Hiába utazott Karlovy Varyba Schmitt Pál köztársasági elnök, aki néhány üres ígéreten kívül csupán a cseh fürdõváros szépségének örülhetett a Visegrádi Négyek csúcstalálkozójának két napja alatt. A legfontosabb bejelentés egyértelmûen Schmitt szlovákiai meghívása volt, de a nyelvtörvény és a kettõs állampolgárság ügyében nem sikerült elõrelépni a szlovákokat képviselõ Ivan Gasparoviccsal.

Bár a mostani találkozó nagyszerû lehetõséget kínált az államfõknek arra, hogy megtekintsék Karlovy Vary fürdõvárosát, nagy eredményt egyetlen megfigyelõ sem várt a megbeszélésektõl. Persze örömteli, hogy Schmitt, Klaus, Gasparovic és Komorowski egyetértenek a V4-es együttmûködés szorosabbá tételében, de Klaus és Gasparovic szájából valahogy furcsán hangzanak a magyarokat dicsérõ szavak.
Mióta Robert Fico ellenzékbe szorult és Ján Slota is kiesett a pozsonyi kormányból, Ivan Gasparovicra hárult a feladat, hogy továbbvigye a magyarellenesség lángját a pozsonyi közjogi méltóságok szûk körében. Az elnök igazán kitett magáért az utóbbi idõben: ellenezte a szlovák állampolgársági törvény magyarokra is hátrányos módosításainak visszavonását; többször is megvádolta a magyar kormányt, hogy folyamatosan keresztbe tesz északi szomszédjának; vagy éppen a Benes-dekrétumok mellett állt ki teljes mellszélességgel.

Persze lehet, hogy az elmúlt három hónapban Gasparovic felülvizsgálta korábbi nézeteit, de ennek azért nem adunk nagy esélyt. Ezt látszik alátámasztani Schmitt és Gasparovic tegnap esti megbeszélése is, ahol csupán a magyar politikus „közeljövõben tervezett” szlovákiai látogatásáról sikerült megállapodni. Bízzunk benne, hogy ezzel az alkalommal nem fogják visszafordítani a magyar köztársasági elnököt a szlovák határról. Schmitt sajtóértesülések szerint felhozta az államnyelv-törvény és a kettõs állampolgárság kérdését is a találkozón, de ebben – nem túl nagy meglepetésre – „nem volt egyetértés” a két partner között.
Václav Klaus sem mondható kifejezetten magyarbarát politikusnak. A prágai elnöki palota morcos ura az utóbbi idõben a magyar Trianon-emléktörvény kritikájával és a kettõs állampolgárságról szóló törvény miatti aggodalmával vetette észre magát a hazai sajtóban. Klaus szlovák kollégájához hasonlóan szintén megkérdõjelezhetetlennek tartja a benesi rendeleteket, melyeket akár még Németországgal szemben is hajlandó megvédeni, sõt kiharcolta, hogy Csehország felmentést kapjon az EU Alapjogi Chartájának aláírása alól, amely – az õ sajátos jogértelmezésében – megnyitná az utat a szudétanémetek (és az egykori Csehszlovákiában élt magyarok) elkobzott földjeinek visszajuttatásához.
„Lengyel-magyar két jó barát” – tartja a mindkét országban jól ismert mondás, de ha megkérdeznénk Komorowski elnököt, a veterán politikus nem biztos, hogy osztaná a régi bölcsességet. A hosszú évek óta legsótlanabbnak és legkevésbé karizmatikusnak tartott lengyel államfõ ugyanis inkább Berlin és Párizs felé emeli tekintetét, amikor a külpolitikáról gondolkodik dolgozószobájának magányában. De ne legyünk rosszindulatúak, az is lehet, hogy sajátos munkamegosztás van a lengyel elnök és a miniszterelnök között, Donald Tusk ugyanis komolyan veszi a közép-európai együttmûködést.
Nekünk, magyaroknak az a szerencsénk, hogy a valóban fontos visegrádi kérdések nem itt, hanem a kormányfõk között dõlnek el. A négy elnök közül kettõ meglehetõsen csekély politikai autunómiával rendelkezik, a másik kettõ pedig inkább beszólásaival, mint konstruktív javaslataival szokta észrevetetni magát. A Visegrádi Négyek az utóbbi idõben, különösen a 2009-2010-es magyar elnökség alatt örvendetesen megerõsödtek, ami már Nicolas Sarkozy figyelmét is felkeltette.
Igazán kedves gesztus volt a cseh elnöki hivatal részérõl, hogy kétnapos rendezvényt szervezett az államfõk számára, de az eredmények alapján elég lett volna egy sajtótájékoztatót tartani a prágai repülõtér business-várójában. Bizonyára fontos volt az elnökök közötti személyes jó viszony megteremtése is, de valószínûleg nem Schmitt Pál lesz az, aki megszeretteti a magyarokat Klaussal és Gasparoviccal. Ennek ellenére reméljük, hogy Schmitt elnök úr élvezte az Imperial Hotel süppedõs szõnyegeit, a híres Karlovy Vary gyógyfürdõket, a gyöngyözõ cseh sört és a gõzölgõ knédlit, na meg az város méltán világhírû termékét, a Becherovkát. Váljék kedves egészségére!

Forrás: Link