"Hiábavaló erõfeszítés" az ír kormány részérõl az államháztartási kiadások drasztikus lefaragása mivel az ír bankrendszer veszteségpótlásának költségei "úgyis elsüllyesztik" az ír gazdaságot - vélekedett az egyik legnevesebb ír közgazdasági elemzõ, akinek komoly feltûnést keltõ írása nyomán kedden újból rekordközeli szintekre emelkedett Londonban az ír adósságtörlesztés-kockázat árazása.
Morgan Kelly, a dublini University College egyetem gazdaságtan-professzora a The Irish Times címû vezetõ ír napilap által közölt hosszas elemzésében azt írta: az ír kormány 15 milliárd eurós kiadáscsökkentési tervek felett "agonizál", ám ez is eltörpül a bankrendszer veszteségeinek 70 milliárd eurós várható számlája mellett.

"Mi értelme átrendezni a fedélzeti nyugágyakat, amikor a bankveszteségek jéghegye úgyis elsüllyeszt bennünket?" - kérdezi írásában a professzor, alig burkoltan a Titanic katasztrófájához mérve Írország általa valószínûsített sorsát. A neves közgazdasági szakértõ hozzáteszi: az ír állam gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel kötelezettségei messze magasabbak annál, amit reálisan bármiféle módon vissza lehetne fizetni.

Nagyon veszélyes folyamatok indulhatnak el
A közgazdász szerint "Írország temetése két okból késik". Az egyik az, hogy a kormány - elõre megsejtve, hogy "kitessékelik a kötvénypiacról" - néhány hónapja jelentõs készpénztartalékot képzett, így újévig még mûködõképes maradhat, mielõtt kifut a pénzbõl. A másik ok az, hogy - elkerülendõ egy újabb "görög stílusú felfordulást" - az euróövezeti jegybank (EKB) "szép csendben" közbelépett, vészfinanszírozást nyújtva az ír bankoknak, hogy talpon tartsa õket, "amíg el nem dönti, hogy a továbbiakban mit tegyen". A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzõi keddi helyzetértékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az EKB nem kezd agresszív mennyiségi enyhítésbe, a következõ néhány hétben "nagyon negatív" piaci dinamikák indulhatnak el az euróövezetben, és az Írországot sújtó bizalomvesztésnek komoly következményei lesznek az ír szuverén és magánszektorbeli kockázat befektetõi megítélésére.
A ház szerint az EU/IMF-együttmûködéssel létrehozott európai pénzügyi stabilitási keretet (EFSF) bármikor igénybe lehet venni, és ez lélegzetvételnyi idõt engedhet a perifériális euróövezeti tagállamoknak, azonban a segítségkérés idõpontja és a folyósítás között hat hét is eltelhet, ami "rázós idõszaknak" bizonyulhat. Tekintettel arra, hogy Írország és Portugália adósságának 80 százaléka van külföldi befektetõk kezén, potenciálisan "óriási" eladási nyomás is kialakulhat. Ráadásul - ahogy Görögország esetében is látható volt - ez az eladási nyomás a mentõprogram jóváhagyása után is igen jelentõs maradhat, így az EKB a következõ hetekben agresszív intervencióra kényszerülhet.

