Attól eltekintve, hogy errõl írunk már régóta, jó, hogy most kezd ébredezni, csak azt felejti el, hogy neki és kis csapatának már lõttek. A szél fúj nélküle is, sõt. Nagy átrendezõdés mi?

Orbán Viktor a hat év szünet után elõször összehívott Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén világpolitikai dimenziókba helyezte kormánya döntéseit. A nyugati civilizáció vezetõ ereje szertefoszlik, jön fel a kelet, az ipari forradalom óta nem bolydult fel így a világ rendje.

A nagy átrendezõdés különleges lehetõség Orbán szerint, és ennek kihasználáshoz szokatlan lépések kellenek. Figyelmeztetett, hogy nem szabad visszahõkölni a szokatlan válaszoktól.
A Máért pénteki ülésén Orbán Viktor világtörténelmi kontextusba helyezte kormánya ténykedését. Miután méltatta, hogy hat év szünet után újra összehívta a kormány a határon túli magyar szervezetek találkozóját, mondandója nagyobb részét a világpolitikai helyzet elemzésének, és ezen keresztül saját politikájának magyarázatának szentelte.

Új erõ születik
Orbán Viktor szerint a világ hatalmas változáson megy most keresztül. Az ipari forradalom idején kialakult eltolódások most érvényüket vesztik, idézett az IMF tanulmányaiból. Ez azt jelenti, hogy India és Kína, illetve más feltörekvõ térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század elõtt is betöltöttek. Orbán emlékeztetett, hogy a technológiai ismeretek nyugati koncentrációja eltolta az arányokat, és a nyugati civilizáció hatalmas elõnyre tett szert. A globalizáció azonban megnyitotta e tudást a világ többi része elõtt is, és ezzel a nyugat elveszti vezetõ erejét.
„Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – mondta a miniszterelnök. Vagyis Magyarországot a nyugati civilizáció részének tekinti továbbra is, ám aki nem számol az aktuális trendekkel, az hajótörést szenved.
Orbán szerint a világ hatalmi átrendezõdése egy nagy lehetõség Magyarország elõtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek. A magyar miniszterelnök szerint példátlan elõny, hogy Magyarország kormánya Európában egyedülálló többséggel rendelkezik, így képes lehet a gyors válaszokra, vagyis alkotmányos változtatásokra is.

Bátornak kell lenni
„A pénzügyi és egyéb válságok azt üzenik, hogy az egyetlen kiút a dolgok bátor átalakítása” – mondta. Ezért figyelmeztetett, hogy most nem szabad megijedni és elbizonytalanodni. Magyarország az új világrendben elsõként fürkészhet ki új ösvényeket.
Nem kell bevárnunk, amíg a többiek kipróbálják az új módszereket, mondta, utalva például a bankadóra, amiben Magyarországot követi most Nagy-Britannia és Ausztria is.

Furcsának tûnhet, de indokolt
„Minden, most furcsának tûnõ intézkedés indokolt a jövõ szempontjából, és a nyugati kultúrkör más területein is elõ fognak jönni hasonló lépések” – mondta. Orbán szerint a következõ egy év döntõ jelentõségû lesz, hogy az országnak sikerül-e új pozíciókat felvennie az új világrendben.

„A magyar lelki alkat hajlamos arra, hogy minden akadályt és dilemmát és szokatlanságot veszélyként értelmezzen, és elhárító magatartással reagáljon. Közben ami a világban zajlik, az nagy lehetõség, és ennek kihasználása szokatlan válaszokhoz vezethet” - fogalmazott.

Az egész régióban gondolkodik
A kormányfõ szerint nem csupán Magyarország szempontjai fontosak e változások közepette, hanem egész Közép-Európának közös választ kell adnia a kihívásra. Ezért ment hivatalba lépése után elsõként Varsóba, és ezért tartja fontosnak minden vita ellenére a szoros együttmûködést Szlovákiával. A gazdaságin túl akár szorosabb katonai együttmûködést is kilátásba helyezett a térség többi országával. Magyarország speciális küldetésének tartja, hogy az ország törõdjön a régió szempontjaival.

Új világpolitikai rendszer jön
Orbán Viktor szerint már most verseny van az EU tagállamai között a feltörekvõ térségek felé nyitásban. A magyar miniszterelnök meggyõzõdése, hogy a jövõben átalakulnak a külpolitikai kapcsolatok, és elsõsorban a gazdasági, pragmatikus szempontok lesznek fontosak. Az ideológiai, civilizációs, vallási vagy katonai szempontok viszont háttérbe szorulnak a szövetségkötésekkor.

Bibó Istvánt idézve két veszélyt említett: „A magyarság fejlõdésének, a közös nemzeti gondolat legnagyobb gátja a hamis realisták szembenállása a túlfeszült lényeglátókkal”. Orbán szerint mindkét veszélyes gondolkodás jelen van a magyar politikában, de a hamis realisták most a veszélyesebbek, Õk azok, akik szerint nem itthon dõl el az ország sorsa, hanem külsõ tényezõktõl, például a tõzsdéktõl vagy a Gazprom csapjaitól függ. Ezt önfelmentõ gondolkodásnak nevezte, amiben nincs jövõ.
Orbán jelezte, hogy ilyen történelmi idõkben különösen nagy a vezetõk felelõssége.

Gyógyulás
A nemzetpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a 2004-es népszavazás idején az akkori kormány kampánya a határon túli magyarok kettõs állampolgárságával szemben beteges politika volt, de örül, hogy a beteg képes a gyógyulásra. A gyógyulásra az utal, hogy az ellenzéki képviselõk többsége is megszavazta 2010-ben a kettõs állampolgárságról szóló törvényt. Orbán Viktor szerint csak akkor maradhat nagy nemzet a magyar, ha megõrzi egységét.

Forrás:Link