújabb közvélemény kutatása szerint az orosz elnököt a lakosság 76%-a támogatja, így már csak 1%-al kevésbé népszerû mint miniszterelnöke, Vlagyimir Putyin.
Érdekes megemlíteni, hogy Medvegyev Kunasir-szigetén való tartózkodása alkalmával, amely egyfajta erõdemonstrációként is felfogható, sem feledkezett meg a „twitter-diplomácia” használatáról (saját maga készítette képeket „posztolt ki”), illetve modernizációs terveinek hangsúlyozásáról. Az orosz elnök valószínûleg tudatosan ötvözi a „hard power” és a „soft power” eszköztárát.

Az orosz-japán kapcsolatok azonban igen hûvössé váltak. Jelenleg csupán diplomáciai következményei vannak: Japán kedden ideiglenesen visszahívta moszkvai nagykövetét. Medvegyevnek november 13-14-én, az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés) konferenciáján lesz lehetõsége találkozni Naoto Kannal. „A jelenlegi helyzet ezt bizonytalanná teszi” – nyilatkozta kedden a japán miniszterelnök.
Link