Milyen hatóságok, de Soros-tósztoló, cigányfajvédõ? A tények ne zavarjanak, s zsidó kormány nem magyar, ezt fogd fel!

A romákra potenciális elkövetõként tekintenek a rendõrök, potenciális áldozatként alig kapnak figyelmet.
„Itt az idõ a rasszista indítékok kivizsgálására”, szólította fel „Erõszakos támadások a romák ellen Magyarországon" címû jelentésében az Amnesty International a magyar hatóságokat, amelyek képtelenek felismerni a rasszista indíttatású támadásokat és képtelenek megvédeni a veszélyeztetett közösségeket.

Pedig a romák – túlzottan is – a rendõrség látókörében vannak, ám a szervek leginkább potenciális elkövetõként tekintenek rájuk, potenciális áldozatokként alig kapnak figyelmet. És amikor valódi áldozatokká válnak, nem jutnak hozzá az õket törvény szerint megilletõ támogatásokhoz és információkhoz (azért a jogszabályokon is lenne mit módosítani).

Ami a társadalmi környezetet illeti, a magyarországi romákat súlyosan érinti a szegénység -hétszer nagyobb arányban, mint a nem romákat. Marginalizáltak, az oktatáshoz, lakhatáshoz valamint a foglalkoztatáshoz való hozzáférésük súlyosan korlátozott, e területeken hátrányosan megkülönböztetés éri õket. A roma gyerekeket gyakran sújtja szegregáció, gyakran külön roma osztályokban és iskolákban helyezik el õket, néha pedig szellemi fogyatékos gyerekek számára létesített speciális iskolákban. Becslések szerint a romák körében 70 százalékos a munkanélküliség, ez a nemzeti átlag több mint hétszerese.

Félnek jelenteni
Emlékeztetõül: 2008 januárja és 2009 augusztusa között Molotov-koktélokkal, lõfegyverekkel támadtak roma célpontokra – az akcióknak összesen hat halálos áldozata volt. A gyilkosságokban odaveszett egy negyvenes éveiben járó pár, egy idõs férfi, egy apa és négy éves kisfia, valamint egy egyedülálló anya tizenhárom éves lányával együtt. A gyûlöletre uszítás és a rasszista alapú bûncselekmény a magyar törvények alapján is büntetendõ. Ám az Amnesty International úgy találta, hogy meglehetõsen kevés a rasszista indíttatásból elkövetett támadásokról szóló vádirat (és az ezek alapján hozott ítélet), legalábbis a nem-kormányzati szervezetek által készített, hasonló támadásokról szóló jelentések számához viszonyítva.

A magyar rendõrség szerint 2008-2009-ben összesen 18 rasszista támadás történt roma közösségek ellen. A nem-kormányzati szervezetek ugyanakkor az említett két év alatt 42 ilyen támadást regisztráltak. Az Amnesty International szerint az eltérés egyik oka, hogy az áldozatok- gyakran félelembõl- nem jelentik be a hatóságoknak az összes gyûlölet-bûncselekményt, illetve a másik ok az, hogy a rendõrök és az ügyészek gyakran nem veszik figyelembe a támadások rasszista szándékát. Ez utóbbi egyébként az egyik legsúlyosabb hiányosság a jelentés szerint. Nicola Duckwort, a szervezet európai illetve közép-ázsiai programigazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy a rasszista indítékból elkövetett bûncselekmények rögzítésének, kivizsgálásának, üldözésének és megbüntetésének, valamint az áldozatok számára történõ jóvátétel biztosításának elmulasztása a magyarországi roma közösség cserbenhagyását jelenti.

