A politika, a gazdaság és a kultúra meghatározó szereplõit faggatta az MTA két intézete.
Megosztottság, bezárkózás és individualizmus jellemzi a magyar elitet, derül ki az MTA Politikatudományi Intézete és Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által készített kutatásból, amit a Népszabadság ismertet.
A poltikai elit megkérdezett tagjai közt képviselõk, a Köztársasági Elnöki Hivatal, önkormányzatok, minisztériumok, pártok tisztségviselõi szerepeltek, a gazdasági elitben a kétmilliárd forint feletti éves forgalmú vállalatok vezetõi, a száz leggazdagabb magyar közé soroltak egy része és topmenedzserek, a kulturálisban pedig akadémikusok, rektorok, dékánok, fõszerkesztõk, Kossuth- és Széchenyi-díjasok.
A kutatásból a többi között kiderül, hogy a hazai vállalatvezetõkre ugyanúgy jellemzõ a bizalomhiány, irigykedés, korrupciós hajlam és az állam felé fordulás, mint a társadalom többi rétegére, de a fogyasztóorientáltság, a pragmatizmus és az öntudat is megjelent körükben.
A politikai elit tagjai jellemzõen magasan képzettek, többségük beszél nyelveket, ugyanakkor visszautasítják hogy a politikai elithez taroznának és pártokhoz való kötõdésük is gyenge.
A kulturális elitet alapvetõen magasan iskolázott férfiak alkotják, akik jobbára idõsek, és akikre sokkal inkább jellemzõ a baloldaliság, mint a politikai vagy gazdasági elit tagjaira.
Link