Nagy pofont kapott Izrael
Izrael csupán kis mértékben lazított a Gázai-övezet három éve bevezetett blokádján, így az üzleti vállalkozások beindítására és az újjáépítési munkálatokra továbbra is csak korlátozott mértékben van lehetõség az elszegényedett, háború sújotta palesztin területen — áll egy segélyszervezetek által készített, november 30-án nyilvánosságra hozott jelentésben.

A jelentést készítõ 22 segélyszervezet azzal vádolja Izraelt, hogy nem tartotta be a májusi segélyflottilla-incidens után a blokád lazítására tett ígéretét. A jelentés szerint noha Izrael több élelmiszert és valamennyi építõanyagot is beenged már az övezetbe, a nagyobb építkezések kivitelezését továbbra is akadályozza. Az izraeli kormány elítélte a jelentést, hozzátéve, hogy annak készítõi a média segítségével kívánták közvetíteni véleményüket anélkül, hogy lehetõséget adtak volna Izraelnek a válaszadásra. Mark Regev kormányszóvívõ a segélyszervezetek kijelentéseire reagálva úgy nyilatkozott, hogy Izrael igenis lazít a blokádon, de mindent ellenõriznie kell, nehogy fegyverek, vagy kettõs felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmazható) termékek jussanak Gázába.

Guy Inbar õrnagy, a megszállt területeken folyó kormányzati tevékenység koordinátorának szóvívõje „elfogultnak, torzítottnak és félrevezetõnek” nevezte a jelentésben megfogalmazott állításokat. Inbar elmondása szerint a Gázai-övezetbe a Kerem Shalom határátkelõn keresztül bejutó szállítmányok száma 92 százalékkal növekedett, továbbá 250-re növelték az átengedhetõ teherkocsi-rakományok számát, miközben 2010 augusztusa óta az átlag mindössze 176 teherkocsi naponta. Izrael mindemellett megkezdte — és a következõ év közepére várhatóan be is fejezi — a Kerem Shalom határátkelõ felújítását, hogy tovább növelje annak kapacitását.
Izrael és Egyiptom 2007 júniusában vette blokád alá a Gázai-övezetet, miután az iszlamista Hamász palesztin szervezet átvette a hatalmat a területen. A blokád a gyárak mûködtetéséhez nélkülözhetetlen nyersanyagok és az építõanyagok bevitelét is megtiltotta, így pedig nagymértékben hátráltatta a gazdaság talpraállítását és az újjáépítést Izrael 2008-2009-es gázai hadmûvelete után, mely során több ezer gázai épületet romboltak le. A zsidó állam szerint a blokád célja a Hamász meggyengítése, de az iszlamista szervezet fegyveresei a csempészalagutakon keresztül továbbra is könnyen juthatnak építõanyagokhoz, fegyverekhez és pénzhez, így a blokád valójában leginkább az elszegényedett polgári lakosságot sújtja.
Az izraeli haditengerészet május 31-én tartóztatott fel egy a Gázai-övezet tengeri blokádjának áttörését megkísérlõ nemzetközi flottillát, mely során életét vesztette 9 török aktivista. Az incidenst követõ óriási nemzetközi felháborodás végül a Gázai-övezet elleni blokád felülvizsgálatára kényszerítette Izraelt, így a zsidó állam ígéretet is tett a zárlat lazítására, illetve az ENSZ vagy segélyszervezetek által felügyelt építkezések kivitelezésének támogatására.

Az ENSZ 100 iskola és 10000 lakóház felépítését tervezi az övezetben, ám ezen építkezéseknek csupán a 7 százalékát tudta eddig elkezdeni, s ezek esetében is nagyban hátráltatja a munkálatok haladását az izraeli bürokrácia, illetve a szigorú határátlépési szabályok. „Ez egy nagyon bonyolult és lassú folyamat” — mondta Abu Hasna, az ENSZ segély- és munkafelelõs alszervezetének (UNRWA) szóvívõje, aki szerint ilyen ütem mellett évtizedekbe telhet a helyreállítás. Izrael más szervezetek számára is adott ki engedélyeket, például szennyvíztelepek, kutak és közösségi központok építésére, a segélyszervezetek szerint azonban ezek mértéke elhanyagolható a gázai lakosság szükségleteihez képest.
A jelentés szerint az exportkorlátozások miatt a gázai gyárak 65 százaléka nem indulhatott újra, a munkanélküliség továbbra is 40% körüli, s a lakosság 80 százaléka ma is segélyekre szorul. Ezzel szemben Izrael hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2010 elsõ felében 16 százalékkal nõtt a gázai gazdaság, továbbá megjegyezte, hogy nyár végén nyílt egy bevásárlóközpont Gázában, amely szerinte jól jelzi, hogy a gazdasági helyzet korántsem olyan rossz, ahogy azt a jelentést készítõ segélyszervezetek állítják.

Forrás: Link