Ördögi körbe került Európa?
Az ír állampapírok kereskedése egy elég egyszerû képlet szerint zajlik az elmúlt hónapokban, mindenki ismeri, aki emlékszik rá, hogy Görögország hogyan jutott el tavasszal a technikailag államcsõdöt jelentõ EU-IMF megállapodásig - írja Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzõje a Facebookon. Amikor tavasszal összeomlott a görög állampapír- és bankközi hitelpiac, és megroggyant a többi periférikus eurózóna-tag állampapír- és bankközi hitelpiaca is, az érintett országok bankrendszerét az Európai Központi Bank likviditási mentõöve tartotta életben.
Azaz miközben a német kormány igyekezett a lehetõ legnagyobb nyomást gyakorolni a bajba került országokra, ezáltal kikényszerítve belõlük a költségvetési fegyelmet, a német kormány által nem ellenõrizhetõ Európai Központi Bank csendben megtett mindent ennek a nyomásnak a csökkentése érdekében. A május eleji mentõcsomagban aztán az IMF mellett európai költségvetési pénzeket is bevetettek az európai pénzügyi rendszer összeomlásának megelõzése érdekében, de a mentõcsomag tulajdonképpen csak egy ígéret volt, viszont hiteles, és átütõ erejû volumenre vonatkozó ígéret. Az európai periféria állampapírhozamainak valódi konszolidációját lényegében az Európai Központi Bank állampapírvásárlásaival érték el a problémás európai országokban. Írországban azonban az eredetileg szándékolt kis volumenû vásárlások helyett mostanra az Európai Központi Bank az egyetlen vevõ az állampapírpiacon.
A Concorde elemzõje szerint a német kormány növekvõ dühe érthetõ: õk mindent megtesznek az EU fiskális fegyelmének helyreállítása, pontosabban szólva megteremtése érdekében, tervezik az ehhez szükséges mechanizmusokat, eközben pedig az összes tagállam érdekeit megjelenítõ, névleg független közös európai monetáris hatóság a kötvényvásárlásokkal két kézzel tömi a pénzt a megfegyelmezendõ országok zsebébe. Az eladósodott, és magas hiánnyal mûködõ kormányok és a piac között ott áll az ECB egyre gyorsabban zakatoló pénznyomdája, és ez felbátorítja a kormányokat a német fegyelmezõ törekvésekkel szemben.
A német politikusok emiatt az elmúlt egy-két hétben azt kommunikálták, hogy a kötvényeseknek is szerepet kell vállalniuk az adósság-konszolidációban, vagyis tudomásul kell venniük, hogy nem kapják vissza az összes kölcsönadott pénzüket. Ez viszont a piacon csak olaj a tûzre: ha a periféria veszélyesnek gondolt kötvényeinek legfõbb garantõre, Németország arról beszél, hogy teljes körû garanciáról szó sem lehet, akkor nem csoda, hogy mindenki szabadulni igyekszik az érintett papíroktól, tovább lökve felfelé az amúgy is gyorsan emelkedõ hozamokat. Az egyetlen vevõ ilyen körülmények között tehát az Európai Központi Bank, ettõl a németek még dühösebbek lesznek, még keményebbeket mondanak, ettõl a piac még jobban megijed, ettõl a hozamok még jobban elszállnak... ördögi kör ez. Írország így aligha kerülheti a görög típusú, azaz az IMF bevonásával megalkotott mentõcsomagot – állapítja meg a Concorde elemzõje.

32 százalékra is ugorhat az ír deficit
A szeptember végén megjelent hírek szerint az ír költségvetés idei hiánya a GDP 32 százalékára emelkedhet, miközben az államadósság év végére a GDP 100 százaléka fölé ugorhat. Az ír állam eddig 33 milliárd euróval segítette meg a bankokat, amely összeg a legújabb elemzések szerint legalább 45 milliárd euróra, a pesszimista szcenárió szerint pedig akár 50 milliárd euróra is emelkedhet a mentõakció végére. Az ír állam eredetileg 2014-re vállalta a 3 százalékos költségvetési hiánycél teljesítését, de ahogy most állnak a dolgok, meglepõ lenne, ha a kormány takarékossági törekvéseit siker koronázná.
Múlt pénteken soha nem látott szintre, 606 bázispont környékére emelkedett az ír államadósság-törlesztési kockázat biztosítási felára (CDS), az ír költségvetési helyzettel kapcsolatos befektetõi aggodalmak erõsödése miatt (hétfõn folytatódott a krízis, kedden már valamivel alacsonyabban 570 bázisponton állt meg az árazás).

Így méri a kockázatot a piac
A 606 bázispontos ír CDS-árazás azt jelenti, hogy az ír állam törlesztésképtelenné válásának kockázata elleni biztosítás éves díja 606 ezer euró minden 10 millió euró ír államadósság után ötéves futamidõre (ez több mint a kétszerese a jelenlegi magyar CDS-díjszabásnak). A CDS-ügyletek árazása azt jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst: minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplõk az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának távlati rizikóját. Ez a CDS-árszint Írország esetében arra vall, hogy az adósságpiac hozzávetõleg 41 százalékos halmozott valószínûséggel árazza Írország nem fizetõvé válását ötévi távlatban Görögország esetében ez a jelzõszám 860 bázispont körüli CDS-árral 52 százalékon állt pénteken (ezzel a világ második legkockázatosabb adós országa volt Venezuela után, de a legmagasabb kockázatú államadósok tízes globális listájára Portugália és Írország is felkerült).
Pénteken - Írországot követve - a görög, a spanyol, a portugál és az olasz CDS-árazások is jelentõsen emelkedtek, bár Spanyolországot és Olaszországot a díjszabások alapján a piac nem ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a többi gyenge adósság- és államháztartási helyzetû euróövezeti tagországot. Az olasz és a spanyol CDS-árazás 10-12 bázispontos drágulással 190, illetve 245 bázispont körül járt, Portugália CDS-tranzakcióinak díja ugyanakkor 452, a görög CDS-ügyleteké 860 bázispont közelében mozgott. Németország CDS-díjszabása eközben 36 bázispont volt, vagyis Görögország e mércén több mint hússzor kockázatosabb államadós, mint Németország.

beküldte Lica