Összedõl az afganisztáni béke a magyar csapatok körül

Az elmúlt fél évben katasztrofálissá váltak a biztonsági körülmények a magyar katonák által is ellenõrzött afganisztáni tartományban, Baglanban. Rendszeresek a rajtaütések és a merényletek, a tartomány egyes járásaiban pedig nyílt háború folyik. Az [origo] információi szerint a kormány õsszel felülvizsgálhatja az afganisztáni küldetést, amire jó okot ad, hogy a helyben dolgozók szerint "sosem mentek ennyire rosszul a dolgok".

Magyar katonák Afganisztánban

Az észak-afganisztáni Baglan tartomány, ahol 2006 óta vannak jelen a magyar katonák, sokáig az ország egyik biztonságosabb vidékének számított. A tálib lázadók fõként az ország keleti és déli részén törtek borsot az afgán kormányerõk és a NATO orra alá. De nagyjából 2009 óta ezen a környéken is elszaporodtak a problémák, részben mert a délen zajló hadmûveletek északra tolták a lázadók egy részét, részben pedig azért, mert Baglanon keresztül húzódik a NATO egyik fõ utánpótlási vonala. 2010 elejére a dolgok annyira rosszra fordultak, hogy a kormány a tartomány sûrûbben lakott részének mintegy harmada felett gyakorlatilag elveszítette az ellenõrzését.
Az [origo] munkatársának Afganisztánban szerzett tapasztalatai szerint a tartományi fejlesztési csoport (a fõ magyar alakulat Baglanban, ami nem vesz részt támadó mûveletekben) több környéket messzirõl elkerül, annyira rosszak a biztonsági körülmények. A fõútvonalakon közlekedõ katonai konvojokat, a rendõrállomásokat rendszeresen megtámadják a lázadók. Afgán sajtóhírek szerint július elején felégettek két üzemanyagszállító teherautót és megrongáltak további hármat. Két héttel késõbb hét rendõr halt meg egy rajtaütésben. Egy héttel ezelõtt pedig kishíján meggyilkoltak egy képviselõjelöltet a házában (szeptember 18-án parlamenti választásokat tartanak). Esténként nem mûködnek a mobiltelefon-hálózatok, mert a tálibok kikapcsoltatják a tornyokat a szolgáltatókkal.
"Talán még sosem mentek ennyire rosszul a dolgok"
"Katasztrofális a helyzet" - mondta az [origo]-nak Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa. A MÖSZ évek óta foglalkozik segélyezéssel és fejlesztéssel Baglanban. Fekete azt mondta, hogy a helyszínen dolgozó magyar MÖSZ-munkatárs már csak akkor hagyja el a tartományi fõvárost, Pul-i Kumrit, ha feltétlenül szükséges, a munka nagyját helyi munkatársak végzik. Az erõszakos cselekmények már a korábban stabil várost is elérték, a napokban például egy helyi vendégháznál robbant pokolgép - mondta Fekete.
"Talán még sosem mentek ennyire rosszul a dolgok" - mondta az [origo]-nak egy Baglanban dolgozó nemzetközi fejlesztési szakember, aki biztonsági okokból a neve mellõzését kérte. "A tartomány vezetése képtelen megfékezni a lázadókat, akik most már szinte az egész tartományban garázdálkodnak. Már az afgán munkatársaink is alig tudnak kimenni [a fejlesztési projektekhez]. Egy klinikát, amit néhány hónappal ezelõtt adtunk át, az afgán hadsereg használja bázisnak."

Magyar katonák járõröznek Afganisztánban
Az afgán kormányerõk tavasszal megpróbálták kiszorítani a felkelõket a tartomány északi és nyugati részérõl. Ezekben a hadmûveletekben a 3. mûveleti támogató és összekötõ csoport, egy magyar-amerikai alakulat is részt vett. A csoportnak az a feladata, hogy képezze és támogassa az afgán hadsereg egyik Baglanban állomásozó zászlóalját. A szövetségesek a problémás területek egy részét megtisztították a lázadóktól, gyakran igen heves harcok árán. De a tálibok azóta sok faluba visszaszivárogtak, a biztonsági körülmények pedig összességében nem javultak.
Akasztanak és sarcolnak a lázadók
Nehéz pontosan felmérni, hogy a lázadók a lakosság mekkora részének támogatását élvezik. Az biztos, hogy a tálibok és más ellenálló csoportok elsõsorban azokon a környékeken erõsek, ahol a lakosság többsége a pastu népcsoportból kerül ki - õk jelentik a tálib mozgalom etnikai bázisát. Baglanban sok tádzsik, üzbég és hazara is él, õk hagyományosan szembeszegülnek a tálibokkal és a pastuk más szélsõséges szervezeteivel.
Azokon a területeken, ahol a biztonságot ellenõrzõ kormányzat gyenge, a lázadók szinte párhuzamos államrendet hoztak létre. Amikor az [origo] munkatársa februárban Baglanba látogatott, sok afgán azt mondta, hogy az ellenállók megsarcolják õket. A parasztoktól terményük tizedét, a tanároktól havi 20-40 dollár adót szedtek. Sok embert erõszakkal besoroztak, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy lássa el õket szállással, élelemmel, esetleg fegyverrel.

Magyar jelzésû Humveeket biztosító katonák
A kormánnyal együttmûködõket, a köztisztviselõket megfenyegetik, legalább kettõt fel is akasztottak. Hadzsi Tadzsalának, egy afgán vállalkozónak, aki iskolákat épített magyar támogatással, el kellett menekülnie Baglanból a fenyegetések miatt. A lázadók még bíróságokat is létrehoztak, ahol az iszlám jog sajátos, szigorú értelmezése szerint döntenek polgári és büntetõügyekben.
Õsszel dönthet a kormány a rossz helyzet miatt
De az afgán kormányerõk is követnek el visszaéléseket. Különösen a rendõrök hajlamosak igazi martalóc módjára viselkedni: korruptak, meglopják a helyieket, megsarcolják a fõúton haladó jármûveket, sok helyi szerint még a kábítószer-kereskedelemben is benne van a kezük. A helyi milíciák, törzsi szabadcsapatok pedig hol a kormánnyal, hol az ellenséggel tartanak. Nem ritkák az összecsapások az egymással vetélkedõ lázadó pártok között sem: az év elején a tálibok és a Hizb-i Iszlámi nevû szervezet vívott egymással véres háborút, a helyiekre kivetett sarc felett kirobbant vitát követõen.
Egy neve mellõzését kérõ, az afganisztáni helyzetet ismerõ magyar külügyminisztériumi illetékes azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormány várhatóan késõ õsszel dönt arról, hogyan vizsgálja felül a honvédség afganisztáni jelenlétét a romló biztonsági körülmények és a várhatóan 2011-ben megkezdõdõ amerikai kivonulás fényében. Az egyik lehetõség, hogy a tartományi fejlesztési csoport méretét csökkentik, és az így felszabaduló katonai erõt az afgán biztonsági erõk képzésére és mûveleti támogatására fordítják. Szó van például egy második légikiképzõ-csoport kiküldésérõl, ami az afgán légierõ szállítóhelikopter-pilótáit készítené föl.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20100814-beszamolo-az-afganisztani-magyar-prt-tevekenysegerol.html