A nyomozás elrendelése elõtt folytatott titkos információgyûjtés során a rendõrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat - aggódnak a Népszabadság szerdsai számában megszólaltatott büntetõjogászok.
Parttalanná és még ellenõrizhetetlenebbé válhat a titkos információgyûjtés, ha a beszerzett adatokat bárki bármilyen bûncselekményének bizonyítására felhasználhatják – állítják a Népszabadság szerdai számában megszólaló büntetõjogászok. A nyomozás elrendelése elõtt folytatott titkos információgyûjtés során a rendõrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat – ez a véleménye Bárándy Péter ügyvédnek, egykori igazságügy-miniszternek a büntetõeljárási törvény (Be.) tervezett módosításáról.
A parlamenthez benyújtott javaslat szerint megszüntetnék az ilyen adatgyûjtés célhoz kötöttségét. Vagyis: nemcsak a bírói vagy miniszteri engedélyben szereplõ célszemélyrõl és a kérelemben megadott bûncselekményrõl, hanem az akció során a hatóság látókörébe kerülõ tetszõleges emberekrõl és bûnügyekrõl – ha azokat öt évnél súlyosabb börtönbüntetés fenyegeti – összegyûjtött adatokat is felhasználhatnák bizonyítékként.
Hack Péter büntetõjogász szerint, ha az elõterjesztést elfogadják, igen szélesre tárják a kaput, hiszen egy adott személy meghatározott cselekményének felderítésére kiadott engedély alapján bárkire "dolgozhatnak". Úgy látja, a mostani javaslat azért is különösen nagy visszalépés, mert korábban a nyomozás hivatalos elrendelése elõtt szerzett információk önmagukban egyáltalán nem szolgálhattak bizonyítékként.
Link