Még mindig lakhatatlan Devecser és Kolontár a múlt hónapban bekövetkezett ökokatasztrófa után. Az alábbi írást, amely összefoglalja a helyben élõk aggályait és követeléseit, egy nyugdíjas devecseri pedagógus vetette papírra.

Bizonyára értesült a világsajtó is a 2010. október 4-én történt ajkai
vörösiszap-tározó átszakadásáról. Az alumíniumgyártás, a timföldelõállítás melléktermékeként keletkezett anyag, az erõs lúgtartalmú vörösiszap (itt 13-as pH-jú volt) elöntötte a 800 lakosú Kolontárt, az 5000 lakosú Devecsert és befolyt Somlóvásárhely település 15 portájára is. Majd a gyilkos iszap 25-30 km sávban lefolyt a Torna-patak medrében és völgyében egészen Veszprémgalsáig. Az ökokatasztrófa következményeként 10 ember meghalt, 150 sebesültet kórházban ápoltak lúgmarta sebekkel. Ezen felül még legalább 150-200 ember megsérült a menekülésben vagy a mentési munkálatok következtében, akiket a háziorvosok láttak el, ill. saját maguk kezelték - a fõként lábaikon keletkezett - sebeiket.

Ez a számszerû mérlege a külsõ sérüléseknek Kolontár, Devecser településeken. Az iszapömlés után 42 nappal, a felmérések szerint Kolontáron 35, Devecserben - a település családi házainak közel egynegyedét - 270 házat kell lebontani statikai okok, a házalap sérülése miatt. A családok elvesztették házaikat, legtöbb helyen az ingóságaikat, féltve õrzött famíliáris emlékeiket is.

Az iszapkatasztrófa azonban nemcsak direkt, hanem indirekt károsultakat is érinti, hiszen az épen maradt házaktól is 10, 50, 100, vagy éppen 500 méterre van a települést körülvevõ vegyi anyag, a vörösiszap. S nem is mindenhonnan szándékoznak eltakarítani, pedig ott van a völgyekben, a réteken, a mezõgazdaságilag mûvelt földeken, beterített 1100 ha területet. S itt kell élni az egészségkárosító környezetben az embereknek. Nem lehet 24 órán át maszkban és védõszemüvegben lenni.

Sok ember szeme begyullad, esetleg véres nyálkát fúj az orrából, nehezebben
lélegzik a levegõben lévõ káros anyagoktól. A hatóságoktól egy teljes hónap elteltével sem kapnak hivatalos mérési eredményeket, s csak késve, általában 2 nap késéssel kapják meg a mért eredményeket, még akkor is, ha az elérte a tájékoztatási vagy akár a riasztási határértéket. (Pl: nov. 2. és 3-án 114,0 ill. 105,0 mikrogram/köbméter volt, s más napokon is magas értéket mutatott).

Csak olyan semmitmondó mondatokat hallunk, hogy "a szálló por mennyisége nem éri el a tájékoztatási határértéket". A kormányszóvivõ a sajtótájékoztatón a következõt mondta: "a devecseri levegõ nem szennyezettebb, mint Budapest forgalmas utcáinak szennyezettsége." Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. A térségben élõ emberek, mivel Mal Zrt., ill. a régi timföldgyár, üveggyár, az ajkai kórház dolgozói is voltak, tudják, hogy évtizedekben az ólomüveg gyártás melléktermékét, a kórházi veszélyes hulladékokat is a "kitört" tározóba (is) hordták.

Még olyan információt is suttog a lakosság, hogy külföldrõl is befogadtak veszélyes hulladékot a tározóba. Mindezek mellett az érintett, veszélyeztetett lakosság a mai napig nem kapott felvilágosítást arról, hogy miféle anyagok vannak a vörösiszapban, ill. milyen károsodás elkerülésére kell figyelnie, és miként a veszélyeztett területen élõknek. A településen poszton lévõ rendõrök, a kármentésben résztvevõk, így a lakosság sem visel maszkot. Nincs megszervezve a napi min. 1 db, minõségben megfelelõ (FFP3D) maszk kiosztása a lakosságnak. A jelenlegi kárelhárítási stratégia: elhallgatni, nem közölni az (igaz) információkat. Mindegy, hogy az ott élõ emberek egészsége mennyire sérül. Az egészségkárosodás úgysem azonnal jelentkezik legtöbbször. Lelkük rajta!!!

E demokrácia és emberellenes magatartás ellen emeljük fel szavunkat és tájékoztatjuk a széles közvéleményt. Egyben követeljük a lakosság teljes kártalanítását, mind a direkt és indirekt károsultak esetében is, hogy mielõbb elhagyhassák az egészségre veszélyes zónát. Követeljük a 20 éve üzemeltetõ cég felelõsségvállalását anyagi tekintetben a veszélynek kitett lakosság felé. Mindkét település élhetelen a laikus, józan ész szerint is. Isten legyen irgalmas a bûnösöknek, ha a vétlen lakosságot nem költöztetik el az elárasztott területrõl egészséges, élhetõ környezetbe. A kártalanítás a következõ lépés lehetne csak.

Devecser városka lakossága.

Link