Oroszország megerõsödése nem csak a nyugat, de Ázsia számára is kihívást jelent, annál is inkább, mert Moszkva és Peking viszonya ma már képes komolyan befolyásolni a globális politikát – állítja Dmitry Shlapentokh, orosz származású amerikai elemzõ az Asia Times hasábjain, ismertetve egy nemrég megjelent kötetet, mely Oroszország ázsiai szerepvállalásait elemzi.

Az idei szeptember 12-e történelmi fordulópont Törökország fejlõdésében. A referendum, melyet a kormányzat saját alkotmánymódosító szándékainak alátámasztására szervezett, sikeresen lezajlott, a lakosság 58 százaléka támogatta Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök szándékát, hogy pártjával újjáírják az ország történetét. A referendum egyben utat nyitott az elõtt is, hogy a mostaninál még radikálisabb alkotmánymódosítással térítsék le a szekularizmus útjáról Törökországot – írja Adel al-Toraifi, az Al-Majalla címû vezetõ arab politikai folyóirat fõszerkesztõje.

Orbán Viktor épp az egyiptomi zavargások kezdete elõtt tért haza Kairóból, ahol Hoszni Mubarak egyik utolsó magas rangú vendége volt. Azóta az EU-elnökséget betöltõ magyar kormány vezetõjeként hivatalosan nem foglalt állást a fejleményekkel kapcsolatban.

Komoly fordulat következett be Angela Merkel német kancellár szemléletében az Európai Unióval kapcsolatban: a „versenyképességi paktum” ötlete szorosabb együttmûködést tervez az euróövezet tagjai között. Merkel az adók és a nyugdíjkorhatár területén, a munkalehetõségek javításán és a további eladósodás megakadályozásában kíván komolyabb „csapatmunkát” megvalósítani – elsõdlegesen - az Euro-országok között. Nem biztos azonban, hogy tervét könnyen véghez fogja tudni vinni – ha a tagországok állam- és kormányfõit meggyõzi, még mindig ott van a Bizottság és a koalíciós partner FDP és adott esetben Franciaország is.

A cseppfolyós gáz lesz a nyerõ?
Hosszú évtizedek kutatásai és felemésztett dollár milliárdok után úgy tûnik, megérte belevágni. A cseppfolyósított földgáz (nemzetközi nevén LNG, azaz „liquefied natural gas”) elindult hódító útjára a világban. Jóllehet Franciaország és Nagy-Britannia már 1964-ben megkötötték az elsõ cseppfolyósított földgázról szóló üzletet Algériával, de ezt nem követték újabbak, egészen az ezredfordulóig.

Halasztást szenved a kedden "elveszett" orosz GEO-IK-2 szputnyik miatt az egész geodéziai mûholdrendszer tervezett telepítése - mondták el az Interfax hírügynökségnek orosz rakétaipari források.

Miközben az IMF aktuális jelentésében az Orbán-kormány eddigi lépéseit kritizálja, igen komor képet fest a kilátásokról is; a hivatalos magyar prognózisnál alacsonyabb növekedést, és magasabb inflációt várnak. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint egyelõre a fenntartható államháztartás felé egyetlen lépés sem történt. Az elemzõk szerint a helyzet korántsem olyan veszélyes, mint ami a jelentésben olvasható. A piac fenntartásait az IMF kritikára jelzi az is, hogy a forint tartotta az elmúlt napok nyereségét.

Arról van szó, hogy nem akarok kertelni. Télen ezt úgy sem lehet, csak az üvegházban megcselekedni. Mármint a kertelést. Van bennem egy megkerülhetetlen érzés amely egyelõre kérlelhetetlennek tûnik, azzal kapcsolatban, hogy mit is kell tennem, minek is van itt az ideje. Környékez már pár hete, de egyre erõsebben vallom, hogy feladatom más lesz, mint a napi „szellemi betévõ” összelapátolása a honlapon. No nem arról van szó, hogy nincs mirõl írnom, sõt csak most lenne igazán, hisz a katasztrófák sorát élhetjük át, kiterjesztve ezt a soha nem látott vihar és havazás által két olyan kontinensre, amely potenciális zsidó-szövetséges, hadanyag és haderõ forrás, miközben Ázsia is lappangó konfliktussal (bár most elsimulni látszik a koreai „affér”) és forrongó Afrikai rövidkanócos gyújtószerkezettel ellátott krízissel ordítja a világ felé, hogy BAJ VAN!

Nem a legelegánsabb, ha egymást követõ elnökök, miniszterelnökök éveken át „kesztyûznek”. Nemrég Egyiptomban járván Orbán Viktor például azzal vádolta meg Gyurcsány Ferencet, hogy tréfásnak szánt 2005-ös nyilatkozatával – „terrorista” szaúdi labdarúgókkal viccelõdött – eljátszotta az arab világ jóindulatát. Pár napra rá jött a riposzt Gyurcsánytól: Kairóban Orbán Egyiptom kulcsszerepét emlegette a térség stabilitásában, erre napokon belül „nesze neki, lázad a fél ország”.

100 éve még Kelet-Európa egyik legnagyobb népe voltak
1897-ben több mint 5 millió zsidó élt az Orosz Birodalomban. A zsidók a birodalom ötödik legnagyobb népe voltak ekkor (az oroszok, ukránok, lengyelek, beloruszok után). A fõként jiddis nyelvû oroszországi zsidók nyelvi asszimilációja (ami alatt mindenekelõtt ruszifikációt kell érteni) éppen csak elkezdõdött a 19. század végén és a szovjet korszak végére fejezõdött be.

Az Orosz Pénzügyminisztérium rendezte 129.9 millió dolláros tartozását Szlovéniának. A minisztérium hivatalos közleménye szerint Oroszország kifizette a szovjet idõszakban keletkezett a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között létrejött együttmûködés következtében kialakult tartozását. A közlemény szerint Szlovénia volt a legnagyobb hitelezõje a Szovjetuniónak az európai országok közül. Mindazonáltal a Pénzügyminisztériumnak további adósságai vannak más országok felé.