Gyerekek, hogy is van az a "cigányországos" történet? Úgy látom, hogy nem is oly badarság az elképzelés.
Jelentõsen növekedni fog a romák jelenléte a következõ két évtizedben Hargita megyében – derült ki abból a tanulmányból, amelyet Hargita megye tanácsának megrendelésére készített Kiss Tamás és Csata István kolozsvári szociológus.

Az alacsony születési ráta, valamint az elvándorlás miatt elõreláthatólag 2032-re 15 százalékkal csökken a székelyföldi Hargita megye népessége, és megváltozik a megye eddigi demográfiai összetétele is – írja hétfõi számában a Krónika címû kolozsvári napilap a két szociológus által készített tanulmányra hivatkozva.

A megyében a következõ bõ 20 évben a roma lakosság számaránya 85 százalékkal növekszik majd, miközben a magyar és román lakosság népességaránya 16-17 százalékkal csökkenni fog. Ez a megye egyes vidékeinek „elcigányosodásához” fog vezetni – állapítja meg Kiss Tamás és Csata István.

A felmérés szerint Hargita megye népessége a legutóbbi, 2002-es népszámlálási adatokban szereplõ 326 ezer fõvel szemben 2032-re 293 ezer fõre csökken. A magyar lakosság részaránya a 2002-ben mért 80,3 százalékról 75 százalékra, a románok lélekszáma a korábbi 14-ról 12,9 százalékra csökken, ezzel szemben a romák száma a korábbi 5,7 százalékról 12,1 százalékra növekszik.

A tanulmány korcsoportok szerinti becslése alapján 2032-ben a megye 19 év alatti lakosságának több mint egyötödét romák teszik majd ki, az újszülöttek között pedig egynegyed lesz a romák aránya. A kisrégiókra lebontott kutatás szerint Székelykeresztúr térsége 2032-re várhatóan „elcigányosodik”.

Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil a Krónikának elmondta, azon dolgoznak, hogy a képzetlen, többségében roma munkaerõnek is állásokat teremtsenek. Jó példa erre a helyi cipõgyár, ahol szívesen vesznek fel akár roma származású munkaerõt is. Gondolnak ugyanakkor a kiskorúakra is, idén nyáron például speciális program keretében roma óvodát mûködtettek a közeli Betfalván.

Forrás: Link