Bejelentkezés
A fenyegetések ellenére sem áll le a WikiLeaks
Az évtized legnagyobb botránya: jön a folytatás
Július végén robbant a WikiLeaks-botrány, amikor is a kiszivárogtató portál több mint 70 ezer titkos katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra, melyek az afganisztáni háború 2004 és 2009 között lezajlott eseményeit tárják immár a világ elé. Azonban még nem teljes az adatbázis, ugyanis 15 ezer dokumentum tartalmát még homály fedi. Úgy tûnik, hogy az amerikai kormány éles ellenzése süket fülekre talált, a WikiLeaks egy hónapon belül elérhetõvé kívánja tenni a fent említett jelentéseket.
Julian Assange által vezetett WikiLeaks tovább kívánja folytatni az afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos katonai jelentések kiszivárogtatását. Nagyjából 15 ezer dokumentum van még a csoport birtokában, melyet nyilvánosságra kívánnak hozni. A Pentagon több alkalommal, legutóbb csütörtökön emelte fel a hangját az ügyben, úgy vélik a fennmaradó jelentések közzététele még nagyobb veszélybe sodorná a szövetséges haderõt, afgán támogatóikat és a civil lakosságot.
Robert Gates védelmi miniszter egy interjúban arról számolt be, hogy a jelentésekben több olyan afgán személy neve is szerepel, akik a szövetséges haderõnek dolgoztak. Ez a hiba igen súlyos következményekkel járhat: nem csak az afgán informátorok, de családjaik is a tálib felkelõk célpontjává válhatnak. A miniszter hozzátette, hogy még nem hallott olyan halálesetrõl, mely a dokumentumokkal hozható összefüggésbe. Azonban a hadsereg tudomására jutott, hogy a tálibok és az al-Kaida is át kívánja vizsgálni a WikiLeaks adatbázisát.
Az amerikai kormány mellett több Afganisztánban is tevékenykedõ emberi jogi csoport és a párizsi székhelyû Riporterek Határok Nélkül (RSF) újságíró-szervezet is bírálta a WikiLeaks munkásságát, meggondolatlansággal vádolták a portált.
Assange nem fél a Pentagontól
Julian Assange az AP hírügynökségnek adott szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy szervezetüket nem félemlítheti meg sem a Pentagon, sem bármely más csoport, folytatni kívánják a dokumentumok óvatos és körültekintõ kiadását. Jelenleg is zajlik a fennmaradó anyag átvizsgálása, nagyjából a folyamat felénél járnak, céljuk, hogy kiszûrjék azokat az adatokat, melyek nyilvánosságra hozatala kockázatos lenne. Assarge a sajtószabadságra hivatkozva utasította vissza a Pentagon kérését arra vonatkozóan, hogy adják át a kormánynak a jelentéseket és ne tegyék közzé a maradék anyagot.
A WikiLeaks atyja arról is beszélt nyilatkozatában, hogy eddig még egy ország sem tett lépéseket a honlap leállítása érdekében, azonban növekvõ titkosszolgálati érdeklõdéssel kell számolniuk. Ausztráliában és az Egyesült Királyságban vizsgálatnak vetették alá a szervezetet, valamint másfél héttel ezelõtt pár órára õrizetbe vették egyik önkéntesüket, amikor megérkezett az Egyesült Államokban, errõl az incidensrõl nem jutott több információ a birtokukba.
Forrás: Link
Július végén robbant a WikiLeaks-botrány, amikor is a kiszivárogtató portál több mint 70 ezer titkos katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra, melyek az afganisztáni háború 2004 és 2009 között lezajlott eseményeit tárják immár a világ elé. Azonban még nem teljes az adatbázis, ugyanis 15 ezer dokumentum tartalmát még homály fedi. Úgy tûnik, hogy az amerikai kormány éles ellenzése süket fülekre talált, a WikiLeaks egy hónapon belül elérhetõvé kívánja tenni a fent említett jelentéseket.
Julian Assange által vezetett WikiLeaks tovább kívánja folytatni az afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos katonai jelentések kiszivárogtatását. Nagyjából 15 ezer dokumentum van még a csoport birtokában, melyet nyilvánosságra kívánnak hozni. A Pentagon több alkalommal, legutóbb csütörtökön emelte fel a hangját az ügyben, úgy vélik a fennmaradó jelentések közzététele még nagyobb veszélybe sodorná a szövetséges haderõt, afgán támogatóikat és a civil lakosságot.
Robert Gates védelmi miniszter egy interjúban arról számolt be, hogy a jelentésekben több olyan afgán személy neve is szerepel, akik a szövetséges haderõnek dolgoztak. Ez a hiba igen súlyos következményekkel járhat: nem csak az afgán informátorok, de családjaik is a tálib felkelõk célpontjává válhatnak. A miniszter hozzátette, hogy még nem hallott olyan halálesetrõl, mely a dokumentumokkal hozható összefüggésbe. Azonban a hadsereg tudomására jutott, hogy a tálibok és az al-Kaida is át kívánja vizsgálni a WikiLeaks adatbázisát.
Az amerikai kormány mellett több Afganisztánban is tevékenykedõ emberi jogi csoport és a párizsi székhelyû Riporterek Határok Nélkül (RSF) újságíró-szervezet is bírálta a WikiLeaks munkásságát, meggondolatlansággal vádolták a portált.
Assange nem fél a Pentagontól
Julian Assange az AP hírügynökségnek adott szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy szervezetüket nem félemlítheti meg sem a Pentagon, sem bármely más csoport, folytatni kívánják a dokumentumok óvatos és körültekintõ kiadását. Jelenleg is zajlik a fennmaradó anyag átvizsgálása, nagyjából a folyamat felénél járnak, céljuk, hogy kiszûrjék azokat az adatokat, melyek nyilvánosságra hozatala kockázatos lenne. Assarge a sajtószabadságra hivatkozva utasította vissza a Pentagon kérését arra vonatkozóan, hogy adják át a kormánynak a jelentéseket és ne tegyék közzé a maradék anyagot.
A WikiLeaks atyja arról is beszélt nyilatkozatában, hogy eddig még egy ország sem tett lépéseket a honlap leállítása érdekében, azonban növekvõ titkosszolgálati érdeklõdéssel kell számolniuk. Ausztráliában és az Egyesült Királyságban vizsgálatnak vetették alá a szervezetet, valamint másfél héttel ezelõtt pár órára õrizetbe vették egyik önkéntesüket, amikor megérkezett az Egyesült Államokban, errõl az incidensrõl nem jutott több információ a birtokukba.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. August 15. 23:36:10
- 2010. August 16. 08:12:13