Tíz milliárd Celsius-fokon izzó tûzgolyók keringtek a hadronütköztetõben.

Új hõmérsékleti rekordot értek el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjében (LHC) Svájcban - jelentette be a kísérletet végzõ tudósok egyike.

A fizikusoknak sikerült a Nap középpontjában lévõ hõmérsékletnél egymilliószor magasabbat elõidézni az ólom-atommagokkal végzett kísérlet során. A "mini-õsrobbanásként" jellemzett kísérletben tíz milliárd Celsius-fokon izzó tûzgolyók keringtek a hadronütköztetõben.
Ez "a legnagyobb hõmérséklet és sûrûség, amelyet kísérlet során valaha sikerült elérni" - monda David Evans, aki az LHC nagyenergiájú ion-ütközések tanulmányozására készült Alice-detektorán dolgozik. A "mini-õsrobbanástól" a tudósok azt remélik, bepillantást nyerhetnek az univerzum születése utáni másodpercek töredékeibe.

"Le vagyunk nyûgözve a sikertõl" - monda Evans. "Nagyon örülök annak, hogy egy szeletét kutathatom annak, amibõl a világegyetem a születése utáni másodperc milliomod részében állt" - fûzte hozzá.

A nagy hadronütköztetõvel folyó kísérlet a hét végén lépett új szakaszba, most már hidrogén protonja helyett ólomatomokat keringetnek benne. "Ilyen hõmérsékleten még az atommagot felépítõ protonok és a neutronok is megolvadnak" - magyarázta Evans. A kísérlet során forró, sûrû "leves" jött létre kvarkokból és gluonokból, a protonok és a neutronok építõköveibõl. Ettõl a kvark-gluon-plazmától remélik azt a tudósok, hogy többet megtudhatnak az erõs kölcsönhatásról, a természet alapvetõ kölcsönhatásainak egyikérõl, amely összetartja az atommagot.

Forrás: Link