Nem segítenek feldolgozni a traumát
Az áldozatokkal foglalkozó tanulmányok megállapították, hogy a gyûlölet-bûncselekmények elszenvedõi intenzív kiszolgáltatottságot és dühöt éreznek, valamint depresszióssá válnak. A romák elleni támadás sorozat félelmet teremtett a roma közösségekben: az érintett városokban és falvakban készített interjúk során a roma közösség tagjai azt nyilatkozták a szervezetnek, hogy nem érzik magukat biztonságban. Hiányzik a támogatás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illetõen, és a gyûlölet-bûncselekmények áldozatai a törvényi rendelkezések ellenére sem nem kapnak megfelelõ jóvátételt. Ahogy jogi, szociális és pszichológiai segítségre sem számíthatnak, gyakran még az eljárás pontos helyzetérõl sem tájékoztatják õket.

A gyilkos szemébe akar nézni
A sajtótájékoztatón felszólalt egy édesapa is, aki a fiát, illetve unokáját veszítette el. Azt mondta: nem tudnak semmit, semmirõl nem tájékoztatják õket. Bár van egy szemtanújuk, aki állítja, öt embert látott a gyilkosság éjszakáján, a nyomozó szerveket úgy tûnik, nem érdekli az információ. A férfi a tájékoztató után újságíróknak elmondta, a két fiát már úgysem hozhatja vissza semmi, de szeretne egyszer a gyilkosuk szemébe nézni.

Macskaürülék az ajtó elõtt
A jelentés további problémaként határozza meg, hogy a Büntetõtörvénykönyvben az aljas indokkal elkövetett bûncselekmények mellett nem említik meg külön a rasszista indíttatást. Az ügyészek sem részesülnek gyakorlati képzésben a rasszista bûncselekményekkel kapcsolatban, és nem foglalkoznak kellõképpen az áldozat etnikai hovatartozásával. Erre egy roma család példáját is olvashatjuk a jelentésben: egy civil szervezettõl kapott információk szerint a cigány família egy többlakásos társasházban lakott, amihez a szomszédokkal közös kert tartozott. 2008-ban az egyik szomszéd állítólag többször zaklatta õket cigány származásuk miatt. A gyerekeket ez megviselte, féltek elhagyni a lakást. A szomszéd állítólag „koszos cigányoknak” nevezte õket, macskaürüléket helyezett a bejárati ajtajuk elé, egyszer pedig fizikailag is rátámadt a férjre és nekilökte egy üvegablaknak, a férj súlyos sérüléseket szenvedett.

Az incidens után a család feljelentette a szomszédot zaklatásért, és hivatalos eljárás indult az ügyben. A rendõrség hamar lezárta a vizsgálatot, mondván, hogy nem lehet megállapítani bûncselekmény elkövetését. Az áldozatok jogi képviselõje panaszt nyújtott be a határozat ellen, és arra kérte az ügyészséget, hogy rendelje el a nyomozás folytatását. A jogi képviselõ emellett arra is rámutatott, hogy a rendõrség teljesen figyelmen kívül hagyta a tettek mögött rejlõ indítékot, és egyáltalán nem vizsgálta a rasszista motiváció lehetõségét. Az ügyészség elutasította az erre vonatkozó kérelmet, mivel az ügyész szerint a szomszéd cselekedetének oka nem az áldozatok etnikai származása volt, hanem a szomszédok közötti vitából származó ellenségeskedés.

Az uniós elnökség esélyt teremthet a változásra
A most bemutatott jelentést a szervezet eljutatta a magyar hatóságokhoz, a héten pedig több találkozóra is sor került, többek között a Parlament Emberi Jogi Bizottságával, valamint az Igazságügyi Minisztériummal. A szervezet szerint biztató lehetõség, hogy 2011 januárjától Magyarország tölti be az Európai Uniós soros elnöki tisztségét, ennek keretében pedig a magyar kormánynak lehetõsége lesz rá, hogy prioritások közé kerüljön a romák integrációja.

Korábban egyébként az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértõi is keményen elítélték Magyarországot országértékelõ jelentésükben. A Tanács 18 szakértõje megállapította, hogy a jelentõs roma kisebbséget nagyon széles körû társadalmi elõítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja. A jelentés szerint a magyarok is elismerték, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni. Nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplõk, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részérõl is, a rendõrség pedig folyamatosan rosszul bánik velük.

(atv.hu / Prókai Eszter)

Forrás: Link