Új kezdetet ígértek az államközi kapcsolatokban a varsói csúcson. A lengyel elnöki palota elõtt néhány tucat tüntetõ az orosz elnök jelenléte ellen tüntetett, a szmolenszki szerencsétlenségért az oroszokat vonva felelõsségre.

Még mindig rendezetlen történelmi kérdések és megoldatlan gazdasági ügyek szerepeltek Varsóban Dmitrij Medvegyev orosz elnök hívatalos látogatásán. Nyolc éve járt utoljára orosz államfõ a lengyel fõvárosban, s ez a hosszú szünet is jelezte a két szomszédos állam között viszony „hûvösségét”. Volt már közöttük zöldség- és húsháború, s feszültség a Lengyelországot elkerülõ Északi áramlat földgázvezeték miatt. Konfliktusosnak számított egy litvániai kõolajfinomító lengyel felvásárlása is. Számos rendezetlen történelmi ügy terheli még a viszonyt.
Most viszont népes kísérettel érkezett Medvegyev Varsóba. Vele volt az orosz külügy, az igazságügyi, a gazdaságfejlesztési és az energetikai miniszter, valamint a legfõbb ügyész is. S hogy emeljék a delegáció fényét, az elnökkel tartottak a Gazprom és a Lukoil energetikai óriáscégek vezérei is. Az ötéves gázszállítási szerzõdést ugyan már megkötötték, de a Lukoil megvenné a lengyel Orlentõl litvániai kõolajfinomítóját. Szeretnék, ha a lengyelek beszállnának egy atomerõmû építésébe a velük határos kalinyingrádi exklávéban.
Napirenden szerepelhettek további történelmi jellegû kérdések is, bár az orosz duma most már teljes mértékben elismerte, hogy a lengyel tisztek 1940-es lemészárlásáért Sztálin volt a felelõs. Az oroszok megígérték, hamarosan visszaadják az idén áprilisban, Szmolenszk repülõterénél földbe csapódott lengyel elnöki különgép maradványait, s talán az eredeti fekete dobozokat is. A látogatás részeként Medvegyev magas állami kitüntetést adott Andrzej Wajdának. A világhírû lengyel rendezõ Katyn címû filmjét kétszer is fõmûsoridõben játszotta az orosz televízió.
Medvegyev Bronislaw Komorowski államfõvel az elnöki palotában tárgyalt. Az épület elõtt néhány tucat tüntetõ követelte a szmolenszki tragédia tisztázását, s több más városban is voltak tiltakozások az orosz konzulátusok elõtt. A lengyelek 93 százaléka egy minapi felmérés szerint kedvezõ változásokra számított az elnöki vizit nyomán.
A látogatást élénk külföldi figyelem kísérte. Az orosz sajtó most Lengyelországot „szláv csodaként”, a társadalmi átalakulásra képes államként állítja be. A lengyelek szkeptikusabbak, fenntartásokkal kezelik az orosz „reset” (újraindítás) ígéretét. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy interjújában leszögezte, hogy a két ország közötti érdekkülönbségek megmaradnak. Ám az elnöki látogatást õ is az oroszok változásának jeleként értékelte. A lengyel fél tisztában van vele, hogy az energiabiztonság a két fél számára mást jelent. Az oroszok megõriznék szállítói monopolhelyzetüket, a lengyelek a források és a szállítási útvonalak diverzifikálásában érdekeltek. Az oroszok ugyan deklarálták, hogy nem tekintik a NATO-t ellenségnek, ám az amerikai rakétapajzs és a korszerû repülõgépek lengyelországi megjelenésére meglehetõs idegrángással reagáltak. Azt azonban tudják, hogy Varsó ellenében nem lehet olyan, az oroszok számára fontos ügyeket rendezni, mint a vízummentes utazás Európába.
A lengyel elnök szerint a két állam viszonyában véget ért a hosszú aszály idõszaka. A nagy gyümölcsérésre azonban feltehetõen még várni kell.
A lengyel pártoknak legalább harmincöt százalékban nõket kell jelölniük listáikon – befutó helyeken is - ezt tartalmazza az úgynevezett nõi kvótáról szóló törvény, amelyet a lengyel szejm a minap fogadott el. A nõi kvóta javaslata népi kezdeményezésre, a Lengyel Nõkongresszus (KKP) javaslatára került a parlament elé. A kezdeményezést a pártok eleinte elutasítottak, de késõbb felkarolták az ötletet. A baloldal és a liberálisok mellett a konzervatívok jelentõs része is támogatta az elõterjesztést, amelyet 241 igen, 154 nem szavazattal és 9 tartózkodással fogadtak el. A törvényrõl még a szenátusnak is szavaznia kell. A 20 tagú jobbközép-parasztpárti kormányban most is öt miniszternõ van.
Link