Tényfeltárást ígért egy héttel ezelõtt az internetes leleplezõ WikiLeaks, ehelyett nemzetközi diplomáciai válságot, globális kommunikációs káoszt okozott. A tisztánlátás helyett a kiszivárogtatás kiszivárogtatása történt meg, hiszen a beígért negyedmilliós dokumentumáradatnak csak a töredéke érhetõ el. A világ az öt kiválasztott újság közvetítésével, válogatásában ismeri az amerikai diplomaták feljegyzéseit. Az interneten mégis újabb és újabb ellenõrizhetetlen információk látnak napvilágot. Nem csoda, hogy a zûrzavar konspirációs elméleteknek adott táptalajt. Még hozzá a legvadabbaknak.

A kérdés ma már nem az, miért tiltatták le a szervezet honlapját, hanem egyáltalán hogyan engedhették megjelentetni, kicsoda a nemzetközi körözés alatt álló WikiLeaks vezetõ, Julian Assange, és kik állhatnak mögötte.
A 39 éves ausztrál „hírszakember", szerkesztõ komputer-hackert legelõször is Svédország akarja elkapni nemi erõszak miatt, az amerikaiak pedig fontolgatják a kémkedés miatti eljárást.
Ennek ellenére Assange ezen a héten uralja az egyik legnagyobb amerikai hírmagazint, a Time-ot, válaszol a The Guardian olvasóinak kérdéseire. És többek között beszámol az õt és társait ért támadásokról.
„A minket ért halálos fenyegetések közismertek. Megtesszük a megfelelõ intézkedéseket, már amennyire egy szuperhatalom ellen védekezni tudunk" - nyilatkozza. Hol bujkál Julian Assange, melyik ország ad neki oltalmat, mibõl él, akkor, ha a WikiLeakset önkéntes missziónak tekinti? Állítólag országról országra vándorol, Tanzániától Izlandig sok helyen megfordult ebben az évben.
Leendõ lakhelyével kapcsolatban leggyakrabban a semleges Svájc és az Amerikai-ellenes Ecuador neve merül fel. Egyes hírforrások tudni vélik, hogy a diplomata-dokumentumok már régen, mint valami James Bond-filmben, egy hidegháborús bunkerben vannak elrejtve, mások szerint a világon szétszórva több mint ezer személy õrzi õket.
Míg az Egyesült Államokban Amerika-ellenes baloldali anarchistának tartják, és egyes jobboldali körök a kivégzését követelik, rajongói a mindenkori hatalommal szembeszálló, a szólásszabadság mitikus figurájaként tisztelik. Sokan a svéd bestseller krimik fõhõsnõjéhez, a tetovált lányhoz, Lisbeth Salanderhez hasonlítják, aki képes egy laptoppal leszámolni a világgal.

Egyesek szerint Hillary Clinton a célpont.
Az ausztrál egyetemeken matematikát, fizikát tanuló fiatalember weboldalak feltörésével már korán felhívta magára a hatóságok figyelmét.
A 2006-ban Svédországban alapított internetes leleplezõ WikiLeaks vezetõjeként, szóvivõjeként több sikert is mondhat magáénak, többek között a szcientológiai egyház, a svájci, izlandi bankok, az afgán, iraki háború dokumentumainak közreadásával.
Míg mára persona non grata lett Amerikában, korábban Assange-t a szabad hírközlés, egy új típusú kommunikáció bajnokának tekintették, és számos amerikai televízió-csatorna vendége volt, részt vett a Berkeley Egyetem konferenciáján is.
Nem is olyan régen a Time magazin az év emberei között tartotta számon.
Korábban biztosra vették, hogy a 22 éves unatkozó katonai hírszerzõ, Bradley Manning a kiszivárogtató, Assagne ma már név nélkül mond köszönetet a bátor kiszivárogatóknak.
Mert mostanra az elemzõk sem hisznek az egyszemélyes forrásnak, úgy vélik, több szervezet látta el a WikiLeakset anyaggal.
A konspirációs fantázia pedig magasra csap. A Russzkaja Gazeta szerint akár maga Barack Obama is állhat az ügy hátterében. „Nem kétséges, hogy Assange nagyon jól informált, és magas rangú védelmezõi vannak. Nem kétséges, hogy mindennek megvan a maga célja, mégpedig a berozsdásodott amerikai bürokrácia újjáélesztése".
Mások kormányellenes puccsnak vélik a kiszivárogtatást. Esetleg maga Hillary Clinton a célpont. A korábbi amerikai ENSZ-nagykövet, John Bolton, aki az Obama-kormány egyik leghevesebb bírálója, és igazán nem érdeke, hogy Hillary Clintont megvédje, mégis egyszerûen hamisítványnak nevezi azt az iratot, amelyben a külügyminiszter az ENSZ-beli kollégák utáni kémkedésre biztat. Megkérdõjelezi az iratokat a török kormány is, és ahogyan az izraeli napilap, a Haarec írja, cionista összeesküvésként ítéli el a WikiLeakset. Szerintük Izrael régi célja, hogy a török kormányt megbuktassa.
A The Guardian úgy véli, hogy Irán veszélyének hangsúlyozása erõsíti az amerikai neokonzervatívok háborús óhajait, amit a híresen keményvonalas Harvard professzor, Alan Dershowitz iráni háborút propagáló cikke is aláhúz.
A legeredetibb összesküvés-elmélettel azonban az amerikai jobboldali médiapróféta, Glenn Beck állt elõ, aki Soros György akciójának tekinti a WikiLeaks hadmûveletet. Soros a káoszt, destabilizációt, a kormányok szétverését tûzte ki célul, és ebbõl a zûrvarból is hasznot húzhat. A Soros-fóbiában szenvedõ Fox televízió a mûsorvezetõ gondolatmentét azzal támasztja alá, hogy Julian Assange ügyvédje Soros György Nyitott Társadalom Intézetének is dolgozik.

Forrás: Link