A dollár után jüanban és rubelben is folyhat a kereskedelem Oroszország és Kína között a héten aláírt megállapodás nyomán. A felek ettõl az amerikai fizetõeszköz szerepének csökkenését várják. Wen Jiabao kínai kormányfõ a héten Oroszországban tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal és Dmitrij Medvegyev elnökkel.
A két ország valutájáról levett korlátozás – amely a két fél közötti, 1992-es kereskedelmi megállapodásban szerepelt – nem új kezdeményezés.

2007-ben már született egy errõl szóló keretmegállapodás, amely nyomán Putyin egy évvel késõbb ismét felvetette a dollárról való áttérést, ám kevés eredménnyel. 2009-ben a 40 milliárd dolláros áruforgalom egy százaléka köttetett rubelben vagy jüanban.
Az idén 50 milliárdig duzzadó forgalomban azonban nagyobb lehet a két valuta részaránya, miután a múlt héten a kínai tõzsdén megindulhatott a rubelben folytatott kereskedés, decemberben pedig már az orosz tõzsdén is lehet jüanban üzleteket kötni. (A kezdeti árfolyam 1:4,7-hez, ami a jüan-rubel kurzus dolláron keresztüli átváltásának felel meg.)
Ám a dollár súlya egyelõre aligha csökken: a kormányfõk közös keddi sajtótájékoztatóján Putyin bejelentette, hogy a közös üzleti projektekre az orosz Szberbank és a kínai Export-Import Bank közös alapot hoz létre – kétmilliárd dollár értékben.
Hasonlóképp dollárban folyik az alkudozás a földgázról, amelyet 2014-tõl Moszkva évi 70 milliárd köbméteres tételben szállítana, feltéve, hogy jövõ nyárig sikerül megegyezni.

Forrás: Link