A Ben Bernanke vezetett Fed döntését kemény kritikával illették a nyílt levelüket a Wall Street Journal és a New York Times hasábjain publikáló szakértõk. A Fed nyíltpiaci tanácsának halvány többsége által támogatott programot, amellyel újabb 600 milliárd dollárt pumpálnak az amerikai bankszektorba - növelve a rendszer likviditását és biztosítva a lendületet a recesszióból épp kilábaló, s a gödör szélén megtorpanó amerikai gazdaság számára - a piacok gyorsan múló lelkesedéssel fogadták, a szakmai recepciója azonban zömmel negatív volt (utóbbiról itt és itt olvashat bõvebben). Az elsõsorban republikánus körökben forgó megmondóemberek hétfõn közölt nyílt levele szerint a QE2-ként aposztrofált eszközvásárlási programot felül kell vizsgálni, s ami még fontosabb, addig is fel kell függeszteni.

Az Ivy League egyetemeken tanító professzorok, nagynevû befektetõk mellett a Bush- és Reagan-adminisztrációk gazdasági és pénzügyi tanácsadói által is aláírt levél szerint a Fed november elejétõl érvényben lévõ akcióterve a jelenlegi körülmények között szükségtelennek látszik, annak folytatása nem ajánlott. A szakértõk szerint a Fed tervei nem váltják majd be a hozzájuk fûzött reményt, s a foglalkoztatás helyett csak az inflációt növelik, miközben kockáztatják a dollár nagyarányú leértékelõdését. (A gazdaságélénkítõ keserû pirula szükségességét a Fed szakértõi épp a növekvõ deflációs veszéllyel és a zéró-kamatszint okozta likviditási csapdával indokolták. Errõl bõvebben itt olvashat.)

A Bernanke politikáját kritizálók szerint újabb eszközvásárlási program helyett adóreformra, a pénzügyi rendszer felügyeletének szigorítására, valamint a központi kiadások felülvizsgálatára kellene építeni a gazdaságélénkítést. A Fed lépésével nemcsak függetlenségét kockázatja - jegyzik meg a republikánusok -, de megalapozott, növekedést serkentõ gazdaságpolitika helyett egyszerûen beéri pénznyomtatással. A szakértõk úgy vélik, a QE2-program csak hátráltatja a monetáris politika normalizálását, ahelyett hogy felgyorsítaná azt. Az eszközvásárlási program amellett, hogy indokolatlan inflációs nyomást gerjeszt, csak tovább fokozza a pénzügyi rendszer aránytalanságait - olvasható a levélben.

A Fed ellen indított republikánus támadással párhuzamosan a Fed nyíltpiaci tanácsának élére elõször Reagan idejében megválasztott Alan Greenspan is újabb veszélyekre figyelmeztetett. A Fed korábbi elnöke szerint a zûrzavaros idõknek koránt sincs vége, újabb válság rajzolódik ki Amerikában, ezúttal az államkötvények piacán. Greenspan szerint az USA rohamtempóban gyarapodó államadósság-állománya hamarosan olyan méreteket ölt, amely már elriasztja a befektetõket, rohamosan drágítva ezzel az adósság finanszírozását, újabb támadási felületet kínálva a kormányzati gazdaságpolitika által már most is meggyengített dolláron.

A volt Fed-elnök véleményével mindeddig kisebbségben volt, hiszen a legtöbben azzal számoltak, hogy az állam által felhalmozott, eddig mintegy 1300 milliárd dolláros adósságállomány a következõ fél évtizedben még gond nélkül növelhetõ. A költségvetési bizottság most készülõ, december elsején nyilvánosságra kerülõ - részleteiben már most is ismert - tanulmánya szerint mindez hiú ábránd, hiszen még a gazdaság dinamikus növekedése esetén sem oldható meg további beavatkozások nélkül a deficit problémája - a GDP legalább 5 százalékos növekedésére volna szükség ahhoz, hogy a megszorítások legalább részben elkerülhetõk legyenek.

A bizottság szerint a 2020-ra 4 ezer milliárd dollárra prognosztizált központi hiány mérséklése érdekében komoly adóátalakításokra és a központi kiadások felülvizsgálatára lesz szükség, amelyet azonban a demokraták mereven elutasítanak. A jelenlegi katonai kiadások, szövetségi munkaerõpiaci programok és egyéb szociális juttatások fenntartása mellett könnyen meglehet, hogy a befektetõk - ahogy az eurózóna peremországai esetében is tették - gyorsan hátat fordítanak az amerikai kötvénypiacnak. Ez, ahogy a spanyol, görög, portugál és ír példán jól láttuk, a piaci finanszírozás rohamos drágulásához, végsõ soron pedig kétfenekû recesszióhoz vezet Greenspan szerint.
Link